A Magyar Képregény Szövetség Civil Társaság alapszabálya

I. Bevezető

A Magyar Képregény Szövetség civil társaság 2014-ben jött létre.

Az MKSZ önálló gazdasági tevékenységet nem folytat, nem jogi személy.

Az MKSZ tárgyi vagyonnal nem rendelkezik, tagdíjat nem szed, adományt nem fogad el.

Az MKSZ szellemi tulajdonként rendelkezik az alábbi márkanevekkel:

- Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál

- Hungarocomix

- Alfabéta-díj

- Képregény Info

Az MKSZ 2019 januárjában határozatlan időre megbízta a Kilencedik Művészet Alapítványt rendezvényei szervezésével és felhatalmazta az alapítványt márkanevei használatára.

E megbízás és felhatalmazás a közgyűlés döntése alapján visszavonható. A visszavonásról szóló döntés csak a meghozatalának napjától számított 12 (tizenkét) hónapon túl megtartandó rendezvényt érinthet.

 II. A társaság céljai

  1. A képregény magyarországi megismertetése, elismerésének növelése.
  2. Az MKSZ szellemi tulajdonában álló márkanevek gondozása.
  3. Képregényekkel kapcsolatos rendezvények kezdeményezése és támogatása.
  4. Képregényekkel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység folytatása.
  5. Képregényekkel kapcsolatos szakmai képzések szervezése.
  6. Képregényekkel kapcsolatos pályázatok kezdeményezése és szakmai támogatása.
  7. A magyar képregény külkapcsolatainak ápolása.

 III. A társaság tagsága

Az MKSZ civil társaságnak rendes (szavazati joggal rendelkező) és pártoló (szavazati joggal nem rendelkező) tagjai vannak.

A társaság tagjai csak természetes személyek lehetnek.

A rendes tagság feltétele a társaság céljainak elfogadása és az aktív részvétel ezek elérésében.

A pártoló tagság feltétele a társaság céljainak elfogadása és támogatása.

A társasághoz való csatlakozáshoz írásbeli kérelem szükséges, amelyet elektronikus úton lehet eljuttatni a társaság ügyvivőihez. A csatlakozási kérelemről a társaság szavazati joggal rendelkező tagjai egyszerű többséggel döntenek.

A társaságból való kilépést a civil társaságokról szóló törvény szabályozza.

A társaságból való kizárásról a társaság szavazati joggal rendelkező tagjai egyszerű többséggel döntenek.

A társaság szavazati joggal rendelkező tagjainak jogukban áll egyszerű többséggel dönteni a tagsági minősítés (rendes vagy pártoló) módosításáról.

 IV. A tagok jogai és vállalásai

A társaság rendes tagja részt vehet a társaság tevékenységében, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a társaság működésével kapcsolatban.

A társaság rendes tagja önkéntesen vállal a társaság céljaihoz kapcsolódó feladatokat.

A társaság rendes tagja ajánlásokat tehet a társaságot érintő kérdések megtárgyalására, indítványt tehet a közgyűlés napirendi pontjaira.

A társaság rendes tagja választhat és ügyvivőnek választható.

A társaság rendes tagja köteles betartani a közgyűlés határozatait és részt venni a társaság munkájában.

A társaság pártoló tagja tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt a közgyűlésen.

 V. A társaság szervezete

A társaság szervei: Közgyűlés, ügyvivők, rendes és pártoló tagok.

Közgyűlés

A Közgyűlés a társaság legfőbb szerve, a rendes tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A nyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes, továbbá a kitűzés előtt meg kell állapítani a Közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét és a beterjesztett javaslatokról a tagokat megfelelő módon kell értesíteni.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok tekintetében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha a közgyűlést az eredeti napirendi pontokkal tartják, és a tagokat az eredeti meghívóban a távolmaradás következményeire figyelmeztették. Az eredeti meghívóban a tagokat tájékoztatni kell a távolmaradás következményeiről.

Rendkívüli Közgyűlés összehívását bármely ügyvivő vagy a rendes tagok egyharmada kérheti a cél és az ok megjelölésével. Az ügyvivők kötelesek 30 napon belül összehívni a Közgyűlést.

A Közgyűlés összehívása az ügyvivők feladata. A Közgyűlés üléseit az ügyvivők egyike vezeti.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat a szavazati számok /igen, nem, tartózkodott / megjelölésével.

A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, jegyzőkönyvvezetője, valamint két, a közgyűlés elején megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- A társaság megalakulásának és feloszlatásának kimondása.

- A társaság alapszabályának elfogadása és módosítása.

- Az ügyvivők megválasztása és visszahívása.

A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden rendes tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

A Közgyűlés napirendjét az ügyvivők állítják össze és terjesztik a Közgyűlés elé.

Az évi rendes Közgyűlésnek az alábbi napirendeket kell kötelezően tartalmaznia:

  1. A társaság tevékenységéről szóló beszámolót.
  2. A beterjesztett javaslatokat, ha azok 10 nappal a közgyűlés időpontja előtt megérkeztek az elnökséghez.

Ügyvivők

A közgyűlések között az Ügyvivők irányítják a társaság működését. Az Ügyvivők külön-külön is jogosultak a társaság képviseletére.

Az Ügyvivők feladata nyilvántartást vezetni a társaság tagságáról és a döntések tartalmáról, időpontjáról, hatályáról, valamint a döntések szavazati arányairól.

Az Ügyvivők gondoskodnak a társaság adatainak közzétételéről.

Az Ügyvivőket a Közgyűlés választja meg. Az Ügyvivők megbízása visszavonásig vagy lemondásig érvényes. A civil társaságokról szóló törvény értelmében legalább egy Ügyvivőnek mindig lennie kell, különben a társaság automatikusan megszűnik.

Az MKSZ CT legalább három ügyvivőt választ.

Tagság

A társaság tagsága nem csökkenhet két fő alá, akik közül legalább az egyiknek Ügyvivőnek kell lennie.

 VI. A társaság megszűnése

A társaság megszűnik, ha:

  1. A Közgyűlés kimondja a társaság feloszlatását.
  2. Ha a tagság két fő alá csökken.

A társaság megszűnése esetén az utolsó Közgyűlés rendelkezik a társaság szellemi tulajdonában lévő márkanevek további sorsáról.