2014-ben az alábbi (nyomtatott) újságokban és folyóiratokban jelent meg képregény. A listában nem szerepelnek a kizárólag (vagy túlnyomórészt) képregényeket tartalmazó magazinok, mint például a Garfield vagy az EpicLine.

A lista összeállításában segítséget kaptunk a Képregény Kedvelők Klubja Facebook-csoporttól. Minden további kiegészítést és pontosítást szívesen látunk.

(E: eredeti közlés, U: magyar képregény utánközlése, I: import, külföldi képregény közlése).

Országos terjesztésben kapható (vagy ingyenes) lapok:
- Füles (E, U)
- Füles évkönyve (E)
- Blikk (U, I)
- Cartoon Network magazin (I)
- Dörmögő Dömötör (E)
- Filmvilág (E)
- Galaktika (E, U, I)
- Kedvenc (E)
- Kincses Kalendárium (U)
- Magyar Szuperhős Mesék (E)
- Metropol (I)
- Móricka (E, U?)
- Műút (E)
- Nevem Senki (E, I)
- Pistike (I)
- Tapsi (I)
- Ultimate Spider-Man magazin (I)

Ritkán jönnek manapság azonnali visszajelzések az új megjelenésekről, de a Hungarocomix 2014 után alig pár nappal máris többen dicsérték Koska Zoltán „egyszemélyes antológiájának” a 10., egyben utolsó számát, a korábbiaktól eltérően egyetlen, hosszú sztorit tartalmazó Firkabúcsút.

Utolsó, vállaltan, és bármennyire is meghökkentőnek tűnik elsőre ez a szerzői döntés, érthető módon az. Valóban lezárult egy alkotói korszak, a kezdőből profi lett, a fiatalember megvonta a mérleget, és éppen erről írta meg a történetet. A Firka Comics tizedik száma az előző kilencről szól, no meg az előzményeiről, a körülményeiről, magáról Koska Zoltánról. Ilyen képregény, ilyen sorozat még sosem volt Magyarországon, máshol is legfeljebb csak hasonló.

Ez egy olyan búcsú, aminek az első, kicsit szomorú meglepődés után csak örülni tudunk. Hiszen Zoli nem megy sehová, itt marad velünk. Csak az idén ez a harmadik hosszabb kiadványa (a Pádár Ádám által írt Killer kaller és a Borgest szabadon adaptáló A halál és az iránytű után), az EpicLine-ban rajzolt Szekerce és Szemerce-epizódról és a „főzős” 5Panels-antológiában elszórt apróságokról nem is beszélve. Vannak és lesznek még itt Koska-képregények, csak éppen nem Firka Comics címen fognak futni.

A történetet olvasgatva azon is elgondolkodtam, hogy – bár az első Firka 2008-ban jelent meg – ez a tíz szám nemcsak Zolinak az elmúlt tíz évéről szól, hanem egy kicsit mindannyiunkéról, akik igyekeztünk előbbre vinni a magyar képregény dolgait. Talán mi is érettebbek lettünk közben valamennyivel.

Ja, és egyetértek a dicséretekkel, szerintem is nagyon jó lett ez az utolsó szám.

Bayer Antal

Az idén bevezetett új koncepció szerint a Hungarocomix a magyar képregényekre és képregényesekre koncentrál. És valóban, a rendezvényen csak „hazai terméket” lehetett kapni, magyar alkotók mutatták be újdonságaikat és korábbi munkáikat. A Trail című képregény első része sem szabályerősítő kivétel – ugyanis részben magyar alkotó munkája, ráadásul csak promóciós jelleggel volt jelen.

A szóban forgó magyar alkotó Tondora Judit, akit amerikai (Tales from Neverland) és indiai (Neelakshi) megbízások után ezúttal egy ausztrál kiadó talált meg: Ben Slabak, a Cloud 9 Comix nevű kiadó és digitális platform tulajdonosa, amely igen színes kínálattal rendelkezik, többek közt számos klasszikus olasz képregényt is kínál angol nyelven. És mivel Slabak ennyivel nem elégszik meg, hanem írói ambíciókat is dédelget (korábban már megjelent egy fotós útikönyve, The Beloved Land címen), innen már csak egy lépés volt, hogy képregényötletét saját kiadóján belül valósítsa meg. A közös munka (amelyben színezőként egy másik magyar alkotó, Pilcz Roland is részt vett) mostanra ért be, és a szerencsés véletlen következtében a (kis számban) nyomtatott példányok némelyike elsőként Budapestre jutott el.

Mivel pedig ezen első példányok egyike Juditnak köszönhetően „szerkesztőségünkben” landolt, nagy örömmel írunk róla.

