Alfabéta-interjúk: Halter András

2017. május 06. 14:00 - Komornik Eszter

Heshtag, like és ismerőseink száma - dolgok, amikkel nap mint nap foglalkozunk. Halter András Kettőskereszt című képregénysorozata a SzIF Online-on jelent meg, így nem meglepő módon a webcomic kategóriában került jelölésre 2016 legjobb képregényének címére.

Mi insipirálta a képregény témáját? Mert az üzenete azért elég egyértelmű, de a koncepción azért még van mit magyarázni

Sokat gondolkodtam azon, hogy mitől váltak a mobil eszközök ennyire befolyásossá az életünkben. Természetesen én is függök tőle, hiszen sok mindenre használom a telefonomat. A történetben azt gondoltam tovább, mi lenne, ha hirtelen itt teremne egy valamiféle megváltó, aki olyan mentális képességgel rendelkezik, amely befolyásolhatná ezeket a szerkezeteket. Hogyan reagálnának az emberek egy ilyen dologra. Először nem is akartam címet adni a történetnek, de mivel szükség volt rá, kitaláltam a Kettőskereszt címet. Ez utal a hashtagre, illetve a kereszténységben belül Krisztus szerepére is. Mindig is szerettem volna rendhagyó módon megjeleníteni a figuráimat. Amikor a Magyar Nemzetnek rajzoltam a Kultembert, akkor is voltak hasonló törekvéseim. Az első képkockák tényleg elég elvontak voltak ott is. Habár a külső megjelenésbe nem szóltak bele, aztán mégis változtattam rajta. Most úgy gondoltam, hogy visszatérek ehhez az expresszívebb és groteszkebb stílushoz, így jobban illeszkednek a történethez is. Hieronymus Boschnak van egy táblaképe, a genti Keresztvitel, ahol Krisztust ilyen karikaturisztikus, eltorzult arcú alakok veszik körül. Ez is megihletett. Illetve nagyon jó volt úgy kezelni az egész képregényt, mintha egy összefüggő nagy festmény lenne. Nagyon élveztem a sok bizonytalanságot, és azt a festői szabadságot, ami pont ezek miatt adódott az egészből. Nem rajzoltam elő semmit. Így nem kellett görcsölni, ha elrontok valamit, ha nem tetszik, akkor újrafestem. De igazából mit nevezhetünk hibának, ha elvárásaink sincsenek? Szóval nagyon sokat bíztam a véletlenre is, figyelve azt, hogy hol bukkannak elő olyan szépségek, amelyek ebből az esetlegességből fakadtak.

Neked egyébként mi a személyes véleményed a lájk és ismerősvadászatról, hashtagekről?

A hashtagek tudnak hasznosak is lenni, főleg, ha keresünk valamit, vagy azt szeretnénk, hogy egy adott kategóriában másokhoz is eljusson az üzenetünk. Ez viszont abban az esetben már nem érvényes, amikor egy hashtag túl népszerű, hiszen másodpercenként írják felül egymást a legfrissebb képek. Így a várt népszerűség elmarad, hiszen elsikkad a képünk vagy üzenetünk a sok millió között. Ebben a képregényben azt is szeretném bemutatni, hogy mennyire rossz az, ha valaki ezektől függ és minél több elismerést szeretne begyűjteni magának, amitől aztán átmenetileg jól érezheti magát. Hogy a szeretetet, elismerést igazi környezetben kell keresni, nem a virtuális valóságban.

Mivel foglalkozol most? Vannak még képregényhez kötődő, más munkáid is?

Jelenleg nincs képregényes munkám, bár vannak terveim, főleg a művészettörténettel, illetve annak tanításával kapcsolatban. Egyszer majd szeretnék rövid, stripeket csinálni, de ezek még nagyon képlékenyek. Talán majd beugrik egyszer valami.

Mennyi megkötés van, mikor megrendelésre csinálsz képregényt? Hogy állsz neki az alkotásnak?

Szerencsére nem volt semmilyen elvárás ezzel a képregénnyel kapcsolatban. Szabad kezet kaptam Demus Zsófitól. Az elején mindig sokat gondolkodom a történeten, és jegyzetelek, ötleteket gyűjtök. Próbálom megfogalmazni magamnak, hogy mit is szeretnék ezzel az egésszel. Mi legyen az értelme, legyen-e üzenete, stb. Aztán ezek egy része megmarad, egy része eltűnik a süllyesztőben, vagy egyáltalán nem használok fel semmit, mert hirtelen beugrik valami jobb ötlet és az mindent felülír. A Kettőskereszt esetében előre megterveztem, hogy pontosan mi hová fog kerülni, hiszen a megvalósításban a lehető legnagyobb szabadságot szerettem volna elérni. Az A3-as papírokat felfeszítettem egy-egy rajztáblára és gyakorlatilag a négy oldalon egyszerre dolgoztam, tehát sok változtatásra utólag már nem volt mód a tekintetben, hogy mely oldalon mi szerepeljen.

Rendszeresen fotózol. Erről tudsz mesélni kicsit bővebben? Valahogy össze tudod kötni a képregény alkotói folyamatával, vagy ez totál független tőle?

A fotózás kikapcsol, konkrétan nincs köze a többi tevékenységemhez, de az biztos, hogy valamilyen szinten befolyásolja a többi munkámat is. Illetve ez fordítva is igaz.

Tanárként hogy látod a magyar grafikusnövendékek helyzetét? Vannak olyanok, akik a képregény felé is kacsingatnak a diákok közül? Hogyan tudnánk ebben fejlődni (már a képzésben)?

Hát ez egy nagyon jó kérdés. Amit Győzővel csináltatok, az szuperjó volt. Kár, hogy én alig tudtam ott lenni ezeken a workshopokon. Azt viszont tudom, hogy amíg tartott, egy-két diákom rendszeresen ott volt ezeken a rendezvényeken. Amúgy a kisképzősöket nem kell félteni, ha képregényekről van szó. Nagyon sokan űzik szenvedélyesen, valamilyen formában ezt a műfajt. Szinte az összes szakról akadnak olyanok, akik képregényeznek. Vannak, akik ezt nagyon komolyan gondolják, és rendszeresen nyomtatnak gerilla példányokat iskola szerte. Én is őrzök egy ilyen ritka darabot. A legtöbben viszont csak a maguk örömére rajzolnak, vagy beépítik a szakmai munkájukba, de ennél tovább nem jutnak el. A tavaszi szünet előtt volt nálunk egy úgynevezett tematikus hét, ahol a megszokott tanítási keretektől eltérő módon zajlottak az órák. Ezen belül, többek között képregények is készültek. A 9. és 10. osztályokból olyan erős anyag jött össze, hogy leesett az állam. Ráadásul a téma is komoly volt. Mindez Somogyi Laura festőművész kollégámnak is köszönhető, aki ezt a képregényes csoportot instruálta. Úgy gondolom, hogy az nagyon jó lenne, ha lenne valahol valamilyen komolyabb lehetőségük bemutatkozni ezeknek a gyerekeknek, ahonnan tovább tudnának lépni, kapcsolódni valamilyen közösséghez, mint például a 5Panels vagy az MKSZ. Egyáltalán, látnák, hogy a külvilág hogyan reagál a munkáikra. Erre mondjuk jó lehetőség egy olyan alkalom, mint a képregény fesztivál, esetleg egy közös kiállítás, vagy legújabban az Ukmukfukk Zinefeszt is.

Komornik Eszter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr3712479549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.