A december 11-re meghirdetett kerekasztal-beszélgetés felvezetéséhez összeállítottam pár grafikont a 2001 és 2015 közötti időszakról.

A statisztikák csak az önálló kiadványként megjelent képregényeket tartalmazzák, a különböző újságokban (pl. Füles, Kedvenc, Galaktika, Dörmögő Dömötör, stb.) rovatként fellelhető képregényekre nem tér ki.

Magyarországon megjelent képregények száma terjesztési módok szerint, 2001-2015

Az önálló képregénykiadás lényegében a rendszerváltáskor indult, és az első időszakban szinte kizárólag újságos terjesztésben létezett. A grafikonon nem ábrázolt, 1990 és 2000 közötti időszak elején a képregényfüzetek száma gyorsan nőtt, 1991-ben ért el a csúcsot 200 darabbal, majd 100 és 130 között stabilizálódott.

Jelentős változás indult 2005-ben, amikor először került be számottevő mennyiségű képregény a könyvesboltokba. Ezt az időszakot a képregénykiadók számának gyors szaporodása jellemezte, amelynek azonban hirtelen véget vetett 2008 végétől a gazdasági válság. A könyves képregénypiacnak ekkor még nem volt ideje megerősödni, és az általános könyvpiaci hanyatlásnál is nagyobb mértékben esett vissza. Bár néhány kiadó egy ideig még próbált fennmaradni, 2010-től látványosan csökken a kiadványok száma. A fokozott óvatosság okai között kiemelten szerepelnek az egyik nagy könyvterjesztőnél jelentkező fizetési problémák: a képregénykiadók többnyire kisebb cégek, amelyeknek a kifizetési késések különösen fájdalmasak.

Ezzel párhuzamosan alakult ki az alternatív terjesztési módokra építő piac, amely nagyobb képregényes rendezvényekre koncentrált, ezt egészíti ki webshopos rendelési lehetőséggel és néhány kisebb terjesztő segítségével. 2012-től az ebben a terjesztési módban megjelenő kiadványok aránya meghaladja a 40 százalékot, és ezzel a legnagyobb szegmensnek számít - természetesen csak a megjelenések számában, mivel a példányszámok itt a legkisebbek.

Az újságos piacot 2011-ben sokkolta az addig domináns Semic csődje, ám azóta lassan, de folyamatosan növekszik, és a mélypontról felállva idén először haladja meg az évi 60 kiadványt.

Magyarországon megjelent képregények fő típusok szerint, 2001-2015

A hazai képregénykiadásban történetileg az amerikai címek fordítás a legerősebb, ami főleg az újságosoknál kapható képregényújságoknak köszönhető. A 2005-ben indult könyvesbolti boom erre a szegmensre is hatott, ám a visszaesés ezt is érintette. Az európai képregények száma 2008-ben volt a csúcson, azóta évi 20 kiadványra látszik beállni, amelyeknek egy része ma már alternatív terjesztési módban realizálódik, a képregényes rendezvények külföldi vendégeihez kapcsolódva. A manga 2006-tól van erőteljesen jelen a magyar képregénypiacon, méghozzá jellemzően könyves terjesztésben. A könyvpiacnak az általános résznél már említett problémáiból kifolyólag ez a szegmens is visszaesett, de stabilizálódott.

A magyar képregények száma és aránya a vizsgált időszakban folyamatosan nő, és 2015-ben fordult elő először, hogy hazai alkotók munkáiból jelent meg a legtöbb, ami a kiadványok 38 százalékát jelenti.

Az "egyéb" kategória a vegyes válogatásokat, a más országokból (pl. Dél-Amerika) származó egyedi képregényeket és a szakirodalmat takarja, ezeknek a kiadványoknak a számában 206 óta nem nagy a kilengés.

Magyar alkotók által készített, Magyarországon megjelent képregények terjesztési módok szerint, 2001-2015

A következő ábra a képregénykiadást a magyar alkotók munkáira szűkíti le. Ez a grafikon egyaránt tartalmazza az újonnan készült képregényeket és az újrakiadásokat is.

A kiadványok száma szinte a nulláról indulva látványosan növekszik. Ebben a legfontosabb szerepet az alternatív terjesztési módok töltik be, a magyar képregényeknek közel 80 százaléka nem kerül sem könyves, sem újságos terjesztésbe. Ezeknek a kiadványoknak az átlagos példányszáma 100 alatt van, de a szélesebb körben terjesztett képregények közül is csak néhánynak sikerül meghaladni az 1000 eladott példányt.

Új magyar képregények terjesztési módok szerint, 2001-2015

Az utolsó ábrán tovább szűkítettük a kört, leválasztva az újrakiadásokat. Ez a grafikon tehát azokat a képregényeket tartalmazza, amelyeket kifejezetten egy új kiadványba készítettek, vagy pedig nem sokkal (hónapokkal, legfeljebb néhány évvel) elkészültük és valamilyen újságbeli (vagy internetes) megjelenésük után bekerültek a szerzőnek egy gyűjteményes kötetébe. Itt különösen élesen látszik, hogy a 2007-ben az MKSZ által meghirdetett "szerzői kiadványos" pályázat adott egy impulzust ennek a szegmensnek, amely töretlenül fejlődik. Pozitív fejlemény az újságosnál kapható magyar képregények számának a növekedése, bár hogy ez tartós lesz-e, ma még korai megtippelni.

Bayer Antal