Interjú Huszka Zsomborral 4/3. rész

rem3.jpgHuszka Zsomborral készült interjúnk utolsó előtti (3.) részéhez érkeztünk és akit érdekel, hogy korábban miről beszélgettünk, olvassa el az 1. részt és az előzőt a megfelelő linkekre kattintva.

Kovács Milán: El is felejtettem kérdezni, hogy végül összesen mennyi idő alatt készült el az R.E.M.?

Huszka Zsombor: Egy év alatt, de ahogy mondtam, az első fél évben lediplomáztam, a másik felében pedig volt, hogy egy nap hat oldalt rajzoltam meg, az volt talán a csúcs. (mindketten nevetnek) De hát akkor tényleg felkeltem reggel 6-kor és hajnal 2-kor feküdtem le.

KM: Hát igen, de egy DC- és Marvel rajzolónál minden héten így van, többen is mesélték, sajnos. Még így is, hogy te osztod be az idődet, gondolom, muszáj volt befejezned.

HZs: Nem volt muszáj befejezni, mert látod, hogy egy évet vártunk vele. Egyébként azért jobb, hogy végeztem vele, mert rögtön utána elkezdtem rajzolni a következőt.

KM: Annál is az 50. oldal körül jársz talán, jól emlékszem?

HZs: Most egy ideje nem rajzoltam azt, de úgy emlékszem az 56. oldal már készen van.

remchair.jpgKM: A splash oldalakat is eléggé szabadon kezeled, nem a nagy kiadókra jellemző kizárólag figurális és dinamikus módon, hanem inkább a történetmesélés elősegítésére használod. Mint az R.E.M.-ben a szék debütálása, te is inkább a Miller-típusú splash oldalakat preferálod.

HZs: Igen, azon az oldalon látható a szék először és úgy gondoltuk, hogy mindenképpen megér egy oldalt.

KM: Érdekelne, hogy milyen technikákat használsz, mikkel rajzolsz, mennyi a digitális technika a kész oldalakban, hogyan néznek ki az eredetik?

HZs: Ami az írókat nagyon meggyőzi, hogy velem akarjanak dolgozni - mint Ryant is, aki az ez utáni képregényeit is velem együtt képzeli el - hogy gyorsan rajzolok. Egy 180 oldalas képregényt egy teljes év alatt rajzolnak meg általában, de ha a színes Saint Chaost vesszük, azt meg tudom rajzolni egy hónap alatt, és havonta ki lehetne adni. Egyéb elfoglaltságaim miatt másfél havonta fog megjelenni, de egyébként ezt általában úgy szokták, hogy van ceruzarajzoló, tuskihúzó és akár még színező is külön. Nekem ez egy emberként sikerül, sőt, erre még a betűket is én rakom rá. Ez csak úgy lehetséges, hogy mindent digitálisan oldok meg, eleinte az R.E.M.-nél az első fázis ceruzarajzot papíron készítettem el, de most már arról is leszoktam. Az elejétől a végéig tableten dolgozom tehát.

KM: Akkor nem is kaphatnak a Kickstarteren az adományozók (pledger) eredeti oldalakat?

HZs: Nem, azt sajnos nem, viszont a commission-őket lehet eredetiben is kérni egy adott mértékű pledge esetén, valamint aláírt printeket is lehet választani.

KM: És sima, asztalra fektethető rajztabletről beszélünk vagy Cintiq-en dolgozol?

HZs: Most váltottam Cintiqre fél éve, az R.E.M.-et még sima Wacom Intuos-on rajzoltam, de a Saint Chaost és a továbbiakat már monitor-tableten.

KM: Könnnyen hozzá tudtál szokni a váltáshoz?

HZs: A sima tablet után csak könnyebbség volt, bár annak idején azt sem volt nehéz megszokni. A Cintiq-en egy üvegfelületre rajzolsz és a mögött van a pixeles rész, amit látsz. Amikor Intuos tableten rajzolsz, a kurzort követi a szemed, mert a tableten van a kezed a „ceruzával.” A Cintiq-en, amikor gyorsan kell rajzolni vagy ötletelni, nagyon könnyű dolgod van, mert körülbelül ott van a kurzor, ahol a ceruzád vége. A valóságban viszont nem ott van, mert ha rossz szögből nézed, akkor nem pontos az a hely, ahol hozzáérinted a ceruzát. Amikor kihúzol, ezzel ellenben úgy rajzolsz, mintha a papírt néznéd, de a kurzort kell nézned, hiszen picit azért máshol van. Ha pontosan szeretnél rajzolni, máshogy nem megy. Így azt kell, hogy mondjam, gyors skiccelésre ég és föld a Cintiq és az Intuos, de amikor részleteket rajzolsz és kihúzol, szinte semmivel nem jobb a Cintiq a régi módszernél.

