Ma délután indul a hagyományos 24 órás rögtönzött képregényrajzolás, amely az Angoulême-i képregényfesztiválhoz kapcsolódik. A témát vagy megkötést 3 órakor teszik közzé az esemény honlapján, onnantól ketyeg az óra, és a résztvevőknek holnap 3-ig kell feltölteniük 24 oldalas képregényüket.

Szintén hagyomány már évek óta, hogy magyar képregényesek is részt vesznek az eseményen, és több munkájuk nyomtatásban is megjelent. Ezúttal is a 5 Panels alkotócsoport tagjai lesznek jelen a legnagyobb számban, Molnár Gábor, Pádár Ádám, Erhardt Domonkos, Koska Zoltán, Szebeni Péter (Egon néven), Sárdi Katalin (Eliot), MacGill Karina (Kanakraft) és Halter András (Kultember) nevét fedeztük fel a listában. De próbálkozik ismét Süli Andrea (Bohemiannihil), Fritz Zoltán (zfritz), Kondor Tamás, Kovács Vanda, Somarov és Komáromi Anna is. Ezen az oldalon lehet majd követni, hogy ki hol tart, illetve a végén megnézni a teljes képregényeket.

Szokás szerint bevállalja a megmérettetést néhány olyan világhírű alkotó is, mint Boulet, Matt Madden és Lewis Trondheim.

A KKK 2014-es évadnyitó rendezvénye az Örökmozgó Filmmúzeumban (1074. Budapest, Erzsébet krt.39.), január 30.-án, csütörtökön 18 órától lesz megtartva.

A Képes biblió, avagy Biblio Comixerum címet viselő kötetlen beszélgetés keretében bemutatásra kerül a Kiss magyar képregény-bibliográfiák című bibliósorozat első kötete, mely a Füles 1957-től 2013-ig tartó időszakának képregényeit katalogizálja – a három kockás sztripektől egészen a több száz képkockás irodalmi adaptációkig.

A meghívott vendégek a bibliográfia készítői – alfabetikus sorrendben: Bayer Antal, Bíró Ferenc, Bogár István, Kertész Sándor, Kiss Ferenc, Kiss Szabolcs, Kroboth Jenő, Nagy András, Szakács György, Thuróczy Gergely és Verebics János.

"A Magyar Anime Társaság elsőként indít a hazai rajongók számára havi rendszerességű manga workshop önkéntesei szervezésében. Programunk célja, hogy kezdő és haladó rajzolók számára segítsünk elsajátítani a műfaj alapjait és apró trükkjeit is a workshop minden a manga stílusirányzat iránt érdeklődő számára.

A program első és egyben bemutató időpontja 2014 január 18, szombat, délután 2 és 6 óra között. Helyszín: Müszi (Művelődési szint, Blaha Lujza tér 1.).

Az első alkalom ingyenes."

Forrás: az esemény Facebook-oldala, érdeklődni is ott érdemes.

Még időben vettük észre, hogy tavaly szeptember óta egészen idén március 2-ig a Brüsszeli Képregényközpontban, a világ legnagyobb képregénymúzeumában időszakos kiállítás tekinthető meg Will Eisner (1917-2005) munkásságáról.

Eisnert egyrészt az első szuperhős-paródia, a Spirit megalkotójaként, másrészt a "graphic novel", vagyis az amerikai szerzői képregény úttörőjeként ismerik. A képregény történetében betöltött jelentős szerepe előtt tiszteleg a legnagyobb amerikai képregényes díj, amelyet még életében róla neveztek el (Eisner-díj).

Magyarul egy teljes képregénye (Az összeesküvés - Cioni bölcseinek a jegyzőkönyve: az igazság) jelent meg (Umberto Eco előszavával), valamint egy Spirit-történet a Fekete-Fehér Képregényantológia 1. számában.

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, jelenleg Bukarestben látható a szerb, horvát, szlovén, román és magyar alkotók munkáit bemutató képregénykiállítás, a ComiXconnection.

Immár megerősítést nyert az a hír is, miszerint idén Magyarországa is eljut az anyag.

Először a pécsi Nick udvarban állítják ki a képregényeket, 2014. április 4. és 30. között.

Ezt követően a tárlat Budapestre utazik, ahol két részre bontva lesz látható: a kArton galériában és a Müsziben. Ennek az időpontja május 8-június 8.

Természetesen mindkét esemény megnyitójáról igyekszünk időben hírt adni és beszámolni.

Harmadik számával kissé rám ijesztett és gondolkodóba ejtett az EpicLine magazin, mintha váratlan és hirtelen módon elindult volna egy kiszámíthatatlan lejtőn. Szerencsére a decemberi adag eloszlatta az aggodalmamat, és bár valamennyire elmaradt a reményeimtől, most ismét inkább jó irányba billen a mérleg.

