Magányos szamurájnyúl vándorol egy a 17. századi Japánra emlékeztető világban, és a legkülönfélébb kalandokba keveredik, ahol mindig nagy szüksége van kiemelkedő kardforgató képességeire és erkölcsi tartására. Stan Sakai képregénye nem csak a magyar piacon páratlan kiadvány, de Amerikában is teljesen újszerű volt.

Miyamoto Usagi, miután a nagyobb klánok hatalomért folytatott küzdelmeiben elvesztette urát, róninként vándorol az immár a Tokugawa-dinasztia uralta, Edo-kori Japánban. Pontosabban egy úr szolgálata helyett inkább a harcosok zarándokútjára lépett (musha shugyou vagy shugyosha), amelynek során tökéletesítheti képességeit, míg különböző alkalmi, leggyakrabban testőri (youjinbou) feladatokkal tartja el magát. Útja során a kiváló kardforgató számtalan barátra és ellenségre talál, akik révén hol humoros, hol drámai, és legtöbbször harcokkal teli kalandokat él át.

Az Usagi Yojimbo ugyan amerikai képregény, ám japán származású alkotó tollából született, és mind a rajzok, mind pedig a történetek tekintetében nem választható el teljesen a mangától, sőt hű közvetítője a japán történelemnek és kultúrának.

Miyamoto Usagi először 1984 novemberében jelent meg a Thoughts and Images amerikai kiadó Albedo című képregény-füzetében, amelyet több, antropomorf állatokat szerepeltető történetnek szenteltek. Stan Sakai bevallása szerint először nem volt könnyű dolga a színes képregényekhez szokott amerikai piacon, ám röviddel Usagi debütálása után hirtelen keresetté váltak a fekete-fehér képregények, így Usagi népszerűsége is ugrásszerűen megnőtt. Így került pár fejezet után 1986-ban a Fantagraphics Books kiadóhoz, ahol először a Critters című - ugyancsak antropomorf állatoknak szentelt - antológiajellegű füzetben folytatta pályáját, majd a népszerűség okán 1987-ben saját, havonta-kéthavonta megjelenő képregényfüzetet kapott. Ugyancsak ekkor, 1987-ben jelent meg az első Usagi Yojimbo gyűjteményes kötet - a magyar kiadás eredetije -, amely a korábbi Usagi-történeteket foglalta össze egy kiadványba. Az Usagi Yojimbo Vol.1-ként is ismert füzetsorozat harmincnyolc részen át egészen 1993-ig folytatódott, amikor a kiadó csökkenő sikerei miatt Stan Sakai a Mirage Publishinghoz váltott, bár a képregény-kötetek kiadása még 1996-ig, a hetedik kötetig folyt a Fantagraphicsnál. A Mirage-nak időközben azonban problémái adódtak, így az Usagi Yojimbo Vol.2-ként ismert, kéthavonta megjelenő képregény-sorozat tizenhat rész után 1995-ben megszűnt, a nyúlszamuráj pedig a Dark Horse-hoz költözött. Máig ennél a kiadónál jelennek meg Usagi kalandjai, mind füzetformátumban, amely nemsokára eléri a századik számot, mind pedig könyvformában, amelyből 2006 nyarán már a huszadik kötet jelent meg.

Az író és rajzoló Stan Sakai ugyan Japánban született, ám kisgyermekkorában a család Hawaiira költözött, mivel apja - második generációs japán-amerikai - onnan származott. Sakai itt élt és tanult egészen húszas évei közepéig, amikor a kontinensre, Kaliforniába költözött. Habár először egy cég alkalmazottjaként dolgozott, az örök képregényrajongó Sakai maga is rajzoló szeretett volna lenni, így fanzinoknak küldte el képregényeit, és szabadúszó rajzolóként és illusztrátorként vállalt kisebb munkákat. Még professzionális debütálása előtt barátja, Sergio Aragonés felkérésére a Groo the Wanderer beírója lett, amely együttműködés máig tart. Stan Sakai első professzionális képregénye nem sokkal később, 1984-ben, az Albedo első számában a The Adventures of Nilson Groundthumper and Hermy című történettel jelent meg, amelynek hősei máig felbukkannak időnként különböző magazinokban. Az Usagi Yojimbo Sakai legfontosabb műve, amellyel számos díjat is nyert az évek folyamán, ám nem az egyetlen alkotása: a Nilson and Hermy történetek és a Miyamoto Usagi távoli leszármazottja körül forgó Space Usagi mellett számtalan helyen jelentek meg Sakai rajzai különféle karakterekről, és Usagi is gyakran vendégszerepel extra kiadványokban, illetve más történetekben, mint például a Tini Nindzsa Teknőcökben is. Ezt azért teheti meg, mert Usagi figurája nem a kiadó, hanem Stan Sakai tulajdona, így nincs kötve egy cég képregényeihez.

