A Képregény Kedvelők Klubja következő találkozójára december 1-én kerül sor. Vendégei az erre az alkalomra megjelenő Végtelenül humoros képregények című kiadványok alkotói: Lorán Barna parodista és Zsoldos Péter grafikus (Trabarna), valamint Gyurkovics Tamás forgatókönyíró, Garisa H. Zsolt és Varga Zerge Zoltán grafikusok (Szilikon Vali), akikkel Kiss Ferenc beszélget. A két kiadvány egyben a Színes Képregénymúzeum 3. és 4. számának felel meg, és kapható lesz a Hungarocomixon is.

Helyszín: kArton galéria, 1054 Budapest, Alkotmány utca 18.

Időpont: 2011. december 1, 18 óra. A belépés ingyenes!

Több újdonság is a november 19-i 3. Szegedi Képregényfesztiválon mutatkozott be.

Kun Áron író és Nógrádi Claudia Anna mangastílusban készült, egy szerepjátékhoz kapcsolódó kötete, a Krall Bruth a fesztiválon volt először kapható. Tovább információk a képregény Facebook oldalán keresendők.

Rozgonyi Zalán, Váradi Gábor és Pusztai Dániel elkészítette az X-Embörök webes képregény nyomtatott különszámát.

Megjelent a Kiss Magyar Képregénytörténet 3. része, amelynek a témája a magyar sci-fi képregény.

Névváltása óta először jelentkezett új képregényekkel a Nyitott Könyvműhely, illetve most már Libri kiadó: Larry Gonick képregényes világtörténetének második sorozatából, a Modern világ képregényes történetéből mindkét kötet egyszerre jelent meg.

A 3. Szegedi Képregényfesztivál kapcsán közöljük a rendezvény dizájnjában visszaköszönő képregényfiguráról, Kalyber Joe-ról szóló elemzést. Megjelent a Buborékhámozó szaklap 8. számában. (Megjegyzés: a cikk öt Kalyber Joe-epizódról beszél, azóta elkészült a hatodik is.)

5 év Kalyber Joe-val

Ne habozzunk máris történeti kontextusba tenni a közelmúltat, végtére is elmondható: a kétezres évek egyik legfontosabb magyarországi eseménye a képregényes bumm, avagy kedvenc médiumunk reneszánsza volt – azok számára, akik ezt az írást olvassák, mindenképp. Ennek a felnőtté válásnak a jelenleg is tartó folyamatát a kezdetektől végigkísérte az igény, a szükség új magyar képregényekre. Tudjuk jól: hiába a külhoni klasszikusok és egyebek fordításai, ha nincs saját („kicsit sárga…” stb.) termékünk, akkor elvesztünk. Mantránk buzgó ismételgetése közben pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy ilyenünk már a kezdetektől van.

Pierre Sery, a francia Kotoji Editions képregénykiadó vezetője három előadást tart Magyarországon, az Alliance Française támogatásával.

November 17, reggel 10 óra, Fazekas gimnázium, 121-es terem (Debrecen): A képregény felfedezése, egy képregény elkészítése

November 18, délelőtt 11.30, Somogyi könyvtár (Szeged): A fiatalok olvasási kedvének befolyásolása Franciaországban a manga és a képregény segítségével

November 18, délután 5 óra, Leöwey Klára gimnázium, 30-as terem (Pécs): Hogyan csináljunk nagyobb kedvet az olvasáshoz a manga és a képregény segítségével?

A november 18-án pénteken Szegeden megrendezendő "A vonal üzenete" című konferencia külföldi vendége Pierre Sery, a francia Kotoji kiadó vezetője. Plenáris előadására 11.30-kor kerül sor a Somogyi könyvtárban.

Bayer Antal: Köszönjük, hogy válaszol a kérdéseinkre. Kezdhetnénk egy bemutatkozással, és hogy honnan származik a szenvedélye a képregények, különösen a manga iránt?

Pierre Sery: A nevem Pierre Sery, 30 éves vagyok, képregénykiadó – többek között, ugyanis egy regionális közösség kutató-fejlesztő csoportvezetője vagyok, valamint a Nancy-i egyetemen informatikai jogot tanítok. Ami a képregényeket illeti, épp ebben a hónapban választottak meg a Fugues en Bulles nevű képregényalkotói szövetség elnökévé, valamint én indítottam el a Le crayonné című képregényes podcastet is.

A hagyomány azt követeli, hogy gyerekeknek szóló könyvekben aranyos rajzok legyenek, gömbölyded és mosolygós figurákkal. Szép nett legyen minden, és főleg semmi ijesztő. De Dave McKeannek nem szokása aranyosakat rajzolni, amit ezt mi is megtudtuk róla a Batman: Arkham Elmegyógyintézetnek és a Sandman-kötetek címlapjainak köszönhetően. Igaz, Neil Gaiman története nem is ilyeneket kívánna, elvégre akkoriban négyéves kislányának egy rémálma ihlette. Aztán Amerikában mégis megválasztották 2003 legjobb gyerekkönyvének – ki érti ezt?

Az Asterix nem fejlődéstörténet. Állandóságával biztonságérzet-növelő termék lett, matrica, rajzfilm, film, olvasólámpa, uzsonnás táska, kitűző, minden. De a képregényt ismerők tudják, hogy az eredetit felfedezni az igazi öröm. (Azért Monica Belluccit felfedezni is öröm.)

