Hungarocomix 2018 - mi ezeket ajánljuk

2018. november 29. 11:55 - Képregényblog

A december 2-i Hungarocomix előtt ismét megkérdeztük tagjainkat, mely újdonságokat ajánlják elsősorban a vásárra érkezőknek. Ezúttal Szécsi Zoltán, Kóbor Róbert, Bayer Antal és Orosz László írt néhány újonnan megjelenő képregényről.

Szécsi Zoltán: Én ezúttal két kissé „retróízű” képregényt ajánlanék, engem legalábbis mindenképpen gyermekkorom, a nyolcvanas évek kiadványaira emlékeztetnek.

Annak idején sokunknak jelentettek meghatározó élményt Zórád Ernő színes füzetekben megjelent történelmi- és kalandregényeket feldolgozó képregényei (melyek többnyire Cs. Horváth Tibor adaptációiból készültek). Ezek a történetek az utóbbi években újra kiadásra kerültek Bayer Antal kiadója, a Nero Blanco Comix jóvoltából. A Winnetou immár a 12. darabja a fekete-fehér Zórád-sorozatnak, a mester dinamikus rajzai és oldalkompozíciói pedig így is ugyanolyan élvezetesek, mint színesben.

zorad12_winnetou.jpg

Gyermekkorunk kedvenceinél maradva, pontosan egy éve, a tavalyi Hungarocomixon tért vissza a Kockás magazin negyedszázadnyi szünet után. Egy ekkora hagyományokkal bíró brandet természetesen nem egyszerű „rebootolni” ilyen hosszú idő után, de a legutóbbi számokat elnézve mostanra egész biztosan sikerült. A Blueberry történet igazi klasszikus, egyszerűen lebilincselő, ráadásul sikeresen visszahozza a magazin „aranykorát” is jellemző egyensúlyt a könnyedebb, fiatalabbnak szóló képsorok (Herkules, Spirou és Fantasio, Leonard, stb.) mellett.

kockas62.jpg

Kóbor Róbert: Szerencsére bőven lesz miből válogatni, és ha már Hungarocomix, az első képregény, amit semmiképpen nem hagynék ott, az a második Kittenberger album, A hiéna átka. Az előző kaland rajongói elégedettek lehetnek: a több szálon futó történetek során száguldó kalandokban vagy éppen egy rejtélyes nyomozásban követhetik hőseinket. Érezhető a fejlődés a sorozaton, a karakterek és velük együtt a világ is jobban kibontakozik a kötet során. Akik kevesellték a steampunk-elemeket örömmel fedezhetik fel a gazdagon illusztrált oldalakon a különféle szerkezeteket és nem mindennapi járműveket. A rajzolás Brazil csúcsformában: részletgazdag, dinamikus, a rá jellemző képi humorral.

kittenberger2.jpg

A magyar alkotók vonalán maradva Farkas Lajos, a Jour J francia történelmi-fikciós képregénysorozathoz rajzolt Akasztottak balladája is a beszerzési listám élén áll. Az afrikai birodalomnak kiszolgáltatott Franciaországban játszódó fordulatos történet remek tempóban viszi magával az olvasót, és a gyönyörűen megrajzolt fekete-fehér oldalakat élmény hosszabb ideig böngészgetni.

akasztottakballadaja.jpg

A Fumax kiadó rendesen okozott meglepetéseket az idén, a Locke & Key mégis az egyik legizgalmasabb döntésük. A rajzfilmes hangulatú rajzok azonban ne tévesszenek meg senkit, a képregény Joe Hill horror szerző egyik legkiemelkedőbb munkája, egy nagy ívű, fordulatos, mesteri rémtörténet. A családdrámába oltott szövevényes horror helyenként kifejezetten erőszakos, ezért tényleg nem ajánlott a fiatal olvasóknak. Mindenki másnak viszont erősen ajánlott, még azok is tehetnek vele egy próbát, akik nem kifejezetten vannak oda a horror történetekért.

