A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra készülve felmérést készítettünk január 29. és február 2. között a Facebokon keresztül. A képregények és a rendezvényeink iránt érdeklődők véleményét szerettük volna megtudni az eddigi fesztiválokról, azok programjáról és helyszíneiről. Kíváncsiak voltunk  látogatóink szokásaira és benyomásaira, valamint feltettünk nekik néhány általánosabb kérdést is kedvenc olvasmányaikról.

Bár a kérdőívet bárki kitölthette, a kérdések jellegéből fakadóan – ahogy ezt vártuk is – elsősorban azok válaszoltak, akiknek már nem ismeretlen a képregényfesztivál világa. Az öt nap alatt 127 válasz érkezett, ami a rendszeres fesztivállátogatók számára vetítve egy jó arány. Semmilyen demográfiai adatra nem kérdeztünk rá, az űrlap anonimizált volt. Úgy gondoljuk, hogy – ha a teljes képregényes közösség tekintetében nem is – a fesztiváljaink közönségét nézve nagyjából reprezentatívként értékelhető. De mindenesetre hasznos a számunkra, értékes információkhoz jutottunk, köszönjük!

Az adatokat több szempontból is lehet és érdemes elemezni, és a következő napokban bemutatunk néhány következtetést.

Mik azok, amik szerinted kellenek egy képregényfesztiválhoz?

Első kérdésünk húsz olyan, képregényfesztiválokon előforduló tevékenységet sorolt fel, amelyek egy részével a mi rendezvényeinken is rendszeresen vagy alkalmanként találkozhattak a látogatók. Kötelező kérdés volt, akárhány tételt lehetett választani.

Aligha döbben meg bárki is azon, hogy az első helyen a vásártér végzett, 93,7%-kal – inkább az a meglepő, hogy akadtak néhányan, akik el tudják képzelni vásárlási lehetőség nélkül is a képregényfesztivált.

Szintén esélyesnek tartottuk a dobogóra a dedikálásokat, és ez is bevált, 84,3 százalék tartja ezeket szükségesnek. Ez a tevékenység mindig nagy népszerűségnek örvend, mind a külföldi vendégek, mind a hazai alkotók rengeteg kiadványt írnak alá, a rajzolók többsége egyedi illusztrációval is szokott kedveskedni.

Harmadik helyre a kiállításokat tették a válaszadók (72,4%). Erre talán kevésbé számítottunk, de értjük, hogy igény van rájuk. Az eddigi budapesti fesztiválok egy részén tudtunk kiállítást szervezni, ha nem is mindig a zárónapi helyszínen. Sajnos nehéz olyan helyet találni, amelyen megoldható, hogy egy kiállítás több napon át is látható legyen, a vásártér közvetlen közelében.

A szakmai előadások (70,1%) és kerekasztalok (61,4%) következnek a sorrendben. Ezeket nagyon fontosnak tartjuk, ezért külön rákérdeztünk ezek témáira is, ahogy azt majd lentebb látni fogjuk.

Az összes többi tevékenységre 50% alatti válasz érkezett, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének közöttük sokak – és a szervezők – számára fontos programok. Abban például egészen biztosak vagyunk, hogy mindig meg akarjuk teremteni a közönség – mind gyerekek, mind felnőttek - számára a rajzolási lehetőséget, ahogy az 36,2 százalék szeretné, és elképzelhető, hogy már a közeljövőben visszatérnek olyan korábbi műsorszámok, mint az animációs rövidfilmek vetítése (36,2 százalék) vagy valamilyen játék – utóbbiak között a legtöbben az egyszerű, sok kisebb nyereménnyel járó kvízeket részesítenék előnyben (48,8%). Sokan szeretik azt is, ha profi alkotók élőben készítenek rajzokat vagy képregényeket (35,4%), ennek is meg kívánjuk teremteni a módját, a helyszín adottságainak megfelelően.

A kevesebbek által megnevezett programpontokon is el fogunk gondolkodni, figyelembe véve ezeknek a költségeit és helyigényét. Előfordulhat ezek között olyan is, amely a törzsközönségünknek – a jelek szerint – kevésbé érdekes, viszont olyanok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban nem nagyon jártak képregényfesztiválra.

Milyen előadásokat hallgatnál meg szívesen?

Szívünket melengető eredmény: erre a kérdésre mindössze hárman válaszolták, hogy „nem érdekel semmilyen előadás”!

Hat tág témát adtunk meg, mindegyikre 50 százalékot meghaladó válasz érkezett, így hát fel van nekünk is adva lecke, hogy mi minden fér bele egy fesztivál műsorába.

Mivel legtöbben „Így készült” jellegű, a fesztiválon kapható képregényekről szóló bemutatókat szeretnének látni (81,9%), ilyenek egészen biztosan lesznek idén is. A második helyre a rajzolók általános munkamódszereiről (66,9%), a harmadikra a képregények történetéről (64,6%) szóló előadások futottak be. Valamivel kevesebben kérnek technikai jellegű (színezők, tipográfusok által tartott), képregényelméleti és a forgatókönyvírók módszereiről szóló előadásokat, de ezek is magas pontszámot kaptak.