A címlap új, MacGill Karina munkája, üde és változatos kékeivel felhívja magára a figyelmet, de a kompozíció szerintem nem egy ideális borítóképé. A hátlapon egy klasszikus felénk rohanó szuperhőst parodizáló busó harangozza be a következő számot, amelyben el fog indulni a Vadregény című újabb sorozat.

Visszatértek a Busók, szerintem már novemberben is kár volt kihagyni őket, erről majd a kritika végén írok még. Az első 14 oldal ezúttal is a Majd ha Fagy! című kötet átköltése, és talán sosem ütött el egymástól ennyire két egymást követő rajzoló munkája. MacGill Karina hűségesen alkalmazkodott az előző grafikusok komorabb stílusához, Molnár Gábor viszont a legelső részek vidámabb hangvételéhez nyúlt vissza. Persze, ez így volt az eredeti verzióban is, amelyhez képest a fő változás annyi, hogy Karina oldalai ki lettek színezve. Ami nem igazán tett jót ezeknek a rajzoknak, főleg ezzel a színvilággal. Ahogy a korábbi részeknél, itt is előfordul áttördelés, a Tálosi András által újraírt történet és szöveg kívánta meg a módosításokat. Ezzel nincs is semmi gond, haladnak tovább a dolgok. Molnár Gábor része ellenben eleve színesben készült, és ahogy elnézem, lényegében változatlan is maradt. Olyannyira, hogy itt még a párbeszédek nagy részéhez sem kellett hozzányúlni. Ennek kifejezetten örülök, ugyanis ez volt a legjobb már az eredeti kötetben is.

Négy előadásból álló kurzus indul januárban a Pesti Bölcsész Akadémián. Az előadó Szép Eszter az ELTE BTK Modern angol és amerikai irodalom doktori programjának másodéves hallgatója, aki disszertációját traumatikus események képregényként való megjelenítéséből készíti.

A kurzus alaptézise: képregényt olvasni nem gyerekjáték. A képregények végtelen gazdagságából négy témát járok körül, melyek bevezetésként szolgálnak a médium további tanulmányozásához. Képregény-történet helyett olyan, a kortárs képregényre jellemző általános problémákkal foglalkozom, mint (1) szerkezet, határátlépés, (2) kanonizáció irodalomként vagy képzőművészetként, (3) önéletrajzi képregény, és végül (4) egy hazánkban még ismeretlen irány, a képregényes újságírás.

A kurzus nem titkolt célja, hogy felkeltse a jövőbeli olvasók érdeklődését, hiszen Magyarországon még mindig kevesen forgatják a képregényeket. Több évtizedes kérdéssel jelent meg például magyarul Art Spiegelmantól a Maus, vagy Alan Moore-tól a Watchmen. Számos fontos és érdekes munka lefordítására még mindig várnunk kell.

Az előadások helyszíne: ELTE BTK Múzeum körút 6-8, Ifjúsági épület, 3. emelet

Az év végi áttekintés eddigi részeiben az új megjelenésekre koncentráltam, bár tettem utalásokat az általános mai helyzetre. Most a 2013-as hazai képregényes rendezvényeket veszem sorra, amiből úgy vélem, nagyjából ki lehet olvasni, merre tartanak a hazai képregényes közösségek.

Budapesti képregénybörzék

A legidősebb magyar képregényes rendezvény, a budapesti börze idén kényszerből átköltözött Újpestről Kispestre. Bár tavasszal még sok volt az elégedetlen hang (ami egy ilyen váltáskor szinte elkerülhetetlen), már akkor érezni lehetett, hogy jót fog tenni a rendezvénynek a frissítés. Őszre aztán jóval nagyobb lett az eladótér, kevesebb ponton dugult el a tömeg áramlása.

A bővülést egyébként is indokolta már egy ideje az árusok számának a folyamatos növekedése. Egyre többen vannak, akik főleg eladni jönnek, de legalábbis az eladásaikból remélik fedezni az új vásárlásokat,  igyekeznek jó cseréket lebonyolítani. Mivel az új hely drágább, az árusításért többet kell fizetni, de ez a magánszemélyeknél nem jelentős teher, a kiadók pedig – ha nem is örülnek az emelésnek – nagyrészt tudomásul veszik, hogy ez a lehetőség még mindig nagyon kedvező a számukra, főleg, ha van újdonságuk. Röviden összefoglalva: a budapesti képregénybörze jó egészségnek örvend, a legutóbbin már közel 900-an fordultak meg.

Alig értek véget az év utolsó rendezvényei, de a Kingpin kiadó és a Kilencedik.hu honlapján már megjelent az információ, miszerint a következő képregénybörzére 2014. március 9-én kerül sor, immár harmadszor az új, kispesti helyszínen.

