Geronimo Stilton: Dinoszauruszok akcióban - kritika

Geronimo4.jpgMindenki emlékszik a Mozaik sorozatra. Az Abrafaxok kalandjaiban egy közös volt, ők maguk, azaz a három manó. Az időben és térben sok-sok korszakot és helyszínt felölelő sorozatban rengeteg változatos ismeretanyag volt, ami egyébként is jellemző a gyermek- és ifjúsági irodalomra.

A Geronimo Stilton-brand ugyanezt a vonalat követi. Jeromos bácsi újságíró, aki családjával különleges kalandokba keveredik különféle idősíkokban.

Ha másik analógiát keresek, a Chip és Dale rajzfilmsorozat koreográfiája jut eszembe. Adottak szimpatikus, tisztességes, a világ iránt nyitott rágcsáló főhőseink, akik folyton valamilyen (általában a világot veszélyeztető) rejtély nyomában járnak. Ellentétpárjaik, a rosszindulatú és általában kövér cicák pedig minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy feszültséggel teljen a húsz perc vagy esetünkben a negyvennyolc oldal.

A Dinoszauruszok akcióban felnőttnek kissé buta, bár divatos címétől eltekintve szórakoztató és informatív olvasmány a megcélzott korosztálynak (6-14 évig kis túlzással). Geronimót és családját könnyű megszeretni, látszik, hogy profi stáb dolgozik a karaktereken, jellemeken, kalandokon. (Például Trappola szereplő neve csapdát jelent olaszul, vagy épp egérfogót, mert ő egy akaratlan bajkeverő)

Jó néhány dínó részletesebben van jellemezve, néhány mondatos leírást kapunk például a Quetzalcoatlusról vagy a Plotosaurusról, és szerencsére a rossz hírű T-rexszel való találkozás is csak átlagos epizód a sok közül (máshol gyakran ez a csúcspont) A Kalózmacskák természetesen elbuknak, hőseink pedig a következő kötetben újabb kalandokra indulnak.

A képregény külalakja jeles. A rajz egy szóval lendületes, részletesebben még felnőtt fejjel is teljesen arányos, élvezhető, nem animációsan stilizált, inkább marad a képregényes ábrázolás finomságainál. A kötet kemény fedeles, nagy alakú, az európai képregénykiadásban megszokott minőséget és formátumot viszi, ha idejében megvesszük a gyereknek, sokáig a könyvespolc díszes darabja maradhat.

És mi lehet a legjobb szoktatás a felnőtt képregényre? Igen, például egy ilyen minőségű gyerek-ifjúsági darab.

Lénárd László