Stílusgyakorlatok 8: Emanata
Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A nyolcadik variáció. A cím utalás Mort Walker humoros képregénylexikonjára.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A nyolcadik variáció. A cím utalás Mort Walker humoros képregénylexikonjára.

A Magyar Képregény Szövetség 2015-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.
Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el, két kategóriában a nyomtatásban megjelent képregények esetében, és egy különdíjjal az interneten megjelent képregények esetében.
1. kategória: kép-regény (önállóan, kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet)
2. kategória: kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent képregények vagy képsorok, terjedelemtől függetlenül)
Webes különdíj: (csak elektronikusan, az interneten megjelent, ingyenesen hozzáférhető hosszabb vagy rövidebb képregények, képsorok)
A nevezés, jelölés és zsűrizés rendje:
1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2014. január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy fő több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük. (Facebook profillal nem rendelkezők ezt a blogbejegyezést kommentelve tudnak nevezést küldeni.)
A nevezési időszak február 1-től 28-ig tart.
2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.
Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Lénárd László, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.
Az előzsűri legkésőbb március 31-én teszi közé az 5-5 jelölt nevét.
3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói. A zsűri titkos szavazással hozzá meg a döntését, és azt csak a díjátadón hozza nyilvánosságra.
A díjakat a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át, 2015. május 10-én.
Kérdések és válaszok:
Ótomo Kacuhiro (Katsuhiro Otomo), az Akira képregény és rajzfilm alkotója kapta idén Angoulême város nagydíját, amely a legnagyobb európai képregényfesztivál életmű-díjának, és az egyik legmagasabb képregényes szakmai kitüntetésének számít. A győztest a francia képregényalkotók jelölik és választják meg
Ótomo már tavaly is szerepelt a három jelölt között, ám akkor Bill Wattersonra, a Kázmér és Huba alkotójára esett a zsűri választása. Idén Alan Moore és a belga Hermann volt még jelölt. Ótomo az első japán győztes, bár két évvel ezelőtt, a negyvenedik fesztivál alkalmából Torijama, a Dragonball alkotója már kapott egy különdíjat.
Az 1982-ben megjelent Akira forradalminak tekintett változásokat hozott a mangában illetve annak megítélésében. Néhány évvel későbbi franciaországi kiadásával kezdődött a manga nyugat-európai térnyerése.
Ótomo nem volt jelen a fesztiválon, videóüzenetben köszönte meg a díjat. A díjjal jár az is, hogy a jövő évi fesztivál plakátját ő készítheti el, és ő lesz a zsűri elnöke.
Magyarul Ótomónak egyetlen rövid, Batman-képregénye jelent meg, a Papírmozi képregényantológia 1. kötetében. Az Akira animációs változatát 2006-ban mutattták be Magyarországon.
Az Akira egyik oldalának az elemzése itt olvasható.
Január 27-én kiállítás nyílik Futaki Attila képregényeiből a brüsszeli Balassi Intézetben (Treurenberg 10, 1000 Brüsszel).
Beharangozó az intézet oldalán.
A kiállítás előreláthatóan március 21-ig látogatható.
Mély szomorúsággal értesültünk arról, hogy Pran Kumar indiai képregényrajzoló 2014. augusztusában elhunyt. Kumar 2010-ben vendégünk volt a budapesti képregényfesztiválon, ebből az alkalomból műveiből egy kiállítás is nyílt a Kossuth Klubban. Legismertebb karaktere Chacha Chaudhary volt.

Folytatjuk Matt Madden: 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style magyar változatának a közlését.

A Képregény Kedvelők Klubja idei első rendezvényét 2015. január 29-én 18 órakor tartja, a kArton galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.).
"Egy képregényrajongó vallomásai, avagy miért nem lettem képregényrajzoló?" Fábián Dénes Zoltán képzőművésszel, nyugalmazott Kisképzős rajztanárral beszélget a klubvezető, Kiss Ferenc. A belépés ingyenes.
Folytatjuk a 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style magyar változatának a közlését. Az első (kettő) itt olvasható.