 lockekey1.jpg

Bayer Antal: Nem kicsit lepődtem meg, amikor kezdett kiszivárogni a hír, hogy megjelenik magyarul a Saga. Nincs ugyanis olyan kedvelője a sorozatnak, aki ne jegyezné meg rendszeresen, hogy ez tipikusan az a képregény, ami nem való mindenkinek: tabukat dönget, kényelmetlenül szembesít mindenkit saját előítéleteivel, megható és kegyetlen, durva és szívbe markoló, felforgató, kiráncigál a komfortzónánkból, márpedig úgy tűnik, ahhoz manapság sokan mindennél jobban ragaszkodunk. Aki eddig nem ismerte, komoly esély van rá, hogy nem találkozott még ehhez foghatóval. Még Brian K. Vaughan korábbi sikersorozatihoz, az Y az utolsó férfihoz és az Ex Machinához képest is különleges. (És benne van sok minden, amit sosem akartál volna tudni a szexről.)

saga1.jpg

Ha már „semmi máshoz nem hasonlító” képregény, ajánlom Lénárd László legújabb munkáját. Öt évvel a komoly kritikai figyelmet kapó Semmi után jelentkezik újabb kötettel, amely stílusában némileg emlékeztet a szerzőnek a Műút honlapján és a Filmvilágban megjelenő képsoraira. A Másnap/Felejtés országa szöveg nélküli „átrajzolt” képeket tartalmaz, amelyekről felületes átlapozással úgy látjuk, nem szólnak az égvilágon semmiről – csakhogy Lénárd László képregényeit sosem szabad felületesen olvasni. Különlegessége még a kiadványnak, hogy a legkisebb kötetek közé tartozik a maga A6-os méretével – kis helyen elfér, már csak ezért is megéri beszerezni.

lenard_masnap.jpg

Az ősz eleje óta a Fumax kiadó futószalagon dob piacra hiánypótló képregénycsemegéket, köztük valódi legendákat. A V mint Vérbosszú ráadásul azokat is érdekelheti, akik egyébként nem sokat tudnak a képregényekről, hiszen az Anonymous hacker-csoportnak „köszönhetően” a V által viselt Guy Fawkes-maszk önálló életre kelt. Egy pillanatig sem kétlem, hogy a képregényrajongók mind meg fogják venni ezt a klasszikust, viszont kíváncsi leszek azoknak a reakcióira, akik legfeljebb azt tudták eddig, hogy a filmadaptációban Hugo Weaving rejtőzött az álarc mögött.

verbosszu.jpg

Nem szívesen emelek ki olyan kiadványt, amihez „közöm” van, de mivel végül egy másik kiadó jelenteti meg ezt a részben általam fordított történetet, melegen ajánlom az első magyar nyelvű horvát képregényt, Igor Kordej munkáját, Darko Macan elbeszélése alapján. Az egykori Jugoszláviában – Európának „szocialista” felén egyedüli országként – virágzott a képregénykultúra, úgyszólván minden amerikai, francia és olasz képregény megjelent náluk (sőt még Zórád, Korcsmáros, Sebők és Cs. Horváth adaptációi is). Bár valójában sosem volt Texas Kid nevű figura, ahogy alkotója, Tomislav Brandt is kitalált személy, ebben a képregénybarát környezetben egyáltalán nem meglepő, hogy történelem és fikció sajátos ütközéseihez ilyen kulturális utalásokat választottak a szerzők. Figyelem, ez sem „mindenkinek való” képregény, a világháború előtt és alatt játszódó jelenetek különösen erős gyomrot kívánnak.

kordej_texaskid.jpg

Orosz László: Ami a leginkább megmozgatta az érdeklődésemet, az a V mint vérbosszú. Ez az alapmű magyar kiadása már nagyon hiányzott. Rahan színrelépése a Kockás különszámában is régóta várt, igazi csemege. Sváb József munkáit nagyon szeretem. Kíváncsi vagyok a Szépirodalmi Figyelő 1968-as prágai tavaszról szóló aktuális számába rajzolt rövidebb képregényére. Lénárd László új alkotása is felkeltette az érdeklődésem. És végül, ha nem mi adtuk volna ki, a Texas Kidet is biztos várnám, különleges közép-kelet európai témája és érett, profi grafikája miatt.

kockas2018tel.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: hungarocomix

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr1014403606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.