Molnár Gáborban a kezdetektől csodáltam, hogy profi. Számomra ez azt jelenti, hogy olyan szeme, elméje és keze van, hogy minden stílusban tud alkotni, és valahogy mégis ráismerni, hogy ő készítette a rajzokat. Mint egy szobrász, akinek ugyan van egy-egy kedvelt anyaga és eszköze, de minden másban…

Tanulság magamnak: ne közelíts előítéletekkel a képregényantológiákhoz! Sokszor sok helyen leírták véleményezők, köztük én is, hogy az antológia ritkán nyújt egyben kerek olvasási élményt. A rosszabb novellák lehúzzák a jobbakat, ritka az egység, a kötetszintézis. Nincs ez mindig így, de többször…

Lucie Lomová nem csak azzal lopja be magát a magyar olvasók szívébe, hogy mélyen szerethető történeteket ír, ujjlenyomat-illusztráció-dedikációival szó szerint rányomja bélyegét egy-egy képregényére, ezeket látni, és lehetőleg birtokolni kell (nekem sajnos nincs belőle...) A Papírmoziban megjelent…

A Salamon király kincsét hatodikos korom körül olvashattam, nagyjából egy időben Conan Doyle Sherlock Holmesaival és a Roburban (is) megjelent, Haui József-illusztrálta Elveszett világával, Beljajev Repülő- és Kétéltű emberével és csomó más ifjúsági könyvvel. Nem volt rám nagyobb hatással, mint…

A Nero Blanco Comix, Bayer Antal kizárólag magyar képregényeket közlő szerkesztői magazinjának kilencedik száma a 6. Szegedi Képregényfesztiválra jelent meg, 2014 novemberében. „Nem tartozom azok közé, akik szerint a politikát távol kellene tartani a képregénytől... Ehhez a kiadványhoz a legutóbbi…

Bár az első oldal nagy városképe és a második katonai felvonulása jóval részletesebb, kidolgozottabb, mint a zárókép a második oldalon - szurdokból a hegyek felé kibukkanó konvoj -, mégis ez ejt rabul. Beleakad a szemem. Percekig nézegetem a különféle vonalvastagságok, tónusok, árnyékolások játékát.…

Pár nap múlva, a világpremierrel egyidőben a leginkább a Lucky Luke sorozat hazai kiadójaként ismert Pesti Könyv megjelenteti a Minyonok című képregényt. Simon Istvánnal, a kiadó vezetőjével készítettünk villáminterjút. Lénárd László: Hogyan került sor a képregény kiadására? Simon István: A Lucky…

A Merénylet Szarejavóban-nal párhuzamosan jelent meg egy másik képregényválogatás, szintén az Első Világháború témájában. Ez a kiadvány a Varsói Magyar Kulturális Intézet kezdeményezésére szerveződött, Takács Eleonóra projektvezetésével, és Molnár Ferenc háborús tudósításaiból készült képregényeket…

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiírta idei pályázatát is a témában, így éppen ideje a tavaly megjelent első világháborús Merénylet Szarajevóban című antológiát elővenni – kicsit elcsúszott a recenzió. A kiadvány a Ferenc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse ellen 1914-ben elkövetett…

Lénárd László: Gratulálok a Korcsmáros Pál-díj neked ítélése alkalmából! Kiss Ferenc – képregényszerető, azaz képregényíró, képregényes rendezvényszervező, képregénykiadvány-szerkesztő, képregénygyűjtő. Ez rengeteg párhuzamos tevékenység. Kimaradt esetleg valami? Kiss Ferenc: Képregényszerető –…

Kultúrőrjárat Harminc oldalával a Papírmozi antológia hetes számának leghosszabb képregénye a Tyl őrjárata. Lucie Lomová cseh író-rajzoló ebben a szürkeárnyalatos történetben emlékeztet arra (a sztereotípiára), hogy miért is szeretjük annyira ezeket a színes-szürke csetlő-botló, mégis életbölcs…

Kovács Milánt a Képregényblog rendszeres olvasói elsősorban mint egy impozáns gyűjtemény tulajdonosát, valamint személyes hangvételű interjúk készítőjét ismerhették meg. (A mellékelt képen éppen Fabe-et faggatja). Most azonban fordult a kocka, és ezúttal a kérdező helyett a válaszoló szerepét…

Aleksander Zograf óraműpontosan meghatározott és freudiánusan felfejtett emléktöredéket és képeslapokat ír-rajzol/vezet folyamatosan, már sok kötetbe csokrozva. Csordás Dánielt többször díjazták, blogon vezeti önmaga és családja kommentált élettörténetét, reflektálásait a világra olyan…

Drága Pif!  Mikor találkoztunk utoljára? Jó, jó, tudom. Tegnapelőtt a Pif Gadget 152-es számát lapozgattam. Teljesen más okból tettem ezt, mint hogy a kalandjaidat olvassam (hisz franciául se tudok), mégis végignéztem egy történeted, szavak nélkül. A felépítésre, hatásokra voltam kíváncsi, hogyan…

Olaszországban hamar elfogadottá vált és elterjedt a képregény. Gyökerei a tizenkilencedik század közepére nyúlnak vissza, különböző sajtótermékekben az olasz eredeti figurák szinte egy időben jelentek meg európai, amerikai társaikkal. A hatalom szinte mindig felismerte benne a propaganda…