2024-ben az új magyar nyelvű képregénykiadványok száma megközelítette a 2019-ben elért rekordot, 2025-ben pedig messze meghaladta a korábbi csúcsot. Tavaly közel háromszor annyi képregény jelent meg Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt.

Az akkor még előzetes statisztikákat a Hungarocomix 2025 alkalmából mutatta be Bayer Antal egy kerekasztalbeszélgetés keretében, amelynek a résztvevői Frank Zita (Vad Virágok kiadó), Kleinheincz Csilla (Ciceró és Gabo kiadók) és Szebeni Péter (5Panels) voltak. Ebben az elemzésben már a valószínűleg végleges számok és arányok szerepelnek, és kiegészültek a kiadók meglátásaival.

Képregénykiadványok fő kategóriák szerint

Amerikai – 259 (55,2 %)

Magyar – 81 (17,3 %)

Európai – 75 (16,0 %)

Keleti – 49 (10,4 %)

Egyéb/vegyes – 1 (0,1 %)

Szakirodalom – 4 (0,9 %)

Összesen 469, ami új rekord, az előző 433 volt (2019-ben).

Az előző évhez képest két területen volt jelentős emelkedés: magyar szerzők műveiből 2024-ben 70, 2025-ben 81, míg keleti (japán, kínai, koreai) kiadványokból 2024-ben 23, 2025-ben 49 jött ki. Utóbbi számhoz még hozzá lehet adni az amerikai szuperhőslicenszek alapján készült mangákat is, erről majd a megfelelő helyen írunk.

Az amerikai képregények megoszlása

Marvel: 144 cím (kiadók szerint: Kingpin 74, Bubi Bolt 46, Frike Comics 10, Vad Virágok 8, Fumax 5, Gabo 1)

DC: 25 cím (Fumax 12, Kingpin 7, Gabo 6)

Image: 13 cím (Szukits 5, Fumax 3, Books & Stuff 2, Frike Comics, Magnum Opus és Panel Kalandor 1-1)

Dark Horse: 9 cím (Szukits 7, Vad Virágok 2)

A jelenleg a Marvel által kiadott Star Wars-képregényekből 4-4 jelent meg a Kolibrinél és a Maximnál. A szintén a Disney-csoporthoz tartozó Stitch-képregényekből 3-at adott ki a Kolibri. Megjelent továbbá 22 comic strip-gyűjtemény, ebből 18 Garfield (Drize kiadó) és 4 Snoopy (Vad Virágok). A magyar kiadók megjelentettek ezeken kívül 35 olyan amerikai kötetet is, amely más jogtulajdonosokhoz tartozik.

Ezek a számok és arányok nem sokat változtak 2024-hez képest.

Összességében a 259 kiadvány a második legtöbb, a rekord továbbra is a 2019-es év (267 tétellel).

A panelbeszélgetés során a kiadók képviselői arról számoltak be, hogy az utóbbi pár év kevésbé sikeres szuperhősfilmjei némi visszaesést eredményezhettek ennek a kategóriának a népszerűségében. Úgy néz ki, hogy ezeknek a divathulláma túljutott a csúcson. Ezt az is alátámasztja, hogy több kiadó alacsonyabb példányszámban adja ki amerikai képregényeit, és ezeket jellemzően szinte kizárólag saját terjesztésben forgalmazza, kevesebb jut el közülük a könyvesboltokba illetve az újságárusokhoz.

Magyar szerzők képregényei 2025-ben

Összesen 81 kiadvány jelent meg, ami a harmadik legmagasabb szám 2023 (84) és 2019 (83) után. Új csúcs született azonban az új, eredeti magyar képregények tekintetében, ezekből ugyanis 65 jelent meg, hat tétellel haladva meg a korábbi, 2019-es rekordot.

A legtöbb címmel a 5Panels (8) és a Master-Lab Comics (7) jelentkezett, míg a Red Line Comics a Doro-sorozatából 8 részt adott ki, valamint négy másik képregényből egyet-egyet.

A kerekasztalon Szebeni Péter, a 5Panels vezetője kiemelte, hogy egyre több női alkotóval lehet találkozni a hazai képregénypiacon, a növekmény elsősorban az ő fokozott részvételükből származik. Tapasztalata szerint ugyanez elmondható a vásárlókról is: mivel a magyar szerzők képregényeinek túlnyomó többségét jellemzően rendezvényeken lehet beszerezni, jól megfigyelhető, hogy mennyivel többen érdeklődnek ezek iránt a (nagyrészt) fiatal női olvasók, mint néhány évvel ezelőtt.

Az európai képregények megoszlása

A 2025-ben megjelent 75 európai képregény közül 22-nek az eredeti nyelve olasz, 21-nek francia, 4-nek német, és volt 2-2 brit és cseh és 1 spanyol képregény is. 23 válogatás is megjelent, amelyek egy részében a francia-belga képregények dominálnak (Kockás), illetve nagyjából egyforma arányban tartalmaznak francia és brit történeteket (Fekete-Fehér Kockás).

Francia képregényből a legtöbbet a Vad Virágok adott ki (8), míg olaszból a Frike és a CSA együtt 17-et. A 23 antológiát a Vitanum jelentette meg.

