Alfabéta-díj 2019: szabályzat, nevezés, jelölés, határidők

2019. január 23. 10:35 - Képregényblog

ab_logo_kicsi.jpgA Magyar Képregény Szövetség 2019-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el. Nevezni két kategóriában lehet:

1. kategória: kép-regény (önállóan, kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet)

2. kategória: kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent képregények vagy képsorok, terjedelemtől függetlenül)

A kép-novella kategóriában nevezhetők a kizárólag elektronikusan, az interneten megjelent, ingyenesen hozzáférhető képregényeket isi. A zsűri a nevezések beérkezése és áttekintése után dönt arról, hogy külön kategóriában fogja-e elbírálni a webcomic jellegű képregényeket.

A zsűri fenntartja magának a jogot, hogy valamelyik kategóriában ne hirdessen nyertest.

A nevezés, jelölés és zsűrizés rendje:

1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2018. január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy személy több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük. (Facebook profillal nem rendelkezők ehhez a blogbejegyezéshez hozzászólva tudnak nevezést küldeni.)

A nevezési időszak 2019. február 7.-ig tart.

2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.

Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

Az előzsűri legkésőbb március 16.-án teszi közé az 5-5 jelölt nevét.

3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói. A zsűri titkos szavazással hozza meg döntését, és azt csak a díjátadón hozza nyilvánosságra.

A díjakat a 15. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át, 2019. május 12-én.

Kérdések és válaszok:

Mi számít magyar képregénynek?

Minden olyan magyar nyelvű (vagy szöveg nélküli) képregény, amely először Magyarországon jelenik meg.

- Nem számít magyar képregénynek az egy vagy több magyar alkotó részvételével megrendelésre, eredetileg más nyelven készült képregény.

- Nem számít magyar képregénynek magyar alkotó idegen nyelven készített képregénye, még akkor sem, ha elsőként Magyarországon jelenik meg.

- Magyar képregénynek számít az olyan képregény, amely eredetileg magyar nyelven készült, de csak egy külföldi kiadással párhuzamosan, vagy ahhoz közeli időpontban jelenik meg Magyarországon.

Mi számít megjelenésnek?

Megjelent képregénynek azok a művek számítanak, amelyek nyomtatásban jelentek meg, és nyilvános terjesztésbe kerültek. Nyilvános terjesztésnek számít a széles körű, ingyenes terjesztés is. Feltétel, hogy az adott kiadvány megvásárolható/beszerezhető példányainak a száma meghaladja a 30-at. Korlátozott (100-nál alacsonyabb) példányszámú kiadvány esetében további feltétel, hogy legalább egy nagyobb képregényes rendezvényen (budapesti és szegedi képregényfesztivál, Hungarocomix, képregénybörzék) szerzőjétől vagy kiadójától megvásárolható/beszerezhető legyen. ISBN/ISSN szám megléte ajánlott, de nem feltétel.

Folytatásos képregények esetében a megjelenés dátuma az utolsó folytatás megjelenésére vonatkozik. Tehát a 2017-ben kezdődött, 2018-ban befejeződött folytatásos történetek ebben az évben, a 2018-ban kezdődött, 2019-re áthúzódó folytatásos képregények jövőre nevezhetők.

Mi számít újnak a kép-regény kategóriában?

Új kép-regénynek a 20 oldalt meghaladó képregények első, önálló nyomtatásbeli megjelenését tekintjük, akár teljes történet, akár egy sorozatnak egy hosszú, külön füzetben vagy kötetben kiadott epizódja.

Szerepelhet-e a kép-regény kategóriában olyan képregény, amelynek egy részlete már korábban nevezve volt a kép-regény vagy kép-novella kategóriában?

Kép-regény kategóriában csak abban az esetben szerepelhet ismét egy mű, ha a korábbi nevezéshez képest jelentős, 50 százalékot meghaladó mértékben bővült teljesen új, korábban kiadatlan tartalommal.

Mi számít előközlésnek?

Előközlésnek tekintjük egy hosszabb, 20 oldalt meghaladó képregény napilapban vagy folyóiratban történő megjelenését.

Ilyen képregények nevezésének az esetében az alábbiak szerint járunk el:

- Ha a szerzőnek szándékában áll rövid időn (egy-két éven) belül önálló füzetben vagy kötetben is megjelentetni a művét, a nevezést elhalasztjuk az önálló megjelenésig.

- Ha a szerző nem tervez a közeljövőben önálló megjelenést, a folytatásos képregény nevezését a „kép-novella” kategóriába tudjuk befogadni

- Nem számít előközlésnek egy hosszabb történet (20 oldalnál hosszabb) epizódjainak az önálló kiadványként történő megjelentetése, ezek az epizódok külön-külön, a megjelenésük idejében számítanak új kép-regénynek, együtt nem.

Mik az elektronikusan elérhető képregények nevezési feltételei?

Legyen nyilvánosan elérhető és képernyőre optimalizálva. A képsoroknak vagy oldalaknak azonnal olvashatónak kell lenniük, egyenkénti megnyitás és nagyítás nélkül. A következő képek megtekintését vagy lefelé görgetéssel, vagy nyilakkal történő lapozással kell megoldani.

Fentiekből következően a közösségi portálokra (Facebook, DeviantArt) feltett képregények nem nevezhetők.

Csak azokat az egyedi alkotásokat illetve sorozatokat vesszük figyelembe, amelyek 2018. január 1. és december 31. között keletkeztek illetve indultak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr3014583098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.