Tondora Judit a Hungarocomixon a Trail promóciós anyagaival

Több országban is megpróbálkoztak már a jellemzően amerikai szuperhősös zsáner adaptálásával. Kevés sikerrel, aminek az okairól szakdolgozatnyit lehetne írni, úgyhogy ezt most mellőzném is. Magyarország sem kivétel (sem a próbálkozás, sem a sikertelenség tekintetében), és bármennyire rokonszenves a Magyar Szuperhős Mesék csapatának a lelkesedése, nem hinném, hogy ez a kiadvány hozná meg az áttörést.

Az első akadályt az alkotók húzták fel önmaguk elé azzal, hogy szokatlan módon nem képregényes, hanem illusztrált történetes formátumot választottak. Lehet, úgy gondolkodtak, hogy a magyar népmesei hagyomány alkalmas kiindulópontnak, ám attól tartok, túl távol áll egymástól a két műfaj ahhoz, hogy képesek legyenek megtermékenyíteni egymást.

Bevallom, a szöveges történetekről nehezemre esik írni. Egyáltalán nem vagyok szakértője a gyerekirodalomnak, és már azt sem könnyű felidéznem, miket kedveltek az én gyerekeim 10 éves korukban. A mesék elemzését ezért inkább átengedem azoknak, akik otthon vannak ezen a területen. Felnőtt, szerkesztői szemmel nézve annyit tudok megállapítani, hogy a szövegek (feltehetően szándékoltan) egyszerűek, és igencsak eklektikusak, ami arra enged következtetni, hogy a szerzők (Szilágyi Dénes Tibor és Medla József László) képzelőereje nagyobb, mint jártasságuk az írói szakmában. A központozáson lenne mit javítani, és talán általában is szerencsésebb lenne, ha a szerkesztést olyan valaki végezné, aki nem vett részt a szövegek megfogalmazásában.

De mivel a szerzőktől egyáltalán nem áll távol a képregény, előbb néhány ajándék mini-képregénnyel kedveskedtek a vásárlóknak, a magazin második számában pedig van egy valamivel hosszabb, hét oldalas képregény is. Mi több, a borítók és az illusztrációk elkészítésében képregényrajzolók segítségét vették igénybe.

Kultúrőrjárat

Harminc oldalával a Papírmozi antológia hetes számának leghosszabb képregénye a Tyl őrjárata.

Lucie Lomová cseh író-rajzoló ebben a szürkeárnyalatos történetben emlékeztet arra (a sztereotípiára), hogy miért is szeretjük annyira ezeket a színes-szürke csetlő-botló, mégis életbölcs cseh-csehszlovák figurákat. Elvonul felettük a történelem, közben a sínek mellett állnak, a konyhában ülnek, cigiznek, söröznek, megfogják az asszony seggét, az meg megcsókolja őket, kolbászbékében mustárföldön. Hašek, (Čapek), Hrabal, Menzel, Forman mind hasonlót sugalltak. Az általuk megjelenített kisember forrása vagy valóban a cseh néplélek, nemzeti karakter, vagy ők hozták ezt létre, nem tudom. Jellemző, hogy ezek az alakok az életben bármilyen mérvű dolgot örömforrásnak tekintenek, és bár hősi cselekedetekre is képesek, legtöbbször nem nagy, katartikus drámákon keresztül (ez így sarkítás) múlik el az életük, hanem az apró beteljesülések általi folyamatos kiteljesedésben. Szélsőséges példa a Homolka-család. Párhuzamosan a csehszlovák filmsorozatok, mint a Nők a pult mögött, Kórház a város szélén, gyerekeknek a Majka vagy a Látogatók, mutatták be a csehszlovák-szocialista életet-embereket, típusokat, sorsokban kibontakozó karaktereket pár évtizede.

Nagyon tetszik a 5 Panels legújabb kiadványának a formátuma, ilyen fekvő A5-ös képregényeken én is gondolkodtam már (a Pifet így is adtam ki a tavasszal). Ideálisnak gondolom webes előközlésre is, és ha úgy adódik, két oldalt egymás fölé helyezve átalakítható A4-esnek a későbbiekben.

A formátum működik is, a rajzolók többsége könnyen elsajátította, csak néhányuk esetében érződik, hogy szokatlan a számukra átállni erre a kompozícióra. Általában véve is jó kis kiadvány lett, művészien elkészített címlappal (Erhardt Domonkos munkája), a szöveges oldalakhoz jól megválasztott textúrával. Öröm nézni, mennyire magától értetődő már, hogy a csapat magabiztosan állít színvonalas füzeteket, köteteket.

