A Tűzharcos és A sötétség mélyén című kötetben három egymástól független történetet találunk, melyeket egy dolog köt össze: a háborús tematika. Az első, Tűzharcos című fejezet egy a második világháborúban többször előfordult esetet dolgoz fel, amikor a katonák megmagyarázhatatlan égi tüneményt észleltek. A legközismertebb nevén foo fighternek keresztelt jelenségről sokáig azt hitték, az ellenség legújabb fegyvere, azonban a feljegyzések szerint soha nem avatkoztak be a küzdelmekbe. Az UFO-hívők szerint ezek a gyorsmozgású, tűzgolyószerű objektumok az idegenek földi jelenlétére bizonyíték, és Takizawa Seihou mangája éppen erről az oldalról közelít a Tűzharcosban. Egy pilótát, Kitayama hadnagyot kísérünk figyelemmel, aki egy alkalommal megpillant egy bizonyos tűzgolyót, amely egy lövésnek köszönhetően a földre zuhan. A hadnagy ezután kapcsolatba kerül a jelenséget kutató osztaggal, mindennapjai során pedig egyre különösebb dolgokat tapasztal.

A második fejezet egy ismert történet feldolgozása. A sötétség mélyén Joseph Conrad azonos című kisregényén alapul, ami először 1899-ben, három részben jelent meg. Az eredetileg Kongóba és az elefántcsont-kereskedelem környezetébe helyezett történetet azóta többször feldolgozták, számos regény, film hivatkozott rá, merített belőle. Ezek közül a legismertebb Francis Ford Coppola 1979-es Oscar-díjas filmje, az Apokalipszis most, amely az eredeti történetet vietnámi környezetbe helyezi. Takizawa Seihou feldolgozása is hasonlóan szabad, hiszen a cselekmény helyszíne ezúttal a második világháború egy távol-keleti hadszíntere. Maruo főhadnagyot kísérjük el útján Burma őserdejének mélyére, hogy parancsának megfelelően felmentse a szolgálat alól Kurutsu ezredest (figyelemreméltó a névegyezés az eredeti történet Kurtzával), aki az egész ezredével megszökött - legalábbis ez a hivatalos verzió. Azonban ahogy Maruót a folyó egyre beljebb viszi a dzsungel mélyére, úgy változik a történet, az út végén pedig teljesen más valóság várja, mint amire számított.

A kötet zárófejezete, amely a Tankok címet viseli, csupán pár oldalas, és a tankok különböző korokban való megjelenését villantja fel előttünk.

Bár a három történetet a háború köti össze, annak sem kell tartania a kötettől, aki nem szereti a háborús történeteket, hiszen kifejezetten ütközeteket, harcmezőket összecsapásokkal nem látunk. Az első történet a világról és az életről alkotott felfogást kutatja inkább, bár az is igaz, hogy a tűzgolyó interpretálására a háborús helyzet teljes mértékben rányomja a bélyegét. Mégis, a három közül talán a Tűzharcos a legkevésbé háborús történet a szó klasszikus értelmében, sokkal inkább kapcsolódik a földönkívüli élet kérdéséhez. A sötétség mélyén sem közvetlenül háborús képeket mutat, de kétségkívül a háború következményeit, az emberi lélekre gyakorolt hatását vetíti a szemünk elé. A középpontban álló Kurutsu ezredes mellett legalább olyan érdekes a felettesek viselkedése, a többi katona, a bennszülöttekhez való hozzáállás, illetve az ezredes távollétének valódi okai. A zárás, a Tankok áttekintése akár szórakoztató is lehetne, ha végső soron nem arra a szomorú valóságra hívná fel a figyelmet, hogy tankok, azaz háborúk mindig voltak, és mindig is lesznek.

A kötet alkotója a már említett Takizawa Seihou (滝沢聖峰), aki a Tokiói Képzőművészeti Egyetemen végzett, majd 1990-ben debütált a Model Graphix című modellező magazinban, ahol máig képregényeinek többsége megjelenik. Ritka kivétellel mangái mind háborús témájúak, ezen belül azonban bármilyen környezet és helyszín megtalálható köztük: a történelmi Japán, a második világháborús Ázsia vagy éppen Ukrajna 1950-ben. Jelenleg futó mangája, a Bara Monogatari, amely a 16. századi Itáliába vezet, ez év tavaszán indult a Model Graphixban, és még nem jelent meg kötet belőle.

A Tűzharcos és A sötétség mélyén egykötetese 2004-ben került piacra Japánban WHO FIGHTER with HEART OF DARKNESS címmel, és ahogy a magyar kiadás belső borítóján megtudhatjuk, a fejezetek már évekkel korábban megjelentek, csak az alkotó még egyszer átdolgozta őket a tankoubon-kiadás előtt. Takizawa Seihou történeteinek jellege és felnőtt célcsoportja miatt nem mainstream alkotó, de műveire külföldi kiadók is felfigyeltek. Így jelent meg a kötet először Amerikában, majd Olaszországban, aztán idén októberben hazánkban, és valóban, a szerző blogján nem csak említést találunk a magyar kiadásról, hanem a magyar borítót is meg lehet nézni.

A Tűzharcos kötete érdekes és elgondolkodtató, a fejezetek után pedig a szerző különböző forrásait is megtaláljuk. Az alkotó rajzstílusa, a realista, részletes design - legyen szó a karakterekről, a környezetről vagy még inkább a járművekről és fegyverekről - kiválóan illik a háborús, valószerű történetekhez. Az összhatás kerek, megragadó, és nem ad okot panaszra. Takizawa Seihou kötete azoknak is jó választás, akik alapvetően nem kedvelik a tipikus mainstream mangákat, tehát a nyugati képregények rajongói is megtalálják benne a számításukat. Ezen túl a piacon található mangákhoz képest inkább az idősebb korosztályt szólítja meg, és bár a háborús tematika férfiközönséget feltételez, a manga a komoly történeteket kedvelő lányok számára is ugyanolyan érdekes lehet.

Kálovics Dalma

A kritikát a megszűnt Japanimania honlap archívumából mentettük ki.