Alfabéta-interjúk: Szabó Csaba és Fritz Zoltán (Magyar rocktörténet)
A Magyar Rocktörténet '60-'70 című képregény nagyívű vállalás, amely több mint egy sima zenetörténet, szervesen kapcsolódik a magyar szocializmus egyszerre vészterhes és abszurd időszakához, amelyben mégis zseniális zenészek tűntek fel, bandák alakultak, örökérvényű zenék születtek. A sorozatot, többekkel együtt Futaki Attila indította el, aki 2024 januárja óta fájó hiánya a magyar képregényes szakmának. A borító Cserkuti Dávid munkája, a szöveget Kántor Mihály írta. Az Alfabéta-díjra jelölt képregény két rajzolójával, Szabó Csabával és Fritz Zoltánnal beszélgetett Szekeres Nikoletta.
SzN: Hogyan alakult ki az a felosztás, hogy Csaba a hatvanas, Zoli a hetvenes évek képregény-részt készíti el?
SzCs: A próbaoldalak elkészítése után Futaki Attila megkérdezte tőlem, hogy ha választanom kellene, akkor melyik évtizedet rajzolnám szívesen. Egyedül abban voltam biztos, hogy a 90-es éveket nem, mert az időben számomra túl közeli, úgyhogy, ha lehet akkor inkább valamelyik régebbit. Úgy emlékszem akkor még az volt a terv, hogy Kántor Mihály sorban írja meg a forgatókönyveket és ahogy készülnek, úgy tudnak kezdeni dolgozni rajta a rajzolók.
Aztán amikor megkaptam a felkérést, akkor úgy voltak munkáim, hogy gyakorlatilag azonnal tudtam volna kezdeni, szemben a többiekkel, akiknek még voltak más dolgaik (legalább is Attila elmondása szerint). Így végül abban maradtunk, hogy én fogom rajzolni a 60-as éveket.
FZ: A projektre pályázáskor oldalpár tesztrajzolásra a 80-as évekből egy PECSA koncert részletet kért Attila. Kérdezte, hogy melyik időszak lenne a legszimpatikusabb a négy évtizedből – meghagytam a választást a többieknek, mert mindegyikben rengeteg izgalmas dolog történt.