Alfabéta-interjúk: László Márk

László Márkot Kép-novella kategóriában jelölték Punk című képregényéért - ehhez kapcsolódóan válaszolt nekünk néhány kérdésre. Ne feledjétek:  most vasárnap, május 13-án képregényfesztivál a Dürer-kertben. Bővebb infó itt!

Azt mondod, a legjobb dolgok a punkon keresztül történtek veled az életben. Mire gondolsz ezalatt?

A punknak köszönhetően ismertem meg a barátaim nagy részét, a zenekaros turnézgatások során egy csomó országba eljutottam, szóval rengeteg olyan meghatározó élethelyzetbe kerültem rajta keresztül, amiket nélküle biztosan nem, vagy nem így éltem volna meg.

Milyen munkáid voltak az elmúlt néhány hónapban?

Az elmúlt időben főleg a diplomaképregényemen dolgoztam, csak kisebb melókat vállaltam. Ezek főleg lemezborítók, vagy póló/felvarró minták voltak zenekaroknak, rajzoltam flyereket egy deszkásboltnak, de tavaly illusztráltam egy rockszakácskönyvet is, bár arra nem annyira vagyok büszke.

Dolgoztál a Nyugat+Zombikban. Hogyan alakult a közös munka Olivérrel? Ismertétek már egymást? Ő briefelt a készítés során, vagy együtt alakították a sztorinak ezt a részét?

Ismertük egymást még középiskolás korunkból a Felvidéki Miklóson keresztül, néha összejártam velük rajzolgatni az ikeába, meg voltak előtte közös projektjeink (fanzinok, szépirodalmi blog). A Nyugat+Zombikban már lelayoutolt, panelkiosztott oldalakat kaptam jó részletes briefekkel, csak elvétve változtattam egy-két panelelosztáson vagy ilyesmi. Az általam rajzolt álomjelenetek szöszölős-ceruzás képi világát találtuk ki közösen mialatt az első skicceket küldözgettem Olivérnek.

Mi a különbség a munkafolyamatokba, hozzáállásban, ha illusztrációt, képregényt, esetleg karakterdizájnt, storyboardot készítesz?

Maximum annyi, hogy a képregénykészítést sajnos hajlamos vagyok túlmisztifikálni fejben, ezért nagyon lassan haladok vele, és mindent többször újrarajzolok, míg a karaktertervezésnél vagy illusztrálásnál általában már az elején tudom, hogy mit és hogyan szeretnék csinálni. Amúgy nagyjából ugyanazok a folyamatok játszódnak le mindegyik esetben, rendszerint a vázlatfüzetemben kezdődve, és a photoshopban érve véget.

Illusztrálsz a Black Aether magazinnak is. Erről mesélj egy kicsit, kérlek! Hogyan kezdődött, milyen jellegű a munka, hogy néz ki a munkafolyamat, stb.

Már az indulásakor jelentkeztem a szerkesztőnél, hogy szívesen rajzolnék a magazinba, mert hát ki ne szeretne horrornovellákat illusztrálni a szabadidejében. A munkafolyamat meg annyi volt minden esetben, hogy kiválaszthattam néhány novellából, hogy melyiket szeretném illusztrálni, aztán pedig azt illusztráltam. A szerkesztőarc nagyon kedves és mindig dícséri a rajzaimat szóval tökre szeretem csinálni.

Tegyük fel, hogy hozzád vágnak egy zsák pénzt, amit csak és kizárólag képregényrajzolásra és -kiadásra szánhatsz. Milyen projektbe kezdenél bele és miért?

Odaadnám Guy Davisnek, hogy térjen vissza a filmipartól a képregényrajzoláshoz és fejezze be a The Marquist.

32130630_2390281730985704_1453211358651744256_n.jpg

Mik a tervek a következő időre? Van kilátásban valami kisebb-nagyobb projekt?

A készülő diplomamunkám egy önálló képregényfüzet lesz, ami júniusra fog elkészülni. Egy kisfiúról szól, akinek a kedvenc bohóca meghal, de szellemként tér vissza az álmaiban, de nem szpojlerezek. Terveim szerint ezzel amúgy nemsokára széjjelfogom floodolni az internetet, mert a projekt részeként a saját kiadás költségeinek fedezéséhez szeretnék indítani egy indiegogo kampányt. Emellett pedig az egyetem elvégzése után is majd szeretnék így vagy úgy tovább dolgozni a többi képregényötletemen. De valami fura mesekönyvet is jó lenne illusztrálni (ez kicsit válasz az előző kérdésre).

Olvastál mostanában valamit, amit ajánlanál az olvasóknak? Főleg képregényt, de igazából bármi jöhet.

Képregényből az utolsó amire emlékszem és tetszett az Paul Dini-féle „Dark Night” volt, könyvből pedig Robert Bloch Tűzgolyója.