A kiadvány témája – az urbánus legendák – nem tartozik a kedvenceim közé, de ha jól csinálják, tudom értékelni. Kicsit az az érzésem, hogy ezzel az alkotók egy része is így vannak (egyikük ezt explicit módon ki is fejti saját története utószavában), talán ez is magyarázza, hogy eléggé egyenetlenre sikerült a tartalom.

Egyik kedvenc „paneles” alkotóm, Molnár Gábor ezúttal csak íróként jegyzi a nyitótörténetet, amely a Probléma megoldva címet viseli. Mint az utószóból kiderül, nem városi legenda, hanem megtörtént eset, amit „városi legenda stílusban” gondolt tovább és dolgozott ki a szerző. Bár természetesen jobban örültem volna, ha Gábor rajzolja meg a képregényt, Sándor Róbert korrekt munkát végzett. Egyetlen kifogásom a néhány narrációs felirat túl sötét szürke hátterét illleti, nehéz kiolvasni rajtuk a szöveget.

A Magyar Képregény Szövetség hagyományos év végi rendezvényét a Roham Bárban tartja (1074 Budapest, Dohány utca 20-22), december 6-án reggel 10-től délután 4-ig.

 A rendezvény alcíme "A magyar képregények és képregényesek napja", ami azt jelenti, hogy a hazai alkotókat és alkotásaikat helyezzük a központba. Az eseményen számos magyar képregényrajzoló vesz részt és mutatkozik be, kiváló alkalmat teremtve arra, hogy bárki megismerhesse őket, munkáikat, munkamódszereiket. A rendezvényen a magyar szerzők képregényeit megjelentető kiadók mellett alkotócsoportok és egyéni alkotók állítanak standot.

A belépés ingyenes.

Ruhatár: 200 forint. A büfé egész nap üzemel.

 Tervezett program:

10.30: A Hungarcomix újdonságai – Sebők Imre, Korcsmáros Pál, Zórád Ernő és Fazekas Attila újrakiadások, Halmi Zsolt új képregénye, a Roham 11. száma és a Merénylet Szarajevóban antológia, amely a Nagy Háború pályázat anyagait tartalmazza

11.00: Honvédek és huszárok lengyel földön… – az első világháborús témájú projekt és az antológia bemutatása (Bayer Antal forgatókönyvíró, Takács Eleonóra projektmenedzser és többek közt Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csordás Dániel, Fritz Zoltán, Lakatos István, Matheika Gábor, Németh Gyula és Pintér Márk rajzolók)

11.30: Sanyi, a bagoly – Szabó Évával, a népszerű webcomic alkotójával Vass Róbert beszélget

12.00 Városmesék, Firka Comics 10 – a 5 Panels új kiadványai, beszélgetés a csapat tagjaival - vezeti Szép Eszter

12.30 Koska Zoltán előadása – "Így készült a Halál és az iránytű"

13.00 Miklosovits László 70 éves - az alkotóval Kiss Ferenc beszélget, bemutatják "Az ikrek jegyében" című újdonságát

13.25 ZSIGER-díj –a díjat első alkalommal adja át a névadó kiadó.

13.35 A Hegy – helyzetjelentés az Art Comix pályázat győzteseivel és a Libri kiadó képviselőjével, vezeti Kovács Milán.

14.00 Nyugat+Zombik – Csepella Olivérrel Szép Eszter beszélget a közösségi finanszírozásban megvalósuló projekt helyzetéről

14.30 Önálló megjelenés kötetben – kerekasztal-beszélgetés fiatal alkotókkal tapasztalataikról. Résztvevők: Szekeres Zsófi (Cloudy Team), Szilágyi Szilvia (Keretbe Zárt Világ), Vörös Édua (Utánam, fiúk!), a kérdező Vass Róbert.

15.00 Tondora Judit előadása a Trail c. képregényről, amelyet a Cloud 9 Comix számára rajzol.

16.00-tól "Drink & Draw extra", szabad képregényes rögtönzés

 Folyamatosan:
- Portrérajzolás mangastílusban (Shion Asano, Németh Barbara, Azzedar Ranthalion, Eirlys Elior)
- Realista portrérajzolás (Vass Mihály)

Az év utolsó képregényes rendezvényére is jut az újdonságokból és klasszikus magyar képregények újrakiadásából.

A centenárium kapcsán két olyan antológia is megjelenik, amely az I. világháborúhoz kötődik.

A Merénylet Szarajevóban a Nagy Háború Közhasznú Alapítvány által meghirdetett és a Magyar Képregény Szövetség szakmai támogatásával lebonyolított képregénypályázat első hat helyezettjének a munkáját tartalmazza. A 28 oldalas, A4-es méretű, színes kiadvány 200 példányban készült, ára a Hungarocomixon - extra kedvezménnyel - 700 forint lesz.