Mi több, már néhány készülő újdonságról is lehet tudni:

- Szerzői kiadásban, limitált példányszámban kapható lesz Rejtő Jenő Az ellopott futár című regényének a képregényváltozata, amelyet Kiss Ferenc forgatókönyve alapján rajzolt meg Garisa H. Zsolt. A közel 80 oldalas képregény eredetileg a Füles rejtvénymagazinban jelent meg 2012-2013-ban.

- Ismét lesz magyar nyelvű olasz képregény néhány lelkes rajongónak és a Fumax kiadónak köszönhetően. Az egyik leghíresebb fumetto, a Dylan Dog első két része jelenik meg egy 200 oldalas kötetben, a címe várhatóan Az élőhalottak éjszakája lesz.

- Minden bizonnyal ezúttal is a rendezvényen lesznek először kaphatók a Kingpin kiadó márciusi újdonságai, a Titkos Invázió című történet első kötete, amelyben a Marvel-szuperhősök egész sora veszi fel a harcot egy űrbeli veszedelemmel, valamint a klasszikus Pókember-sztorikat közlő Peter Parker, Pókember sorozat 2014-es első, összesen 13. füzete.

- Folytatja Zórád Ernő-sorozatát a Nero Blanco Comix. A második füzetben Karel Capek Harc a szalamandrákkal című szatírájának a képregényes feldolgozása lesz található. A képregény eredetileg 1978-ban jelent meg a Fülesben.

Még sincs teljesen vége a képregényes évnek! Merényi Dániel és a Shirokuma kiadó hírül adta, hogy még az idén megjelenik a hatodik, 480 oldalas Napirajz kötet, amely Grafitember valamennyi, 2012-ben készült képsorát tartalmazza (Napirajz.hu, index.hu és Comedy Central).

A kiadvány 3150 forintért előrendelhető a Shirokuma webshopjában.

Dedikálások:

December 19-én csütörtökön 10-17 óra: Shirokuma iroda (1122 Budapest, Maros utca 25., mfsz. 1., 27-es kapucsengő)

December 20-án pénteken 10-17 óra: Shirokuma iroda (1122 Budapest, Maros utca 25., mfsz. 1., 27-es kapucsengő)

Ugyanaznap 18-órától folytatás a RUNtotta kávézóban (1023 Budapest, Frankel Leó út 72.) "amíg igény mutatkozik rá".

December 22-én egész nap a RUNtottában, amíg nyitva tart és van érdeklődő.

Az éves áttekintés előző részeiben azért választottuk szét a különböző terjesztési formákban elérhető képregényeket, mert ezek eltérő kiadói, kereskedői és vásárlói stratégiák keretei között léteznek. Most összefoglaljuk valamennyi 2013-ben megjelent képregényt.

Az elmúlt öt év kiadási adatai:

2009: 230 képregény
2010: 215 képregény
2011: 153 képregény
2012: 151 képregény
2013: 131 képregény

Ez azt jelenti, hogy visszatértünk a 2004-2005-ös szintre, de nem csak a terjesztési módokban, hanem a kiadványok jellegében is komoly átrendeződés következett be.

A megoszlás 2013-ban:

Amerikai képregények: 59 kiadvány (45%)
Magyar alkotók munkái: 49 kiadvány (37%)
Távol-keleti képregények: 12 kiadvány (9%)
Európai képregények: 8 kiadvány (6%)
Képregényes szakirodalom: 3 kiadvány (2%)

A könyvesbolti és újságos forgalmazásba kerülő képregények után a jellemzően alacsony példányszámban megjelenő, a fenti két terjesztési csatornát egyáltalán nem vagy csak minimálisan igénybe vevő kiadványokat tekintjük át. Ennek a kategóriának az „alternatív terjesztés” címet adtuk. A gyűjtőnév valójában különböző kiadói stratégiákat takar, amelyek közül a két legfontosabb a rendezvényekre összpontosító és az előfizetéses rendszerű megjelenés.

Az alternatív terjesztés többnyire a könyves és újságos forgalmazású képregényekhez képest alacsonyabb példányszámot jelent, ezen belül azonban nagy a szórás, akadnak alig pár tucatnyi példányban megjelenő képregények ugyanúgy, mint néhány százas szériát elérők. Legtöbbjüket kizárólag a szerzőjüktől (vagy a klasszikus magyar képregények esetén a gondozójuktól) lehet beszerezni, de besegítenek baráti honlapok is, és egyre gyakrabban tapasztalni, hogy rendezvényeken kölcsönösségi alapon árusítják egymás kiadványait is.

