Képregények Magyarországon, 2013 – 4. rész (teljes piac)

Az éves áttekintés előző részeiben azért választottuk szét a különböző terjesztési formákban elérhető képregényeket, mert ezek eltérő kiadói, kereskedői és vásárlói stratégiák keretei között léteznek. Most összefoglaljuk valamennyi 2013-ben megjelent képregényt.

Az elmúlt öt év kiadási adatai:

2009: 230 képregény
2010: 215 képregény
2011: 153 képregény
2012: 151 képregény
2013: 131 képregény

Ez azt jelenti, hogy visszatértünk a 2004-2005-ös szintre, de nem csak a terjesztési módokban, hanem a kiadványok jellegében is komoly átrendeződés következett be.

A megoszlás 2013-ban:

Amerikai képregények: 59 kiadvány (45%)
Magyar alkotók munkái: 49 kiadvány (37%)
Távol-keleti képregények: 12 kiadvány (9%)
Európai képregények: 8 kiadvány (6%)
Képregényes szakirodalom: 3 kiadvány (2%)

1990-től 2006-ig az amerikai képregények dominálták a magyar képregénypiacot, a kiadványok 60-80 százalékával. A fennmaradó 20-40 százalékon belül az európai (főleg francia-belga) képregények jelenléte volt a leghangsúlyosabb, míg a hazai szerzők munkáinak az aránya 5 százalék körül mozgott. Ez túlnyomó részben az újságos forgalmazású szegmensben ment végbe. A könyvesboltokba „tömegesen” 2005-től kerültek be a képregények, és ezzel nagyjából párhuzamosan jelentek meg az alternatív terjesztésű módok. A könyvesbolti terjesztés legfőbb tartós eredménye a mangák megerősödése volt, míg a szükség szülte egyéb megoldásokkal érthető módon a közvetlenül érintett hazai szerzők, alkotócsoportok és értékmegőrzők éltek.

A divathullámok és a gazdasági válság hatásai is meglátszódnak az arányok alakulásán:

– Az amerikai képregények részesedése 2007-től nem éri el az 50 százalékot, de 37 alá sem ment soha, 40-45% körül látszik stabilizálódni.

– Az európai képregények 25%-os aránya 2008-ig volt képes tartani magát, azóta egyre gyorsuló tempóban csökken, idén először került 10% alá, nem is kevéssel.

– A távol-keleti képregények először 2000-ben jelentek meg a magyar piacon, de különböző okoknál fogva gyorsan el is tűntek. A helyzet 2006-ra érett meg az újbóli felbukkanásukra, és hamar fel is futottak egy 20-25 százalék közötti részesedésig. Az elmúlt három év azonban ezt a szegmenst is keményen sújtotta, és 10% alá esett.

– A magyar képregényeknek nem csak az aránya, de a száma is folyamatosan növekszik 2005 óta, és néhány éve 40-45 darab között stabilizálódott. A kereskedelmi (könyves és újságos) terjesztésekben tapasztalt visszaesésből következően pedig az arányuk szinte évről évre emelkedik, először tavaly lépte át a 30 százalékot, és idén került a legközelebb az éllovas amerikaiakéhoz.

Persze, attól, hogy kevesebb a külföldi, még nem lesz automatikusan keresettebb a magyar, és itt érdemes kitérni a vásárlói szokásokra és a képregényboltok helyzetére.

A magyar szerzők kiadványait ma főképp a budapesti képregényes rendezvények közönsége veszi, a kiskiadók és alkotók ehhez a vásárlási stratégiához igazodnak. Ahogy már az áttekintés első részében említettük, 2013-ban egyetlen kiadó sem jelentetett meg magyar képregényt könyves terjesztésben. A legújabb kitörési próbálkozás az újságos forgalmazásban kapható EpicLine magazin.

Bármennyire is elszomorító, Budapest nem képes eltartani egynél több képregényboltot. Keserű tanulság, hogy hiába szélesedett folyamatosan a kínálat 2006 és 2010 között, hiába nőtt a korábbinak a duplájára a képregények száma, a hazai kiadványokra fókuszálva nem lehet fenntartani egy boltot. Hozzájárul ehhez az is, hogy a másodlagos (antikvár) kereskedelemnek évek óta rögzült terei vannak, és ha át is alakul valamelyest, annak az internet a fő médiuma, nem pedig egy fizikailag létező bolt. Ennek a téves helyzetelemzésnek lett a legutóbbi áldozata az idén januárban bezáró Komikon.

