Typex: Rembrandt - kritika

TypexRembrandt.jpgHa azt mondjuk valakire, hogy képregényrajzoló, nagy valószínűséggel arra gondolunk, hogy az illető képregényeket rajzol, képregényeket szokott rajzolni, többnyire képregényeket rajzol, képregényrajzolásból él, tudja, hogy kell képregényeket rajzolni. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy Typex egy holland képregényrajzoló, de ezzel távolról sem határoztuk meg. Márpedig a Rembrandt című, 238 oldalas, színes, megrendelésre készült, mégis szerzői képregénynek az elhelyezéséhez nem árt legalább valamennyire megismernünk alkotóját.

Az 1962-ben született Raymond Kootnak – még polgári nevén – 20 éves korában jelentek meg az első képregényei alternatív magazinokban. Ezt követően készített képregényeket gyerekújságoknak is, majd egyre inkább az illusztrációs munkák felé fordult. A Typex művésznevet 1996-ban kezdte következetesen használni, 2000 és 2003 között saját képregénymagazint is kiadott Chorizo címen. Kiterjedt munkássága ellenére a Rembrandt az első könyvhosszúságú képregényre, amelyre a holland Irodalmi Alapítványtól kapott megbízást, az amszterdami Rijksmuseum támogatásával. Typex munkája egy nagyobb szabású, a festészet több holland mesterének a képregényes életrajzára irányuló projekt része.

Nem lehet eléggé dicsérni az alapítványt azért a bátorságért, amellyel kiválasztotta a képregényes életrajzok elkészítőit, legyen az Barbara Stok (Van Gogh), Marcel Ruijters (Bosch) vagy éppen Typex. Hollandiát nem szoktuk ugyan a képregényes világhatalmak közé sorolni, hiszen a populáris műfajokban kevés ismert szerzőt tudnak felmutatni, még a talán leghíresebb Joost Swarte neve hallatán is csak a mainstreamen kívül is tájékozódó rajongóknak csillan meg a szeme. Ám a holland képregénykultúra ennek ellenére jó egészségnek örvend, és számos egyedi hangú képregényalkotónak biztosít teret, a projekthez ezek közül válogattak.

Ami Typexet illeti, a nyelvi korlátok és a hozzáférhetőség nehézségei miatt korábbi képregényeiből csak címlapokat és néhány képkockát sikerült megismernem, illusztrációs tevékenységéből már jóval többet. A minták különleges sokoldalúságról tanúskodnak, az alkotó minden egyes alkalomhoz egyedi stílust választ, amelyben csak a pop art vonal felőli közelítés a közös.

Chorizo2_2002.jpg

Melkman.jpg

KickWilstra.jpg

PirateBookIllustration2008.jpg

IggyPop2007.jpg

NickCave2007.jpg

Bár első olvasatra meghökkentően túlzónak tűnhet a Rembrandt hátlapján Nick Cave ajánlása „a második legnagyobb holland művészről”, az üzenet lényege találó. Typex képregénye egy művész tisztelgése egy másik művész előtt.

Nem is olyan régen erősen tartotta magát az a nézet, hogy a hírességeket magánemberként is nagynak, példaképnek illik láttatni, és mindarról, ami nem illeszthető bele ebbe az imázsba, jobb hallgatni – ma már azonban a szófukar lexikonokon kívül bárhol előkerülnek esendőségük valós vagy vélt bizonyítékai. Rembrandt esetében az utóbbiak vannak többségben. Életrajzának a megírása komoly kihívást jelent, hiszen alig maradtak utána dokumentumok, a róla szóló híradások, vélemények nagy része nem korabeli, illetve nem ellenőrizhető. Ami van, az viszont igen kevéssé hízelgő.

Tisztelgés ide vagy oda, Typex – aki „három évet töltött együtt Rembrandttal” – úgy döntött, hogy valamennyi elterjedt pletykának helyt ad a művében. Hajlunk arra, hogy igaza van. Egy híres ember emlékéhez az is hozzátartozik, hogy miket mondtak, gondoltak róla. Elvégre a száraz tényekre ott vannak az enciklopédiák, a katalógusok, a karakter viszont a hozzá fűződő anekdotáktól lesz érdekes. Pláne, ha a hátrahagyott életmű és a fennmaradt emléktöredékek közötti feszültség izgalmas találgatásoknak hagy teret.

Typex_Rembrandt_NightWatch.jpg

Gondolom, a felvezetésből már sejthető, hogy Typex Rembrandtja nem egy hagyományosan felépített életrajz. Mi több, nem is lineáris történet, tizenegy fejezete még csak nem is szabályos kronológiai sorrendben követi egymást, terjedelmük is különböző. A szerző által szignifikánsnak tekintett momentumok között akár hosszú évek is eltelhetnek, vannak időszakok, amelyekről egyáltalán nem kapunk tudósítást. Feltűnően hiányzik például a művész egész gyermekkora és szinte teljes ifjúsága.

Az epizódok Rembrandt felnőtt életének meghatározó szereplőinek a nevét viselik. Többnyire személyek (barátja, felesége, szeretői, fia, lánya), de kiemelt fontosságúnak tekinti Typex a híres Hansje elefántot, a Rembrandt munkásságában viszonylag ritka csendéletre utaló Cornus Marmoreus tengeri kagylót és a művész családját sem kímélő pestist jelképező patkányt, a Rattus Rattust. Rembrandt egyéniségének, jellemének a mozaikkövei ezekben az epizódokban kristályosodnak ki. Látjuk néma, passzív szemlélőként, commedia dell’artéből szalasztott balekként, boldog szerelmesként és szeretőjét érdekből sorsára hagyó érzéketlen egoistaként. Látjuk, amikor felismeri, hogy imádott felesége halála után képtelen lesz egyedül boldogulni, és látjuk, amikor féktelen költekezése miatt kénytelen tudomásul venni, hogy „félnótás fia meg a cselédje” alkalmazottjává válik.

A leghosszabb, a kötetben negyedik történet meghatározó fordulópontok egész sorát tartalmazó minidrámában mutatja be Rembrandt nagy szerelmének és feleségének (és gyakori modelljének) Saskiának a sorsát megismerkedésüktől az asszony megbetegedéséig és haláláig. Saskia elveszítése után Rembrandt fokozatosan veszíti el erkölcsi tartását – segédei munkáit saját nevével szignálja, egy aranypénzen összevész a kislányával, és még a halálát is megjátssza, hogy ezzel verje fel eladatlan munkáinak az árát.

Rembrandt_ext_eng1.jpg

A Rembrandt monumentális képregény, amelyben a fő jelentéshordozó a vizualitás. Ahogy már említettük, Typex minden munkájához egyedi ábrázolási módot választ, és ez jelen esetben egy egészen különleges, a mester rajzaira és színhasználatára emlékeztető stílus. Néhány közismert festményt egy az egyben emel be a történetbe, másokat csak finom utalásként találunk meg a kötetben.

screen-shot-2013-05-15-at-13-26-27.png

Puszta tények, sokat mondó feltételezések, tiszteletteljes és játékos kacsintások az életműre, Typex elmond mindent, amit Rembrandtról tudnunk érdemes. Több mint képregényrajzoló, de nagy szerencsénk, hogy az is.

Bayer Antal