Mennyi időt szoktál tölteni egy képregényfesztiválon?

A négy lehetőségből a legtöbben (52,8%) a 3-4 órát jelölték meg. Ennél kevesebb (1-2 óra) vagy több (nyitástól zárásig) időt nagyjából ugyanannyian, 22-23 százalék szokott tölteni a rendezvényen. És mindössze hárman mondták azt, hogy „csak annyit, amíg megveszem, ami érdekel”. Ennek különösen örülünk, hisz arra törekszünk, hogy a vásárláson kívül is számos élményt nyújtson a fesztivál.

Szoktál ismerősöket szerezni a képregényes rendezvényeken?

A többség igen – a kisebbség (37%) nem. Közel 16 százalék kifejezetten igyekszik új emberekkel megismerkedni, 47 százaléknál ez véletlenszerű, de rendszeres.

Milyen hangosítást tartanál jónak a vásártéren?

Ezt a kérdést azért vettük be, mert a legutóbbi Hungarocomixon mind a közönség, mind a résztvevők részéről érkeztek kritikák a hangosításra. Volt, aki a minőségre panaszkodott, és volt, akit általánosságban zavart, hogy hallhatók voltak a színpadi beszélgetések.

Ezért némileg meglepődtünk, hogy a válaszadóink közel kétharmada (64,3%) azt szereti, ha hallható a vásártéren, ami a nagyszínpadon történik. Mintegy 20 százalék beérné az alapmorajjal, valamivel kevesebb vannak, akik el tudnának képzelni egy diszkrét, aláfestő zenét. Természetesen ez is az adott helyszín adottságain múlik…

Szeretnél-e valamilyen módon nyilvánosan szerepelni egy képregényfesztiválon?

A többség (61 százalék) nem, mintegy 28 százalék szívesen tesz fel kérdéseket előadóknak egy beszélgetés végén, és nagyjából minden tizedik válaszadó el tudja képzelni, hogy részt vegyen egy játékban vagy más interaktív tevékenységben.

Kik voltak számodra az eddigi legemlékezetesebb külföldi fesztiválvendégek?

Nem volt kötelező kérdés, és többet is lehetett választani. 73 válasz futott be, és sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy több nevet említsenek, így a szavazatok száma megközelítette a 250-et.

A legnépszerűbbnek az olasz Walter Venturi bizonyult, aki 2022-ben és 2023-ban is a vendégünk volt. Utána következik a háromszoros vendég szerb Aleksandar Zograf (aki más rendezvényekre is ellátogatott már Magyarországra, legutóbb a szegedi képregényfesztiválra), valamint holtversenyben a francia Boulet és a spanyol Luis Bustos. Nem sokkal marad le tőlük az olasz Vittorio Giardino, a frrancia Ptiluc és a finn Kati Kovács sem.

Kik voltak számodra a legjobb, legemlékezetesebb hazai díszvendégek?

A régi, a Városliget mellett tartott fesztiválokon öt éven át hívtunk meg ismert, a képregények világához valamennyire köthető díszvendéget. Ezt a programpontot később elhagytuk, de most erre is rákérdeztünk. A válaszadóknak kevesebb, mint a fele, 55 jelölt meg legalább egy nevet, a legtöbben Csőre Gábor szinkronszínészt, aki 2015-ben volt a vendégünk.

Melyik eddigi fesztiválhelyszínen érezted a legjobban magadat?

Nem volt kötelező kérdés, mégis majdnem mindenki válaszolt rá (105-en). Látogatóink kedvenc helyszíne a „régi” Dürer Kert volt (44,8%), de erős a nosztalgia a Millenáris iránt is (29,5%). Bár sok kifogás merült fel ellene, az „új” Dürer Kertnek is van számos híve, kissé meglepő módon ugyanannyi, mint a korábban közkedvelt (régi) Gödör Klubnak (12,4-12,4%). Első fesztiválunk helyszíne, az Almássy téri művelődési ház mindössze egy szavazatot kapott… Persze itt fontos megjegyezni, hogy annak már 19 éve, és ennyi idő alatt valamelyest frissült/cserélődött a látogatók köre.

Szoktál-e menni, szeretnél-e menni a vásárnapon kívüli eseményekre, napokra?

Itt főleg arra voltunk kíváncsiak, hogy a nemmel válaszolók közül milyen arányban vannak azok, akiknek gondot jelent egynél több napot szentelni a fesztiválnak. Közel minden harmadik válaszadó mondta azt, hogy vidékről vagy külföldről érkezve nem áll módjában Budapesten maradni egy éjszakára. Mintegy 16 százalékot csak a vásártér érdekel, a fennmaradó 53 százalék (tehát a válaszadók fele) alkalomadtán „vevő” lehet egy-egy más helyen, más napokon tartott előadásra, kiállításra, műhelyfoglalkozásra.

Nemsokára folytatjuk az elemzést.