Bár párszázas példányszámokra piacot építeni reménytelen vállalkozás, mindenképpen pozitívum, hogy egyedüliként a képregénykiadás színterei között az alternatív terjesztés folyamatosan fejlődik Magyarországon. Ez a terület 2004 előtt gyakorlatilag nem is létezett, a képregényes rendezvények szaporodása adott értelmet a kialakulásának. Míg a könyvesbolti és újságos terjesztésű képregényeknél dominálnak a külföldi importok (előbbiben leginkább a manga, utóbbiban az amerikai mainstream), itt főként a hazai készítésű művek és a szaklapok találtak otthonra, beleértve a „képregénymúzeum” jellegű kiadványokat.

Az elmúlt pár év adatai (kiadványok/kiadók):

2009: 49/23
2010: 42/17
2011: 49/29
2012: 68/25
2013: 53/21

Mivel pont kilenc képregény van a 5 Panels karácsonyi kiadványában, úgy gondoltam, a móka kedvéért „kölcsönveszem” Szép Eszter kilencmondatos módszerét (ld. Kilencedik.hu portál).

Erhardt Domonkos: Ajándék – Jól megrajzolt képek, aranyos, de nem igazán érdekes történet, nem áll össze képregénnyé, sajnos.

Pádár Ádám és Petrezselyem Lóránt: Egérmese – Aranyos, arányos történet, egyenetlen színvonalú rajzok, jó ritmus, néhány kifejezetten jól sikerült panel, az összképet javító színezéssel.

Lénárd László és Sárdi Katalin: Hogyan lesz ebből karácsonyi történet? – Aranyos történet, lenyűgözően eredeti képi világgal és színezéssel, mondanám, hogy ez sem igazán képregény, de olyan jól sikerült, hogy ez nem számít.

Vabrik Dorina: Első karácsonyok – Kellőképpen flúgos sitcom-paródia, hosszabb a kelleténél, de a párbeszédek ritmusa és az expresszív arckifejezések nagyrészt megmentik, első publikált képregénynek mindenképpen biztató.

Sándor Róbert: 0.12.24 – Ebben az ötletben pont egyoldalnyi volt, az állatok rajza tetszik, az embereké kevésbé.

Molnár Gábor és Kiss Judit: Szívmelengető – Nagyon tetszik, hogy a szerző képes már a „semmiről” is érdekes képregényt csinálni, és egy személyes élményből kiindulva egyedi hanggal gazdagítani a karácsonyi témát.

Vörös Andrea Otília: Cosplayerboy – Örülök Andrea visszatérésének a Prince után, a rajzok jók, a történet egyszerű, a poénokkal pont annyira van meghosszabbítva, amennyire még érdemes, a színhasználat érdekes.

Papp Imre: Karácsonyi mítoszok és babonák – Kicsit egyszerűcske, kicsit rövidecske, de egy ilyen belefér.

Halter András: Az ajándék – Örömmel láttam viszont a Hungarocomix kabalafiguráit egy teljes, aranyos, jól megkomponált történetben, csak a panelek egymáshoz viszonyított mérete az, amit egy cseppet még át lehetett volna gondolni.

Bayer Antal

A könyvesbolti forgalmazású képregények után az újságos terjesztésben kaphatókat tekintjük át. Statisztikánkban csak azokat a lapokat vettük figyelembe, amelyek kizárólag képregényeket tartalmaznak (illetve azokhoz szorosan kapcsolódó tartalmakat, mint például alkotók vagy karakterek bemutatása vagy levelezőrovat).

Nem tekintjük képregényújságnak azok a magazinokat, amelyek tartalmaznak ugyan képregényeket, de más rovatok dominálnak bennük. Ilyenek például a Cartoon Network magazin, a Scooby-Doo magazin és a Spiderman magazin.

Ezeken kívül számos más napilap, hetilap, havilap, magazin közöl képregényeket változó rendszerességgel és terjedelemben, például: Blikk, Filmvilág, Füles, Galaktika, Kedvenc, Metropol, Móricka, Műút, Nevem Senki, Spongyabob, Tapsi, Tudorka, Ufómagazin, Vicces.

2013-ban az alábbi képregénylapok jelentek meg:

EpicLine (4 szám), Garfield (12 szám + 5 különszám), Hihetetlen Pókember (6 szám + 1 különszám), Ice Age/Jégkorszak (4 szám), Lóbarátok (2 szám), Marvel + (6 szám), Sötét Erők (1 szám), Tom és Jerry (4 szám), Zseb-Garfield (6 szám).

Az elmúlt néhány év összehasonlítása:

2008: 129 db
2009: 92 db
2010: 73 db
2011: 32 db
2012: 42 db
2013: 51 db

A Hungarocomix 2013 keretében közös képregényrajzolásra került sor emberi jogi témában. A három alkotó - Szécsi Zoltán, Kasza Magdolna és Brazil - munkáit az Amnesty International kiállította december 10-i rendezvényén a Corvintetőn.