Lengyel klasszikusok magyar képkockákon címmel a Varsói Könyvvásár és Képregényfesztivál alkalmából a Varsói Magyar Intézet képregénykiállítással tiszteleg a lengyel irodalom előtt. A kiállítást május 18-án nyitja meg a kurátora, Zsigó Bianka művészettörténész. A kiállítási anyag egy hónap keresztül lesz látható az intézetben. A fesztiválon workshopot tart Fritz Zoltán, az MKA elnöke.

Más képregénykultúrákhoz képest a magyar képregény megszületésekor, 1957-től sokáig egy előre meghatározott funkciót töltött be. Ez a legritkább esetben volt könnyed, humoros szórakoztatás. A szerkesztők a korabeli viharos politikai körülményekre való tekintettel, külföldi mintára ártalmatlannak számító szépirodalmi művek adaptációit készíttették el figyelemelterelés céljából vagy épp pedagógiai célzattal. A nyugati és magyar klasszikusok mellett olykor lengyel írók alkotásai is feldolgozásra kerültek. A képregény forgatókönyvek döntő többségét ebben az időben Cs.Horváth Tibor készítette, aki a kiállításon szereplő művekben is közreműködött. Neki volt köszönhető, hogy pár magyar képregény megjelent a határon túl, de a vasfüggönyön innen, így Lengyelországban is.

A tárlat a három legjelentősebb magyar képregénymester egy-egy munkáját mutatja be, mindegyik alapja egy lengyel irodalmi klasszikus:

Sebők Imre (1906-1980) drámai ecsetkezeléssel megalkotott képregénye Boleslaw Prus Fáraó-ját elevenítette meg 1961-ben a hetente megjelenő Magyar Ifjúságban. A történetben nem nehéz párhuzamot vonni a reformer istenkirály útjában álló egyiptomi papság szerepe és a kommunista korszak egyházellenes nézetei között.

Henryk Sienkiewicz hőse, Stas alighanem remek példaképe volt sok kis úttörőnek. Története, a Sivatagban és vadonban izgalmas alapanyag az orosz nyelv gyakorlásához, amelyhez Korcsmáros Pál (1916-1975) készített rajzokat a Képes Nyelvmester számára 1962-ben.

Ritkán, de a dolgos hétköznapokat feledtető tudományos-fantaszikus művek is adaptálásra kerültek, így több Stanislav Lem regény is. A sikert mi sem bizonyítja jobban minta többszöri megjelenést megélt Doktor Diagoras története Zórád Ernő (1911-2004) tolmácsolásával, amely először a legnépszerűbb rejtvényújságban a Fülesben jelent meg 1972-ben.

Zsigó Bianka