Az új Tintin-film november 3-i premierje előtt áttekintjük a világ egyik legismertebb képregényfigurájának magyarországi pályafutását.

A rendszerváltás környékén jött Magyarországra az egyik legnagyobb európai képregénykiadó, a koppenhágai központú Egmont. Eleinte magyar-dán vegyesvállalatként működött Egmont-Pannónia néven, és számos, más országban már sikeresen bevezetett képregénysorozattal próbálkozott hazánkban. Elsők között szerepelt Asterix és Lucky Luke (akkor éppen Villám Vili), ám utóbbit két szám után leállították. Ám dicséretes módon nem adták fel a kísérletezést a világhírű francia-belga képregény klasszikusaival, így került sor Tintinre 1994-ben.

Sajnos, Tintin második magyarországi kiadása sem sikerült sokkal hosszabb életűre az elsőnél - mindössze két albumra futotta a kiadótól. Ráadásul a második a nem sokkal korábban az IPV gondozásában már egyszer megjelent Az Egyszarvú titka volt (új fordításban), és a folytatásához nem futotta a kiadó türelméből. A két történetet Zöldi Gergely dramaturg és szerkesztő magyarította - minden bizonnyal nem az eredetiből, hanem az angol verzióból, hiszen a főleg színdarabokkal foglalkozó műfordító egy interjúban beismerte, hogy franciául speciel nem tud. A kötetek ára akkoriban 300 forint volt, ma már nem könnyű megtalálni őket - de mivel azóta van frissebb magyar kiadása mindkettőnek, inkább csak érdekességnek számítanak.