Dampyr 6 - kritika

Dampyr06_1.jpgNoha a hatos kötet elolvasása adta késztetést a késői kritikák megírására, logikus, hogy ez maradt utoljára, de azért nem akartam ennyit csúszni vele. Közben azonban történt egy és más, lebonyolítottunk egy közvéleménykutatást, hogy legyenek-e újra olasz képregények magyarul, titokban abban reménykedve, hogy sokan szeretnék tovább olvasni a Dampyrt. Nos, még arra is sor kerülhet, de mivel a szavazatok tekintetében a második helyre szorult a Bonelli nemzetközileg egyik legismertebb sorozata, a Dylan Dog mögött, utóbbival próbálkozunk előbb, a jövő év elején. Reméljük, sikeres lesz, és akkor komoly esély nyílik arra is, hogy ne a Fekete mágia legyen az utolsó magyar nyelvű Dampyr-képregény.

A felméréshez szóróanyagot készítettünk, és úgy általában is sokat olvastunk utána a tervezett sorozatoknak. Ekkor derült ki csak a számomra, hogy a Bonellinél következetesen mintáztak szereplőket ismert színészekről, amiben a Dampyr kifejezetten élen járt. Harlan Draka Ralph Fiennes arcvonásait kapta, Tesla Annie Lennoxéit, Kurjak George Clooney-ra hasonlít, Caleb David Bowie-ra, ahogy azt az előző epizódnál említettük is, a harmadik kötetben látott Amber pedig Nicole Kidmanre. Ezen a honlapon egy teljes lista is látható, ha valakit érdekel, bár legtöbbjük csak későbbi részekben jelenik meg.

Dampyr_HarlanDraka_RalphFiennes.jpg

Dampyr_Amber_NicoleKidman.jpg

Tudnivaló a hatodik kötetről, hogy valójában nem a hatodik, hanem a nyolcadik, ugyanis a kiadása előtt a Fumax már tudta, hogy ezt követően le kell állnia a sorozattal, és mivel a „valódi” hatodik erősen összefügg a hetedikkel, inkább átugrotta mindkettőt. A Fekete mágia című történet a nyitórészek óta az első, amelyet Boselli és Colombo együtt írt, a rajzoló viszont vadonatúj, Nicola Genzianellának hívják (beválhatott, hiszen többször is foglalkoztatták, eddig tizenhat Damypr-részt jegyez, évente egy-két kötetet bíznak rá).

Megint új országba látogatunk, a bevezetőben Tübingen, majd Freiburg a helyszín, és Harlan Draka számára szokatlan, egyetemi környezetben próbál helytállni, és ismét eltávolodunk a konkrétan vámpíros-dámpíros témától. A Dampyr esetleges folytatását latolgató felméréshez érkezett hozzászólások nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg, egyesek szerint a viszonylag szorosabban összefüggő 1-2-4-es, vámpíros történetek voltak a jobbak, mások pedig éppen ellenkezőleg, azokat kevésbé tartották érdekesnek, és inkább annak örülnek, ha Harlannal változatosabb dolgok történnek, mint például a 3-as és 5-ös számban, és ezúttal is.

Bevallom (ha eddig még nem derült volna ki), jómagam is az utóbbiak közé tartozom. Véleményem szerint Boselli és Colombo sorozatának a sikere abban rejlik, ahogy kombinálni tudják a zsánereket és témákat. A Fekete mágiában csak említés szintjén vannak jelen a vámpírok, itt más természetfeletti ellenségekkel gyűlik meg a baja Harlannak és alkalmi segítőinek. Van benne fantasztikum, van benne horror, és talán ebben az epizódban van a legtöbb krimielem, Milius professzor, Englund felügyelő és maga Harlan is detektívként nyomoz egy régi könyvvel összefüggő gyilkosságok kapcsán. Ha nem is mindent elsöprő szenvedélyként, de ezúttal megjelenik egy romantikus szál is, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző Harlan Draka életére.

Érdekesség, hogy feltűnik a történetben egy magyar szereplő (nem áruljuk el, hogy jó vagy rossz). Ám ellentétben az első epizódokkal, amelyekben felismerhetően magyar neveket viseltek pontosabban meg nem határozott nemzetiségű „balkáni” alakok, a freiburgi magyar vendégprofesszort Julius Orkernek hívják. Úgy tűnik, a szerzőknek nagyobb erőssége a fantázia, mint az alaposság.

Dampyr6_magyar.jpg

Dampyr6_magyar2.jpg