Ilyen címmel kritikát írni a Persepolisról Franciaországban nem is merészelnék, annyira közhelyes Montesquieu-t idézeni Marjane Satrapi kiváló képregénye kapcsán. Hogy lehet perzsa egy nő? - fogalmazzák át a kérdést. Hát nincs könnyű dolga, az biztos...

Lássuk először a történelmi hátteret. Marjane Satrapi teheráni értelmiségi család egyetlen lányaként született 1969-ben, és a helyi francia iskolába járt. Hamar megtudta, hogy otthon nem igazán szívlelik Reza Pahlavi sahot, és 1979 elején nagy örömmel üdvözölték az uralkodó távozását, a politikai foglyok kiszabadulását. Ám a miniszterelnöki posztot megszerző volt ellenzéki vezér, Bahtiar politikai vonalát és legitimitását már az első pillanattól kezdve elutasította Komeini ajatollah, és a számüzetésből hazatért siíta vallási vezető rövidesen létrehozta az iszlám köztársaságot. Az új rendszer egyszerre utasította el az előző vezetést pénzelő Amerikát és a világi ellenzéket támogató Szovjetuniót. Az ugyanebben az évben a szomszédos Irak elnökévé avanzsált Szaddám Husszein 1980-ban megtámadta Iránt. A nyolc éven át tartó háború felerősítette a nemzeti érzelmeket és megszilárdította a fundamentalisták hatalmát, akik helyreállították a sáriát, avagy az iszlám törvényt és bíráskodást.

Marjane-t szülei féltették az új kurzustól, ezért tizennégy évesen szülei Ausztriába küldték tanulni. Hat év után hazatért és beiratkozott a teheráni szépművészeti főiskolára, de nehezen tűrte a nőket különösen sújtó vallási korlátozásokat. 1994-ben elvált a főiskolán megismert férjétől és Franciaországba emigrált, hogy Strasbourgban fejezhesse be tanulmányait. Gyerekkorában Satrapi a fárszi nyelvre lefordított Asterixen kívül nem sok képregényt olvashatott, így aztán találkozása David B.-vel és más fiatal alkotókkal revelatív hatást gyakorolt rá. Rádöbbent, mekkora kifejező ereje tud lenni egy képregénynek, és David B. biztatására alkotta meg az első iráni képregényt.

A Persepolis első kötetét 2000-ben jelentette meg a L'Association. A kilencvenes években a francia képregény új hullámát jelképező kiadó legnagyobb sztárjainak Joann Sfar (A rabbi macskája) és Lewis Trondheim (Torony: Egy kacsa szíve) számítottak. Ahogy az összes többi szerző, Satrapi is szabad kezet kapott, nem kellett a hagyományos kiadók által megszabott terjedelmi korlátokhoz igazodnia. A négy részben megjelent képregény nagyon gyorsan meghozta a hírnevet alkotójának, és nem csak kritikai elismerésben részesült, hanem az eladások is szépen alakultak. Amerikában 2003-ban jelent meg az első két rész, de létezik már német, olasz, lengyel, spanyol, katalán, görög, svéd, dán, portugál, japán, kínai, norvég, koreai és arab verziója is. Magyarországon a Nyitott Könyvműhely gondozásában jött ki az első kötet 2007 novemberében, a képregényből készült animációs film budapesti premierje alkalmából.

A Persepolis önéletrajzi ihletésű munka, amelyben Marjane Satrapi Iránban töltött gyerekkorát dolgozza fel. A magyarországi képregénykiadás történetében ez a műfaj még szokatlan, leginkább Art Spiegelman Maus-ával áll rokonságban. (Megemlíthetnénk még a magyar származású és Miriam Katint is, akinek még csak antológiákban olvashatók emlékképei.) Az első oldalaktól kezdve világos, hogy aki a képregényt a szuperhősökkel, a mangával vagy a klasszikusok adaptációjával azonosítja, valami egészen szokatlannal fog találkozni: a Persepolis valódi, Rodolphe Töpffer-i értelemben vett képregény, vagyis olyan regény, amely nem pusztán mondatokban, hanem szöveg és kép kombinációjával fogalmaz.

Nálunk sokan még a rajz felől közelítik meg a képregényt, képzőművészeti szempontrendszerek és minőségi elvárások szerint értékelik. Ám Satrapi számos pályatársához hasonlóan szándékosan veti el a "szép", kidolgozott grafika eszközeit, és rajzstílusát csak az elbeszélés stílusával együtt lehet értelmezni. A már említett Spiegelmanon kívül a magyar olvasónak referenciaként a Tükörvárost tudjuk még felidézni, Paul Karasik és David Mazzucchelli Auster-átirata operál hasonló módon.

Szépirodalmi műről van szó, kétségtelenül - no tessék, már megint egy másik művészeti ágból kölcsönöztünk meghatározást. Talán létezik erre találóbb fogalom, mint a szerzői képregény, csak még nem leltünk rá.

Marjane Satrapi: Persepolis - gyerekkorom Iránban, Nyitott Könyvműhely Art Comix sorozata, 2007, ára 2600 forint.