A Varsói Magyar Kulturális Intézet felkérésére készült 11 rövid képregény haditudósítások alapján. Ennek az anyaga eredetileg lengyel nyelven jelent meg egy 11 lengyel várost érintő vándorkiállítás katalógusaként. A magyar változatot Honvédek és huszárok lengyel földön címen 120 példányban adja közre a Nero Blanco Comix. A 36 oldalas, színes, A4-es kiadvány ára 2000, a rendezvényen 1500 forint.

Még mindig antológia: a 5 Panels csapat legújabb közös kiadványának a címe Városmesék, és az úgynevezett "urbánus legendák" világába kalauzul el minket. A szerzők Molnár Gábor-Sándor Róbert, Korčok Péter-Halmi Zsolt, Szebeni Péter, Pádár Ádám-Fekete Attila, Kiss Judit és Halter András. A 48 oldalas fekete-fehér füzet ára 500 forint.

Pár hete a 6. Szegedi Képregényfesztiválon azzal zártuk a beszélgetést Csepella Olivérrel, hogy a Hungarocomixon folytatjuk, hisz addigra kiderül, hogy az akkor már biztosan sikeres közösségi finanszírozásnak mi lesz a végeredménye.

Az azóta eltelt időszakban is szaporodtak a felajánlások, így már csak az a kérdés, hogy szombatig eléri-e a Nyugat+Zombik projekt az előirányzott összeg dupláját (mi arra fogadunk, hogy igen, hisz jelen pillanatban már 195%-nál jár).

December 6-án 14 órakor a Roham bárban tartandó Hungarocomix keretén belül Csepella Olivérrel Szép Eszter beszélget.

A december 6-i Hungarocomixon Vass Mihály képregényművész portrét készít az érdeklődőknek. A legendás alkotóval három kategóriában lehet rajzoltatni, akár személyesen, akár fényképről. Karácsonyra ideális ajándék a családtagoknak, ismerősöknek. Emellett a megrajzolt portréalak, mint szereplő, bekerülhet egy-egy készülő képregénybe.

Árak, méretek:
- 15 perces gyorsportré A5 méretben 800,- forint
- 45 perces portrérajz A4 méretben 2400,- forint
- 90 perces nagy igényű A3 méretű portré 4800,- forint

(Az illusztráción Kiss Ferenc portréja látható()

A december 6-i Hungarocomixon több fiatal képregényalkotónál is lehet portrét rajzoltatni keleti, azaz manga stílusban. A nyomtatott rajzok ára 1000, az elektronikusan megküldötteké 500 forint, a pontos árról a rajzoló ad tájékoztatást.

Néhány minta:

Shion Asano (Rimaszombati Laura, a Sayonara Happiness manga szerzője)

Azzedar Ranthalion (Szilágyi Szilvia, a Keretbe Zárt Világ antológia szerkesztője)

Namiren (Németh Barbara)

Tizedik születésnapját ünnepli december 6-án a Latitudes francia könyesbolt (Budapest 1011, Fő utca 17, a Francia Intézet épületében). Ebből az alkalomból díszes vendéget hívott meg: Jean-Yves Ferrit, a legutóbbi Asterix-epizód (Asterix és a piktek) forgatókönyvíróját, aki maga is rajzol képregényeket.

Program:

10:30-11:30: Ferri műhelyfoglalkozást tart 5-12 év közötti frankofón gyerekeknek. Előzetes bejelentkezés (dec. 1-ig) ajánlott (infolibrairielatitudes@t-online.hu)

14:30-15:15 Ferrivel magyar fordítója, Bayer Antal beszélget (francia nyelven). Előzetes bejelentkezés (dec. 1-ig) ajánlott (infolibrairielatitudes@t-online.hu)

Az Asterix és a piktek megvásárolható magyar nyelven is a könyvesboltban, amelyet Ferri dedikál.

A beszélgetés után torta és pezsgő, valamint a könyvesbolt friss választékának megtekintése.

A KépregényKedvelők Klubjának novemberi összejövetele – formabontó módon – a Fővárosi Törvényszéki Palota esküdtszéki dísztermében (Budapest, V. ker. Markó utca 27.) 2014. november 27.-én, csütörtökön 16 óra és 18 óra között kerül megrendezésre, majd 18 óra után a kArton galériában folytatódik

A Hauszmann Alajos által tervezett épület 1890-ben került átadásra. A terem fő dísze a Feszty Árpád által festett hat táblakép, mely a magyar múlt törvénykezésének állomásait ábrázolja. A festményeken látható alakokat a festő saját korának hírességeiről mintázta.