Ebben a kategóriában nem született új csúcs, de 2025 így is az erősebb évek közé számít.

Keleti képregények magyarul 2025-ben

2025 legfontosabb fejleménye a manga (és manhwa, manhua) visszatérése a korábbi csúcs közelébe.

Különösen szembetűnő a japán képregények számának és arányának a növekedése. 2025-ben 42 japán manga jelent meg, ami a 2024-es szám háromszorosa, és új rekord. A korábbi csúcsot még az előző mangahullám idején, 2010-ben állították fel a hazai kiadók 30 tétellel.

Megjegyzendő, hogy 5 olyan szuperhősös képregény is megjelent (Batman, Joker, Pókember), amelyet japán szerzők jegyeznek, és amelyeknek az eredeti kiadása is japán. A könnyebb áttekintés miatt ezeket önkényesen inkább az amerikaiak közé soroltuk.

A Fumax 20 japán mangát adott ki (plusz a fent említett 5 szuperhősöset), a Vad Virágok 11-et, a szegmensbe újonnan belépő Gabo pedig 13-at. Ezen kívül a Fumaxnak volt 5 koreai, a Vad Virágoknak pedig 2 kínai kiadványa.

A kerekasztalbeszélgetésen a Gabo és a Vad Virágok képviselője egybehangzóan arról számolt be, hogy az elmúlt egy-két évben a korábbinál jóval nyitottabbnak mutatkoztak a japán jogtulajdonosok, így olyan címeket is meg tudtak most szerezni, amelyekkel már hosszabb ideje sikertelenül próbálkoztak. Ennek a pontos okát nem tudni, de úgy vélik, a nagyobb hajlandóság összefügghet azzal a ténnyel, hogy Franciaországban, a legnagyobb európai mangapiacon, ahol a Covid idején az égbe szöktek a példányszámok, az elmúlt pár évben némi visszaesés tapasztalható, ezért kereshetnek újabb piaci lehetőségeket a japán kiadók.

Ahogy a grafikonon látszik, hét évig tartó pangás után három egymást követő évben mindig ugrásszerűen nőtt a keleti képregények száma. A japán címeknél ez még látványosabb, hiszen 2017 és 2022 között egy sem jelent meg nálunk. A kiadók (még nem publikus) terveiből az sejthető, hogy a növekedés idén is folytatódni fog.

Mivel a keleti képregények az átlagosnál magasabb példányszámban jelennek meg (és fogynak), és valamennyi széles körben elérhető, valószínűsíthető, hogy a következő években ez a szegmens lesz a húzóágazat a magyar képregénypiacon.

Néhány tényező a képregénypiac alakulásában

A sok éve hagyományosan megrendezett, kifejezetten a képregényeknek szentelt eseményeken (Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, Hungarocomix, Szegedi Képregényfesztivál, Fővárosi börze tavasszal, nyáron és ősszel) és a mangás-animés közösségnek szóló MondoConokon kívül az elmúlt pár évben egyre több rendezvényen lehet találkozni képregénykiadókkal, -alkotókkal és -kereskedőkkel.

Egyrészt sok vidéki városban elkezdtek fesztivált vagy börzét szervezni (Pécs, Szombathely, Dunaújváros, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, stb.), másrészt pedig a könyves (Ünnepi Könyvhét, Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál) és popkulturális (Budapest Comic Con, Fantasy Expo, GeekCon) rendezvényeken is szaporodnak a képregényes standok és programok.

A Hungarocomixon tartott kerekasztal mindhárom résztvevője gyakori vendég ezeken a rendezvényeken, amelyeket nagyon fontosnak tart mind az értékesítés, mind az ismeretterjesztés szempontjából. Elmondásuk szerint 2025-ben 10-20 rendezvényen vettek részt, és nem egyszer előfordult, hogy a programok torlódása miatt néhányról le kellett mondaniuk. Mindhárom kiadó képviselője megerősítette, hogy idén valószínűleg még jobban szelektálniuk kell, hogy hová tudnak eljutni.

Arra a kérdésre, hogy a „nem kifejezetten képregényes” rendezvények mennyire segítenek bővíteni az olvasók és a vásárlók táborót, mindhárman inkább pozitív tapasztalatokról számoltak be, ezeken az eseményeken ugyanis sok olyan érdeklődővel tudnak elbeszélgetni, akik máskülönben nemigen találkoznának képregényekkel.

A 2024-ben bevezetett kötött árral kapcsolatban (aminek az a lényege, hogy a megjelenést követő 12 hónapban sem a kiadó, sem a terjesztő nem adhat 10%-ot meghaladó kedvezményt), némileg megoszlanak a vélemények, de abban egyetértettek, hogy nem okozott bevételkiesést, sőt a közvetlen eladások tekintetében inkább növekedésről számoltak be.

Végül arra kérdeztünk rá, hogy a képregényekre mennyire igaz az az általános nézet, hogy 2025 kifejezetten rossz éve volt a könyvpiacnak. Mindhárom kiadó képviselője azt válaszolta, hogy úgy érzik, tudatosabb lett a vásárlói magatartás, de nem volt olyan visszaesés, mint más könyves szegmensekben.