KM: Az életrajzodból tudjuk, hogy nem is olyan rég végeztél építészként, gondolom, ezzel magyarázhatóak a kicsavart, de precízen megrajzolt halszem-perspektívák és a többi szokatlan, ámde vizuálisan érdekes beállítás.
Photoshop perspektíva korrekciót használsz, vagy kézzel szerkeszted meg?

HZs: Attól még nem kell tudnom rajzolni, hogy építészként végeztem. Bár tény, hogy volt ilyen tantárgyam, ahol halszem-perspektívában kellett rajzolnom...

KM: Akkor jól sejtettem... (mindketten nevetnek)

HZs: Szabadkézi rajzos tantárgy volt, és eleinte csak mértani alakzatokat kellett rajzolni, de a vége felé elmentünk az Operába, és például azt kellett belülről lerajzolni. Volt egy olyan óra, amire nem tudatosan jelentkeztem, mert akkor még nem érdekelt annyira a rajzolás. Nagyjából az volt a lényege, hogy el kellett menni olyan szép nagy belterű épületekbe, mint Bazilika vagy az Opera, és úgy kellett lerajzolni őket, hogy minél nagyobb látószöget tudjunk felölelni. A tanárom mutatta meg ennek az alapjait, és onnantól én mindent hat iránypontos perspektívában (halszem) rajzoltam le ezen az órán.

batman-catwoman.jpgKM: Élő, szabadkézi rajzban azonnal úgy szerkesztetted meg és rajzoltad le?

HZs: Igen, vettem egy A1-es vagy A2-es rajzlapot és pittel vagy ceruzával a helyszínen rajzoltam le az épületeket. Az ember egyszer megérti a logikáját, és akkor már könnyű.

KM: Nyilván nagyon „könnyű. (nevet)

HZs: Jó, nem könnyű, de akkor már igen, ha ráérzel és megérted, hogy milyen módon szerkesszél egy ilyet. Így, ha leírja nekem Ryan, hogy egyetlen panelen mutassuk be az egész szoba belsőt, akkor nem kell megmutatnom külön felülről meg innen-onnan axonometrikus ábrázolásban, hanem egyszerűen lerajzolom halszemben, hiszen azon a falon kívül, ahol a „kamera” áll, minden más falat meg tudok ezzel mutatni. Egyébként is jó volt néha feloldani a szerkesztgetést egy-egy ilyen típusú perspektívával.

KM: Csak normál esetben nem sűrűn lát az ember ilyet képregényben.

HZs: Szeretek olyanokat belerakni a képregényeimbe, amik nem szokványosak. Ilyet még fogsz látni, mert az R.E.M.-ben is van, és a Chasing Rabbitsben is lesz.

KM: Viszont ehhez meg kell tanulni a perspektivikus konvenciókat, hogy később le is tudd azokat rombolni.

HZs: Persze, de megint csak a Chasing Rabbits jut eszembe, hiszen ott meg kell teremtenem csodaországot egy modern város formájában, és ott elég komolyan elő kellett hívnom az építészeti tanulmányaimat. De erről is majd akkor beszélünk bővebben...

KM: Néhol észreveszem, hogy egy-egy alak vagy például a Saint Chaos borítója olyan, mintha az önarcképed lenne. Ez tudatos egyébként, vagy most hallod először? Leginkább az 1. rész vége felé alakul át hozzád hasonlóvá.

HZs: (nevet) Mondták már, igen.

KM: Nem tudatos dolog ezek szerint?

HZs: Abszolút nem tudatos, meg kell mutatnom egy átalakulást, ahogy „megszületik a szuperhős.”

KM: Na, de tulajdonképpen te születsz meg! (nevet) Szóval akkor nem úgy volt, hogy leültél a tükör elé és azt vetted alapnak?

HZs: Ez tudat alatti kell, hogy legyen. Nem te vagy az első, aki ezt mondja, de erről pszichológusnak kellene nyilatkoznia, hogy pontosan mit jelent, ha az ember lerajzolja a hősét, és az önmagára hasonlít.

KM: Grant Morrison is sokszor beleírja magát a történeteibe vagy a vele dolgozó rajzolók teszik bele a kérésére, de akár anélkül is.

HZs: Ryan például beleírta magát, mint Michael testvére, a rendőr. Amikor elküldte a karakterlistát, minden karakterhez küldött egy színészt inspirációnak és Jimmy-hez saját magáról küldött egy képet. Tehát ez tudatos volt. Az viszont, hogy Saint Chaosra hasonlítok, abszolút tudat alatti.

rem-alom.jpg

Az interjú záró (4.) része 09.09-én 09:09-kor lesz olvasható.