Szörnyű aktualitás. Cabu, akinek a képregényeit 1968-ban ismertem meg a Pilote-ban, a Charlie Hebdo 2015. január 7-én meggyilkolt karikaturistáinak egyike volt. Pacifista, antimilitarista, nonkonformista, egybehangzó vélemények szerint a legkedvesebb ember a világon, igazi örök tinédzser.
Miután eldöntöttem, hogy írok róla, nekirugaszkodtam a témának. Elővettem a gyűjteményemből, ami még megvan tőle, felidéztem, ami már nincs, körülnéztem a netes források között, köszönettel vettem képregényes ismerőseim küldeményeit, akik megtudták, hogy mire készülök. Jó tíz napja fogalmaztam a cikket, amikor végre beláttam, hogy ez úgy, ahogy terveztem, nem fog menni.
Nem megy, mert elképesztő, hogy mennyi mindent rajzolt, és én ennek csak a töredékét láttam. Úgy helyes, ha erre szorítkozom, és mindarról, amit másodkézből tudok, csak utalásszinten ejtek szót. Ezért hát Cabu munkásságának a jelentős részét – azt sem tudom felmérni, mekkorát – kitevő karikatúráit nem fogom tudni bemutatni, csak a képregényeit, azok közül is a legfontosabb, egész pályafutása során rendszeresen visszatérő karaktereket.
Jean Cabut 12 évesen megnyerte a Coeurs Vaillants című, képregényeket is közlő katolikus gyerekmagazin rajzversenyét, pályamunkája meg is jelent a lapban. 16 éves korában már rendszeresen dolgozott egy vidéki lapnak, majd beiratkozott egy párizsi művészeti iskolába, ám 20 évesen behívták katonának – a következő 27 hónapot Algériában töltötte. Bár a hadseregben is sikerült rajzolóként dolgoznia, ez a hosszú időszak egy egész életre szóló nyomot hagyott a világképén.
Új sorozatot kezdünk a Képregényblgon. Örömmel tudatjuk, hogy engedélyt kaptunk Matt Madden Franciaországban élő amerikai képregényalkotótól híres 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style című művének az elektronikus közlésére. A képregényes stílusgyakorlatok közismert Raymond Queneau munkájának a mintájára készült. Eddig franciául, angolul és japánul jelent meg nyomtatásban, több nyelvi verzió pedig előkészületben van. Nagyon jó lenne, ha magyarul is megjelenhetne kötetben - érdeklődő kiadókat nagyon szívesen látunk, a szerzővel kötött megállapodásunk értelmében segítünk a kapcsolatteremtésben.
Elsőként az alaptörténetet, a "sablont" mutatjuk be, az első variációval együtt. A továbbiakban heti két-három verziót fogunk közreadni a blogon. A fordítást és a szöveg beírását Bayer Antal készítette, a betűkészlet magyarításáért Benes Attilát illeti köszönet.
Sablon


A január 14-én, a Francia Intézetben a Charlie Hebdóról szóló film vetítése utáni kerekasztal-beszélgetésről több hírportál is beszámolt. Három alkotó (Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája, Marabu, a Népszabadság és a HVG karikaturistája és képregényrajzoló, Merényi Dániel, a Napirajz-képregények rajzolója, amelyek hosszabb ideje már az index.hu-n is látható) beszélt a sajtórajz hazai helyzetéről, az alkotók és a szerkesztőségek viszonyáról, a témaválasztásról, tabukról és öncenzúráról, az olvasók reakcióiról. A beszélgetést Bayer Antal, az MKSZ ügyvivője vezette. (Fotó: Hír 24, balról jobbra Merényi, Marabu, Pápai, Bayer).

A vetítővásznon éppen egy Napirajz látható. Fotó: Szécsi Zoltán
Tisztelgés a Charlie Hebdo áldozatai és mindazok előtt, aki életük árán védik a szólásszabadságot a világ minden táján.
18 órától filmvetítés: "Nem könnyű, ha hülyék szeretik az embert"
Daniel Leconte dokumentumfilmje (2008, 108', francia nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással)
A film a Charlie Hebdo magazin történetének egy fontos állomását járja körbe. 2007-ben Philippe Val, a Charlie Hebdo tulajdonosa bíróság elé kerül, amiért közzétette a 12 dán karikatúrát. Meglepő per, amelyet Daniel Leconte valós időben mutat be. A film a vallási fundamentalizmus, a sajtó, a francia társadalom véleményalkotásának kérdését járja körbe, továbbá válaszadási kísérlet arra, mit tehetnek a modern demokráciák a fundamentalizmus kihívásaival szemben. A jelenlegi helyzet még inkább rávilágít a kérdés összetettségére.
A film után vitaest: Szólásszabadság a karikatúrák fényében
Résztvevők: Pápai Gábor karikaturista (Népszava); Marabu karikaturista és képregényrajzoló (Népszabadság, HVG); Merényi Dániel képregényrajzoló (Napirajz, index.hu). Moderátor : Bayer Antal képregénykritikus, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője.
Magyar nyelven, francia szinkrontolmácsolással.
Helyszín: Budapesti Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.) Facebook esemény itt.
A belépés ingyenes.