"Honvédek és huszárok lengyel földön" - vándorkiállítás világháborús témájú képregényekből

2014. október 07. 19:21 - Képregényblog

LengyelVHKatalogus.jpg

Október 11-én Tarnowban indul útjára egy vándorkiálltás, amelyen 11 magyar képregényrajzoló korabeli haditudósítások alapján mesél történeteket az I. világháború galíciai frontjának az eseményeiből. A Molnár Ferenc és Szádeczky Kardoss Lajos munkái alapján Bayer Antal által írt forgatókönyvekből Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Lakatos István, MacGill Karina, Matheika Gábor, Németh Gyula, Pintér Márk és Sváb József készített 3-3 oldalas képregényt. A projektet a Magyar Képregény Szövetség részéről Takács Eleonóra menedzselte. A 11 képregény témája többségében kapcsolódik a kiállítás 11 helyszínének valamelyikéhez.

A rendezvénysorozathoz lengyel nyelvű katalógus is készült.

A vándorkiállítás első állomásának a beharangozója (lengyelül).

"Magyarok, akik hátraarcot parancsoltak az orosznak" - a Magyar Nemzet cikke a kiállításról, benne interjú Tischler Jánossal, a varsói Lengyel Intézet igazgatójával és Keresztes Gáspárral, az intézet titkárával.

A katalógus bevezetője magyarul (írta Tischler János és Keresztes Gáspár):

A harc letörölte a környék kedves vonásait – emlékszik Ernst Jünger az első világháborúról szóló Acélzivatarban c. művében. Dél-Lengyelország, ez a magyarok számára különösen kedves vidék, ahol lépten-nyomon közös történelmünk emlékeibe botlunk, hasonlóképpen jár ezen a kiállításon és a hozzá tartozó katalógusban— most az Első Nagy Háború kulisszájaként szolgál.

Az első világháború lengyelországi-galíciai eseményeiből a kezdeti időszakot helyezzük előtérbe, a váratlan vereségek után számos katonai siker emlékét őrző 1914-es, s különösen az 1915-ös esztendőt, amit bátran nevezhetünk az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy győzelmi sorozatának. A magyar és a lengyel résztvevők ekkor még mit sem tudnak arról, hogyan végződik majd a háború: hogy államok születnek vagy tűnnek el, hogy az egyik nemzet számára történelmének legsúlyosabb traumáját, míg a másiknak a XVIII. század óta vágyott függetlenségét hozza el. Katonai bravúrok, hősies fordulatok, merész húzások jellemzik ezt a szakaszt (még humoros történetek is megesnek), ahol nemegyszer huszáros hadicsíny döntött az összecsapások kimeneteléről. Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a galíciai táj egyben az egyik legnagyobb közép-európai katonai temető is, ahol ezrével pihennek számtalan nemzet halottai.

Haditudósítóink, a Pál utcai fiúk szerzőjeként lengyel barátaink számára is jól ismert Molnár Ferenc valamint a lengyel történelemmel foglalkozó több jeles munka szerzője, Szádeczky Kardoss Lajos számára ez volt az első helyszín, ahol a magyarországi eufórikus hangulattól elszakadva szembesülhettek a háború fizikai valóságával, ahol megismerhették, milyen az, amikor valakinek a hazáján keresztül masírozik át a történelem. A két krónikás nem elsősorban a hadicselekményeket örökíti meg (igazából lőporfüstöt nem is szagoltak), hanem a lezajlott csaták színhelyeit keresik fel, s még inkább a háború mindennapjairól mesélnek: épp emiatt hitelesebb és teljesebb történelmi képet adnak. S noha a katonai cenzúrát nem kerülhették meg, beszámolóikat ez alapvetően nem csorbítja, legfeljebb némileg színezi. Szádeczky professzor jóvoltából – két jelentős lengyel város kedvéért – kirándulást is teszünk a galíciai frontról északkelet felé.

Meggyőződésünk, hogy az embert a kultúra, a művészet teszi emberré, még az olyan embertelenség idején is, amelyről a feldúlt városok, a lövészárkok és a holtakkal teli csatamezők tanúskodnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy az ismeretterjesztést éppen a kilencedik művészet, a képregény eszközeivel tesszük hatásosabbá. Úgy véljük, a Magyar Képregény Szövetség neves magyar képregényalkotói a maga összetettségében hitelesen ábrázolják az első világégés valódi arcát: egyszerre szerepel itt tábori anekdota, filozofikus tanmese, vagy éppen sötét mementó a csatamezőről.

A vizuális alkotásokat és a hozzájuk kapcsolódó korabeli leírások általunk kiválasztott részleteit együtt és egyszerre láttatva próbáljuk meg minél szélesebb közönséghez eljuttatni e kiállítás „békés” üzenetét.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani kiváló partnereinknek, a magyar alkotóknak és mindenekelőtt a kiállítást bemutató lengyel településeknek. Amikor a Magyar Kulturális Intézet nevében megkerestük őket, szinte kivétel nélkül azonnal igent mondtak a felkérésre. Nagy öröm számunkra, hogy e városok ápolják közös történelmi örökségünket, méltó módon részt vesznek az emlékezésben és felelősen együttműködnek abban, hogy közösen vonjuk le ennek az egész huszadik századot döntően meghatározó eseménynek a tanulságait, éppen a legfontosabb közönséggel, a fiatalokkal együtt.

 A képregényeket hétfőtől publikálhatjuk a Képregényblogon, addig is egy kis ízelítő:

01Svab.jpg

Tarnów: Pintér főhadnagy (Molnár-Bayer-Sváb)

02Abrai.jpg

Limanowa: Takarítás (Molnár-Bayer-Ábrai)

03Matheika.jpg

Nowy Sacz: Begyógyítani a föld sebeit (Molnár-Bayer-Matheika)

04Csordas.jpg

Stary Sacz: Monokli (Molnár-Bayer-Csordás)

 05Lakatos.jpg

Grybow: Egy zsidóról (Molnár-Bayer-Lakatos)

06Felvideki.jpg

Bobowa: Jágerszki honvéd története (Molnár-Bayer-Felvidéki)

07Nemeth.jpg

Biecz: Arany és ezüst (Molnár-Bayer-Németh)

08_Pinter.jpg

Przemysl: Przemysl énekel (Molnár-Bayer-Pintér)

09Barta.jpg

Jaroslaw: Ezeket soha nem veri meg senki ezen a világon (Molnár-Bayer-Barta)

10Fritz.jpg

Az önkéntes foglyok (Szadeczky Kardoss-Bayer-Fritz)

11MacGill.jpg

Közös forrás (Szadeczky Kardoss-Bayer-MacGill)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr786767853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.