Miért pont a kilencedik?

2017. november 20. 17:19 - Bayer Antal

Bayer Antal prezentációjának az anyaga, amelyet a 9. (kilencedik!) Szegedi Képregényfesztiválon tartott.

 1

Gyakran elhangzik, hogy a képregény a kilencedik művészeti ág, és a franciákra mutogatunk, hogy ezt ők találták ki.

- Mi ebből az igazság?
- Miért pont a kilencedik?
- Melyik a többi nyolc, és miért pont azok?
- Fontos, hogy művészet „legyen” a képregény?

 2

A művészetek felsorolásának szándéka a középkori egyetemektől származik, amelyek „hét szabad művészetet” különböztettek meg, mint „szabad emberhez méltók”. Ezek valójában nem is művészetek, hanem tudományágak, legalábbis mai fogalmaink szerint.

A „Septem artes liberales” két részre osztódott.

1. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”):
- Grammatica – Nyelvtan
- Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése
- Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya

2- Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”
- Astronomia – Csillagászat
- Aritmetica – Számtan
- Geometria – Mértan
- Musica – Zene

 hetszabadmuveszet.JPG

Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy jelképével. (Forrás: wikipédia)

3

A következő meghatározás Hegel német filozófustól származik, aki 1835-ben öt művészeti ágat különböztetett meg:
1. Építészet
2. Szobrászat
3. Festészet
4. Zene
5. Költészet

 4

Ezt a rendszert próbálták többen kibővíteni a XX. század első felében.

Riccioto Canudo (1920):
6. Tánc
7. Film (1911-ben még a 6.-nak akarta beprotezsálni)

Roger Clausse (1941):
8. Rádió
(Később a rádió helyét a televízió vette át, ám a fotóművészet is bejelentkezett erre a helyre.)

 5

Az eredeti 9. művészet: a konyhaművészet

Austin de Croze 1928-ban „La psychologie de la table” című kiadványában követelte az elnevezést  a gasztronómia számára. Ennek némi nyoma a mai napig fennmaradt, például ennek a lyoni étteremnek a nevében.

neuviemeart_restaurant_lyon.jpg

 6

A kilencedik: Képregény

Claude Beylie filmtörténész és -kritikus 1964-ben használta a kifejezést először a képregényre „Művészet-e a képregény?” című cikkében. Beylie abból indult ki, hogy a 8. már foglalt, ráadásul egyik kedvenc képregénye, az X-9 Corrigan titkos ügynök címére is tudott ezzel utalni.

 7

Még ebben az évben: „Kilencedik művészet: Képregénymúzeum” címen rovatot indított a Journal de Spirou-ban Morris, a Lucky Luke-sorozat rajzolója, és egy gyűjtő barátja, Pierre Vankeer. Az első cikk december 17-én, az 1392. számban jelent meg, az utolsó közel három évvel később, az 1523.-ban.

A bevezető szöveg fontosnak tartja leszögezni, hogy a képregény nem amerikai találmány, nem szoktat le az olvasásról, és nincs benne semmi alapvetően ízléstelen.

 8

Első példa: Napoleon, a Spirou 1399. számából.

9e_napoleon1.jpg

 9

Második példa: Terry and the Pirates, a Spirou 1418. számából.

9e_terry1.jpg

9e_terry2.jpg

9e_terry3.jpg

Mint látható, Morris és Vankeer valójában egy ismeretterjesztő képregénylexikon-szerűséget hoztak létre. Arról, hogy miben állna a képregény „művészeti jellege”, nem ejtettek szót, egyszerűen csak bemutattak egy sor kiváló, Franciaországban addig nem vagy alig ismert képregényt.

 10

A kilencedik művészeti ág:  a képregény legitimálása

„Egy kilencedik művészetért, a képregényért” – Francis Lacassin alapvető tanulmánykötete (1971)

Lacassin író és a populáris kultúra szakértője volt, a Képregénybarátok Klubjának alapító tagja, elsőként tanította a képregény történetét a Sorbonne-on.

lacassin_9.jpg

 11

Miért fontos, hogy a képregény „művészet legyen”, avagy a presztízs kérdése

 A képregény „felemelése” minden bizonnyal hozzájárult a képregény intézményesüléséhez

A francia nyelvterület volt az első, ahol:

- A képregény készítését felsőfokon is oktatják

- A képregényekről tudományos igényű tanulmányok készülnek

- A képregényoldalakat kiállítják

- Monográfiák születnek képregényalkotókról

- A képregényalbumok kivitelezésére is nagyobb figyelmet fordítanak, magasabb az értékük

- Pályázati és támogatási rendszerek jöttek létre a képregényalkotók számára

 

Kiegészítés 1:

Előadásom előtt gyors felmérést végeztem az MKSZ Képregényblog Facebook-csoportban.

Két kérdést tettem fel:

1. Fontos-e szerinted, hogy a képregényt művészeti ágnak tekintsük?
2. Nem minden irodalmi mű „művészi” (nem szépirodalom), nem minden film „művészi” (nem művész- vagy szerzői film). Hol húzódik szerinted a határ a képregényeknél?

Az első kérdésre 10-6 arányban jöttek igen-nem válaszok, illetve többek szerint a kérdés túlhaladott, és eleve nem „művészetekről”, hanem „médiumokról” beszélünk manapság.  Bár a minta nem reprezentatív, annyit azért meg lehet állapítani, hogy a képregényekkel képregényekkel foglalkozók – alkotók, kiadók, kritikusok, olvasók, gyűjtők – többségének a számára nem érdektelen, hogy szakmájuk/rajongásuk tárgya mennyire nyert polgárjogot a nagyközönség szemében.

A második kérdésnél még nagyobb volt a szórás, illetve még többen kérdőjelezték meg magát a kérdést. Sokak számára nem létezik határ, vagy ha van is, abszolút önkényes. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a művészeti minőség létrejötte véletlenszerű, másik szerint viszont az alkotói szándéknak van meghatározó szerepe (az alkotás objektív minőségétől függően/függetlenül). A határok elmosódása mellett érvelők többnyire a befogadói élmény szubjektív jellegét emelik ki.

 Kiegészítés 2:

A „művészet kontra médium” vélekedéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ez valószínűleg részben a „latin kontra angolszász” közelítések közötti különbséggel függ össze. Ezt látszik bizonyítani, hogy a „kilencedik művészeti ág” kifejezés a francia nyelvterületen kívül lassan terjedt el. Egy mai Google keresés franciául 300 ezer, angolul 150 ezer, németül mindössze 30 ezer, magyarul alig 5 ezer találatot ad a szóösszetételre. Az olasz és spanyol nyelvű találatok száma jóval közelebb áll a franciához, mint az angolhoz.– nem érdektelen talán hozzátenni, hogy az arányok hasonlók a film, mint hetedik művészet esetében. Különleges eset Japán, ahol kiemelten nagy becsben tartják a mangát, és ahol szintén erős a képregény intézményesülése – ám nem művészetként. A „kilencedik művészet” kifejezésre japánul kiválóan beszélő ismerősöm még a magyarnál is kevesebb előfordulást talált.

Bayer Antal

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr2213326173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.