Mi több, az egyetlen megmaradt bolt, a Trillian CMA sem profitált a magyar képregénykiadás ideiglenes fellendüléséből. Örvendetes túlélését fő profiljának, az import comics és manga, valamint a kapcsolódó merchandising értékesítésének köszönheti. Internetes és rendezvényes boltként működőképes maradt a Comicsinvest és az Animeland, de előbbinél legfeljebb kiegészítő szerepet játszik a magyar (nyelvű) képregény, utóbbinál pedig azt sem nagyon. Hazai alkotók munkáit pedig egyik helyen sem szokta keresni az ügyfélkörük. A Komikonnál nem igazán vált be (ahogy korábban az Eduárdnál sem), hogy néhány kiadó igyekezett ezekbe a boltokba irányítani az érdeklődőket, ez nagyon kevés eladást generált. (De valamennyit igen, és ennek a hiányát egyértelműen érzik a kisebb kiadók, hiszen nem mindenki tud rendezvényekre járni.)

Az összesített kiadói lista 2013-ban, mindhárom szegmens figyelembe vételével:

1. Drize kiadó – 27 képregény (mind újságos, 24 Garfield, 3 Ice Age)
2. Kingpin kiadó – 22 képregény (mind amerikai, 13 újságos, 3 könyves, 6 előfizetéses)
3. 5 Panels/MKKE/Tálosi András – 12 képregény (mind magyar, 4 újságos, 8 rendezvényes)
4. Egmont – 9 képregény (5 könyves európai, 4 újságos amerikai)
4.hv. MangaFan – 9 képregény (mind könyves, manga)
6. Nero Blanco Comix – 5 képregény (mind rendezvényes magyar és szakirodalom)
6.hv. X-Embörök – 5 képregény (mind magyar, alternatív terjesztésű)
8. Vad Virágok Könyvműhely – 4 képregény (mind könyves, 2 amerikai, 2 koreai)
8.hv. Linea Comics – 4 képregény (mind magyar, alternatív terjesztésű)
8.hv. Windom – 4 képregény (Sebők Imre munkái, előfizetéses)

3 képregényt adott ki Vörös Édua (saját, alternatív terjesztésű munkái), 2-2 képregényt adott ki a Bloodlust Team, Fazekas Attila, a Képregény.hu (Walking Dead), a Lapu (Lóbarátok), a Mozaik/Ratius (Digedagok), a Pesti Könyv (Lucky Luke, Lénárd László), Szilágyi Szilvia (Keretbe Zárt Világ) és a Szukits (Star Wars). 1-1 képregényt jelentetett meg 11 kiadó és magánszemély.

Új név a kiadók között Borbás Bence, a Cloudy Team, Eger Önkormányzata, Madarász Gergely, a Schönherz Iskolaszövetkezet (Tivadar és Ernő) és Vörös Édua.

Akiknek emelkedett a kiadványszáma 2013-ban 2012-höz képest: Drize, Kingpin, 5 Panels, Windom. Akiknek jelentősen csökkent: Egmont, MangaFan, illetve nullára a korábban nagyon aktívak közül: Cartaphilus, Képes Kiadó, Libri.

Összesen 30 kiadó és magánszemély jelentetett meg képregényt 2013-ban, ez 2007 óta a legkevesebb. (Érdekes módon a kiadásra vállalkozók száma nincs pontosan arányban a kiadványok számával, a legtöbben, 48-an, 2011-ben voltak, amikor a kiadványok száma már jelentősen csökkent.)

A megoszlás:

Általános könyv/újságkiadó: 4 (Delta Vision, Egmont, Lapu, Szukits).

Kiemelten vagy kizárólag képregénnyel foglalkozó kiadó: 8 (Comicsmania, Drize, Képregény.hu, Kingpin, Kryszta Line Kft, MangaFan, Pesti Könyv, Vad Virágok Könyvműhely).

Képregényes mikrokiadó: 4 (Linea Comics, Mozaik/Ratius, Nero Blanco Comix, Windom).

Alkotócsoport: 4 (5 Panels/MKKE/Tálosi András, Bloodlust Team, Cloudy Team, X-Embörök)

Magánszemély: 7 (Borbás Bence, Budai Dénes, Farkas Dávid/Fandom, Fazekas Attila, Madarász Gergely, Szilágyi Szilvia, Vörös Édua).

Alapvetően nem kiadással foglalkozó intézmény: 3 (Eger Önkormányzata, Magyar Star Wars Klub, Schönherz Iskolaszövetkezet).

Egy kiadóra 4,33 kiadvány jutott 2013-ban. A könyves és alternatív képregénykiadók színre lépése óta a legmagasabb szám 8,94 volt (2007-ben), a legalacsonyabb 3,19 (2011-ben).

Bayer Antal