Célzott olvasóközönsége, tíztől kilencvenkilencig, könyvesboltokban is hozzájuthat a negyvennyolc oldalas képregényalbumhoz. A képzeletbeli, esendően és mulatságosan benépesített Gallfalva hőseinek története, a függetlenség megtartásáért küzdő szuperkópé és egyszerű böhöm barátja (meg a kutya) újabb kalandja egzotikus helyszínre, Egyiptomba kalauzol minket. Míg vadnyugati testvére, Lucky Luke földrajzi határai szűkek, Asterix világa óriási és vonzóan ókori.

Hatodik alkalommal rendezi meg a kArton galéria a WOW! karikatúra és képregény aukciót 2011. november 26-án szombaton 11 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16). Az aukciót Winkler Nóra vezeti.

Az aukción Zórád Ernő, aki az idén ünnepelné 100-adik születésnapját, több képpel is szerepel: egy teljes képregényére (Dr. Moreau szigete), Az ember fejlődése című sorozatára, valamint több akvarell festményére, köztük egy karakterisztikus Tabánra lehet tárcsát emelni.

Gugi Sándornak és Szenes Róbertnek is szerepel képregénye az idei kínálatban, illetve számos olyan alkotótól találhatunk munkákat, akik képregényeket is készítettek, mint például Dargay Attila és Jankovics Marcell.

Az aukciós tételek 2011. november 18. és 25. között megtekinthetők a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

További információk a kArton honlapján, ahonnan az aukció katalógusa is letölthető PDF formátumban.

A Szegedi Képregényfesztivál előtti napon, november 18-án pénteken és azzal megegyező helyszínen, a Somogyi Károly könyvtárban egésznapos konferenciát szervez a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetének Könyvtár- és múzeumpedagógia szakcsoportja. A rendezvényre a belépés ingyenes.

A konferencia témája a képi ábrázolás szerepe az olvasáskultúra fejlesztésben. Az előadók ezen belül kiemelt figyelmet szentelnek a képregényeknek és az illusztrált gyerekkönyeknek.

A Kino mozi (1137 Budapest, Szent István krt 16.) november 10-től vetíti a Tatsumi című animációs filmet, amely a legendás japán képregényszerzőnek, a gekiga stílus megalkotójának az élete és munkái alapján készített Eric Khoo.

November 11-én pénteken a 8 órás vetítés után a filmről beszélget három szakíró: Bayer Antal (Nero Blanco Comix), Kálovics Dalma (Mondo) és Kránicz Bence (Mozinet). A vetítéshez kapcsolódóan 50 százalékos kedvezménnyel megvásárolható lesz a moziban a Papírmozi antológia első három száma, amelyben megjelent Tacumi Josihiro három képregénye. Ezek közül a Goodbye és az Inferno (Pokol) című szerepel a filmben is.

Október végén egy párizsi árverésen több mint 100 ezer euróért kelt el az első olyan album borítójának az eredeti rajza, amelyen a Hupikék Törpikék szerepeltek. A Johan et Pirlouit sorozathoz tartozó történet, amely magyarul A Hupikék Törpikék és a csodafurulya címen jelent meg (más címlappal), 1958-ban keletkezett.

Az aukción Peyo többi sorozatából (Benoît Brisefer, Poussy) származó képek és oldalak is kalapács alá kerültek, valamivel szerényebb áron.

Oldalt az album borítója, lent az eredeti rajz, alatta pedig az az eredeti oldal a 'Fekete Törpikék' című kötetből, amelyért a legtöbbet fizettek az aukción, bruttó 85 ezer eurót.

November 2-én éjjel 1 órakor ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus hetilap párizsi székházába. A keletkező tűzben a teljes berendezés megsemmisült. A támadás valószínű oka a ma magjelenő szám címlapja, amely az aktuális líbiai és tunéziai eseményekre reagálva "Charia Hebdo"-nak nevezte át a lapot. Az 1970-ben alapított Charlie Hebdo humora már számtalanszor kiverte a biztosítékot, hol a francia hatóságoknál, hol különböző fundamentalista vallási csoportoknál. A lap fő profilja a karikatúra, ám alkalmanként képregényeket is megjelentet, korábban munkatársai közé tartoztak olyan ismert képregényalkotók is, mint Gébé és Cabu, jelenlegi főszerkesztője Charb. A támadást a francia közélet és sajtó képviselői és az iszlám közösség vezetői is elítélték. A Libération nevű napilap felajánlotta, hogy átmenetileg befogadja a szerkesztőséget. Források: index, Libération, Le Monde.

A nemrég megjelent Besenyő család képregény kapcsán kereste meg riporterünk, Nagy Krisztián Szászi Mónit, a L'art pour l'art társulat tagját, aki már öt éve valamennyi Besenyő-poén felelőse és a képregény írója, és Ilauszky Tamást, aki a kötet grafikáját követte el.

NK: Hogyan lesz valaki egy abszurd humorral operáló társulat geg-görlje, hogyan találkoztál a többiekkel?

SzM: A dolog úgy történt, hogy épp horgásztam, és a kezem tele volt halakkal, és a társulat (Dolák-Saly Robi, Laár András és Pethő Zsolt) is pont horgászott, és az ő kezük is tele volt halakkal, és akkor „bumm”, összeütköztünk és a rengeteg hal mind összekeveredett… Utána, persze föl kellett keresni egymást, hogy melyik hal kié, és közben fölvettek a társulatba.