A képregény, amelyet ma a kezünkben foghatunk magyar kiadásban, 1987-ben jelent meg, és Usagi legkorábbi kalandjait tartalmazza 1984-től 1987-ig. A kötet tíz fejezete tizenkét füzetben jelent meg, és néhány kivételével különálló történeteket tartalmaz, de már most találunk visszatérő karaktereket, és olyanokat, akiket majd a későbbiekben látunk viszont, ami laza szálakkal fűzi össze egy történetfolyammá a kalandokat. Az egyes fejezetekben mindent megtalálunk A fejvadász szórakoztató humorától A lótolvaj végzetszerűségén át az Egy nyugodt ebéd könnyed, illetve a Hazatérés drámai küzdelmeiig, ám mindegyiket áthatja Usagi igazságérzete és szamurájmentalitása, valamint a bushidou (a harcos útja) szelleme. Bár később lesznek hosszabb, összefüggő történetek, az Usagi Yojimbo kifejezetten az a képregény, amelybe szinte bármelyik fejezetnél be lehet kapcsolódni.

A történetek írásánál Stan Sakai mindig alapos kutatást végez a japán történelemben, legendákban, hagyományban. Mivel nem Japánban nevelkedett, sőt alig beszél japánul, saját bevallása szerint érdekes volt elmerülni saját származásának örökségében. Az Usagi Yojimbóban lépten-nyomon ütközünk olyan karakterbe, akit Sakai valamely történelmi személyiségről mintázott, vagy más, a japán kultúra jól ismert alakjnak állít emléket. Már a főszereplő, Usagi is történelmi személy, a híres szamuráj, Miyamoto Musashi mintájára készült, de feltűnik például a női szamuráj, Gozen Tomoe, Tomoe Ame (szándékos csere a névsorrendben) képében, illetve filmekből átemelt karaktereket is találunk, mint például Zato Inót (Zatoichi), a vak kardforgatót, vagy Murakami Gennosukét, akinek eredetije több szamurájfilm főszereplője volt. Mindemellett a korabeli japán életvitel pillanatai, illetve a bushidou szellemében elért végkifejletek adnak sajátos, keleties ízt a képregénynek.

Ha legfőbb hatásairól kérdezik, Stan Sakai főleg amerikai, esetleg európai alkotókat említ, és saját bevallása szerint egyáltalán nem járatos a mangában. Ennek ellenére az Usagi Yojimbo mutat olyan jegyeket, amelyek a shounenmanga egy korábbi stádiumára utalnak: a fekete-fehér oldalakon a szabályos panelek elrendezése, a dinamikus, már-már filmszerű képsorok, a kockák tetejére, aljára helyezett gondolatok leginkább az ötvenes évek shounenjét és Tezukát juttatják a mangában jártas olvasó eszébe - bár az is igaz, hogy abban az időszakban még nagyban hatottak a nyugati alkotók is a mangakákra. Ezzel szemben Sakai képregényében az antropomorfizált állatok, a háttér alakítása, a túl sok hanghatás vagy éppen az óriáspanelek, amelyek egy eseménydús, nagy jelenetet tartalmaznak, azonban már egyáltalán nem jellemzőek a mangára. Az Usagi sokkal „képregényesebb", a valóságtól elidegenített, már-már a comic stripeket idéző stílusú - és ezzel inkább amerikai -, ami például a vértelen erőszakban is megnyilvánul, amiért a képregényt a szülők is szívesen látják, és kitüntették a Parent's Choice Awarddal. A híres nyúlszamuráj kalandjait több nyelvre is lefordították, habár az elég zárt piaccal rendelkező Japánban még nem jelent meg.

A Vad Virágok Könyvműhely magyar verziója méretében, borítójában, tartalmában hűen követi az eredeti, 1987-es kiadványt. A japán nevek és kifejezések magyarosítva olvashatók, ellenben a megszokottnál több hanghatás szinte kivétel nélkül az eredeti angol maradt. A fejezetekben az előforduló japán kifejezéseknél mindig megtaláljuk a magyar megfelelőt, habár a beszélő neveknél nem mindig, mint például Hebi (kígyó) tanácsos esetében sem. A kötet elején olvashatunk szamurájokról, illetve az Usagi mintájául szolgáló Miyamoto Musashiról, ami segíti a megértést, a hátsó borítón pedig Stan Sakairól tudhatunk meg többet.

Az Usagi Yojimbo valóban kortalan képregény, alkalmas gyerekek számára, de érdekes lehet felnőtteknek is. A hol humoros, hol tragikus történetek mellett, ami különösen érdekessé teszi, az a Kelet és Nyugat sajátos találkozása az oldalakon, ami által mind a mangák, mind a nyugati képregények rajongóinak érdeklődésére számot tarthat.

Kálovics Dalma

A kritikát a megszűnt Japanimania honlap archívumából mentettük ki.