Asterix és a traumatikus agykárosodás

Az Acta Neurochirurgica 153. évjáratának 6. számában tanulmányt jelentetett meg a tekintélyes düsseldorfi Heinrich Heine egyetem orvostudományi karának öt elkötelezett oktatója Traumatikus agykárosodás az illusztrált irodalomban: az Asterix-képregényekben okozott több mint 700 fejsérülésből származó tapasztalatok címen. Marcel A. Kamp, Philipp Slotty, Sevgi Sarikaya-Seiwert, Hans-Jakob Steiger és Daniel Hänggi vizsgálódása céljaként a traumatikus agykárosodás (TBI) epidemológiájának és kockázati tényezőinek a kielemzését jelölte meg.

Módszertani eljárásuk kitért a 34 kötetben tapasztalható sérülések mechanizmusára, az áldozatok és az elkövetők szociokulturális hátterére és az elszenvedett trauma körülményeire.

Megállapították, hogy a 704 beazonosított TBI eset túlnyomó részben felnőtt férfiakat érinti és 50%-okat is meghaladó arányban nevezhető súlyosnak. A fejsérülést szenvedett alanyoknál nagy többségben azonnali eszméletvesztés figyelhető meg, ugyanakkor egy eset sem volt halálos és tartós neurológiai károsodás sem tapasztalható.

A TBI esetek érintettjei 63,9 százalékban rómaiak, míg a sérülések okozói több mint 90 százalékban gallok. Az áldozatok 70,5 százaléka viselt sisakot, ám ezt 87,7 százalékukban elveszítették. Az esetek 83 százalékában szerepet játszott a TBI-ben a „varázsitalnak” nevezett serkentőszer.

A tanulmányt kommentáló Karl Schaller svájci professzor megállapítása szerint egyértelműen kitűnik, hogy a rómaiaknak sokkal gondosabban kellett volna foglalkozniuk a sisak rögzítésének a minőségével, ajánlásai között pedig szerepel egy összehasonlító vizsgálat végzése a Kacsamesék és a Rózsaszín Párduc rajzfilmekkel.

A tanulmány teljes angol nyelvű szövege itt olvasható.