Téma: Vádlottak padján az adaptációs képregény - érvek az adaptációs képregény mellett és ellen

Meghívott vendégek: dr. Szabó Zoltán: fővárosi törvényszéki tanácselnök és címzetes táblabíró, dr. Fürcht Pál Zsolt: V. és XIII. ker. ügyészségi vezető és Kiss Ferenc: Közjegyzői Iratokat Kezelő Iroda és Törvényszéki Végrehajtói Irattár megbízott irattárvezető tisztviselője

A látogatás előzetes regisztrációhoz kötött! Jelentkezni a kferry001@freemail.hu címen, 2014. november 26.-án, szerdán 11 óráig, személyi igazolványszám megadása mellett lehetséges.

Találkozó az épület Markó utcai bejárata előtt 15 óra 50 perckor. Utána a főlépcső megtekintése, mely – többek között – A tanú című magyar kultfilmben is szerepelt.

Az épület 18 órai elhagyása után átvonulunk a kArton Galériába (Budapest, V. ker. Alkotmány u.24.), ahol továbbfolytatódik a beszélgetés, illetve a Képregények a tárgyalótermek világából című előadás kerül megtartásra.

Bár nem minden idei kiadványáról tudtam csak jót írni, ahhoz nem férhet semmi kétség, hogy a Kingpin kiadó remek évet zárt – és ennek méltó megkoronázása a napokban megjelent „klasszikus” Pókember különszám. Egy olyan, közel 120 oldalas füzet, amelyben találkozik a rajongók kiszolgálása a legjobb Marvel-történetek bemutatásának a küldetésével.

Ha létezik a „kritikán aluli” fogalom, a Stan Lee által írt korai Amazing Spider-Man-történetekre a „kritikán felüli” illene. Pontosabban talán a „kritikán túli”, hiszen éppenséggel lehetne boncolgatni mindenféle szempontból az eredetileg közel ötven éve, 1966-ban megjelent kalandokat, de nem érdemes, hiszen ennyi idő alatt ikonikus státuszra tettek szert, minden sutaságukkal együtt.

És ha már ikonikus státusz: míg maga Pókember figurája már első rajzolójánál, Steve Ditkónál elnyerte máig ismert külsejét, alteregója, Peter Parker az éppen az ebben a füzetben Ditkót váltó John Romitának köszönheti végleges kinézetét. Ditko sosem volt „realista” rajzoló, az ő figurái enyhén groteszkek, a hősök izomzata alig látszik, a lányok nem igazán „szépek” – Romita viszont számos romantikus képregényen szerzett hatalmas rutinnal érkezett a laphoz. A korábbi „geek” Peterből egycsapásra hősszerelmes lett, és jobbnál jobb csajok adták egymásnak nála a képzeletbeli kilincset.

Az Anne Frank életrajzzal gyakorlatilag egyszerre jelent meg egy másik képregény, a Családi titok. Sok köztük a hasonlóság: mindkettőnek kiadója/támogatója az Anne Frank Ház alapítvány, mindkettő Hollandiában játszódik a második világháború idején, mindkettő ismeretterjesztő-oktató szándékkal készült, mindkettőnek az alkotói ismert, rutinos képregényalkotók. Ha valaki azonban a sok hasonlóság miatt úgy gondolná, elég az előbbit elolvasnia, szeretném lebeszélni erről – a Családi titok megér egy kitérőt.

Eric Heuvel holland képregényalkotó a főként Hergé, a Tintin szerzője nevéhez kötött „ligne claire”, avagy finom kontúrvonalas iskola képviselőjeként huszonéves korától foglalkozik képregényrajzolással. Első kötete, a January Jones kalandsorozat első része 1987-ben jelent meg, majd 1995-ben indult egy másik sorozata, a Bud Broadway. Eleinte csak szabadidejében készített képregényeket, miközben a holland vámhivatalnál dolgozott. 2000 óta szabadúszó grafikus, képregényrajzoló, illusztrátor.

Éppen 2000 környékén szembesült meglepetten azzal a ténnyel, hogy a mai gyerekek milyen keveset tudnak a második világháborúról – egyeseknek az sem világos, hogy Hitler élt-e korábban, vagy Napóleon. Korábban volt már munkakapcsolata az Anne Frank alapítvánnyal, ezért őket kereste meg egy oktató jellegű képregény ötletével. Ez lett a Családi titok (amelyet egy másik intézmény, a Frieslandi Ellenállási Múzeum is támogatott).