Képregény

2014.feb.14.
Írta: Képregényblog Szólj hozzá!

Képregénykiállítás a Szegedi Árkádban, február 27-március 9.

SzegedArkadKepregenykiallitas.jpg

A szegedi Árkád áruház és a Képes Kiadó nagyszabású képregényes eseménysorozatot rendez 2014. február 27. és március 9. között.

A rendezvény gerincét egy képregénykiállítás jelenti, amelynek a középpontjában a Rejtő-Korcsmáros képregények főszereplői és a Marvel és a DC szuperhősei állnak. Utóbbiak esetében a magyarul megjelent kötetekből felnagyított oldalak lesznek láthatók.

A további programból:

Február 28. és március 1. (12:00-18:00)
Óriásképregény-készítés, Szegedhez kapcsolódó grafikával

Március 1. és március 8. (12:00-18:00)
Star Wars – 501-es Légió magyarországi Helyőrsége megszállja a bevásárlóközpontot. Bemutató: Vader vs Jedi párbaj
A szuperhősök az Árkádban rejtőznek: Superman, Joker és Supergirl

Március 3. és március 7.
Animációs film készítése Patrovits Tamás rendező vezetésével

Március 3. és március 8. (11:00-17:00):
Interaktív társasjáték gyerekeknek, korosztályhoz igazított nehézségi szinten:
- Memóriajáték
- Nagy puzzle kirakó
- Találós kérdések
- Szókirakó

Március 7. és március 8.
Comic Jam Live
Képregény rajzolása Pilcz Roland szegedi képregényrajzoló vezetésével, improvizációkkal

 

Címkék: kiállítás

Képregények Magyarországon 2013, különkiadás: képregénykritika és szakirodalom

Ahogy kijöttünk néhány képregényes ismerőssel Szép Eszternek (az ELTE doktori programjának angol szakos hallgatója, kutatási területe az önéletrajzi és dokumentarista képregény) a Pesti Bölcsészakadémián tartott előadásáról, és áttettük a székhelyünket a Rohamba megdumálni a hallottakat, már tudtam, hogy az év végi összesítésekből kimaradt egy nem lényegtelen terület, ez pedig a képregénykritika, illetve tágabb értelemben a képregényekről szóló írások.

PBA1.jpg

Kezdjük a puszta számokkal, amelyeket főként a Képregényblog archívumának áttekintéséből adtam össze, valamint felhasználtam Farkas Dávid Netes sajtószemléit is a Kilencedik.hu-ról. Arra természetesen egyikünk sem vállalkozhatott, hogy valamennyi képregényes témájú írásról hírt adjunk, hisz el sem jut hozzánk minden. Ami engem illeti, leginkább a magyar, illetve magyarul megjelenő képregényekről szóló kritikákat és az interjúkat figyelem, valamint igyekszem nyomon követni a képregénytörténeti és képregényelméleti írásokat. A magyarul nem olvasható képregények ismertetőit nem tartom számon, és bevallom, nagyon keveset tudok arról, hogy a hagyományos képregényes fórumokon, portálokon, blogokon, Facebook-oldalakon csak nagy ritkán megjelenő manga-témájú írásokkal mi a helyzet jelenleg.

A 2013 során, illetve még 2012 legvégén megjelent magyar (nyelvű) képregényekről körülbelül 115 írás született. A legtöbb az ekultura.hu portálon (35), a Képregényblogon (23), a Nero Blanco blogon (15), és a Kepregeny.net/Kilencedik.hu portálon (10), majd következik a Könyvesblog, a Kötve-fűzve blog és a Magyar Narancs 5-5 tétellel.

Tovább

A Magyar Képregény Szövetség közleménye és felhívása

A 2005 elején alakult MKSZ tagjai elérkezettnek látják az időt az eddig elért eredmények áttekintésére, értékelésére, a tanulságok levonására.

2014. január elején tartott közgyűlésünkön fontos döntéseket hoztunk, amelyekkel új fejezetet kívánunk nyitni a szervezet életében. Elhatároztuk, hogy működésünket sokkal nyitottabb formában folytatjuk, közös gondolkodásra, munkára invitáljuk mindazokat, akiknek – akár alkotói, akár kiadói vagy fogyasztói minőségben – szívügye a magyar képregény.

Tovább

Elekes Áron-interjú - jön Wynter

Wynter_1_Elekes_Hasson.jpgPár hónappal ezelőtt egy Facebook-csoportban jelentkezett egy addig képregényes körökben ismeretlen rajzoló, Elekes Áron, és röviden beszámolt angol nyelven készülő képregényéről. Azonnal felvettük vele a kapcsolatot, megbeszéltünk egy interjút - ám mivel a projekt időközben kissé megcsúszott, csak most jött el a megfelelő pillanat a válaszok kiegészítésére és a beszélgetés publikálására.

Bayer Antal: Üdvözlünk a képregényes közösségben. Próbáltunk utánanézni, hogy „hol voltál eddig", így sikerült kideríteni, hogy a Képzőművészeti Egyetemen tanulsz, és három éve díjat nyertél a Barcsay-pályázaton. Megtaláltuk továbbá Behance oldaladat is, ahol aztán egyértelműbben látszik a képregényes érdeklődés. Megtennéd, hogy kicsit részletezed ezeket az információkat?

Elekes Áron: Kezdek régi motoros lenni a Képzőn, ha jól emlékszem, 2007-ben nyertem felvételt. és még mindig hallgatói viszonyomban állok az intézménnyel. A Barcsay-díj a Barcsay Jenő szellemiségét követő, az egyetemi tanárok kiválasztott bizottsága által aktuális hallgatók számára megítélt díj. Mondhatni anatómia-fanatikus voltam (vagyok), így a szellemiség megidézésével nem volt gond.  Két projekt szól a Behance-en a képregényes témákról. Az egyik a „Marvel, DC uncommon situations", a másik a „Mainstream" névre hallgat. Mindkettő idén készült.  Az első valahol a képzőművészettől nem távol eső hőskultuszt és a képregények által megelevenítő hőskultuszt próbálja egy fedél alá hozni, mint kifejezésmód kontra jelenetek. Inkább gagekről van szó, mint komolykodásról. A másodikban semmi ilyesmi „agy” nincs. Saját magamnak, hogy meg tudom-e csinálni. 

Tovább

Bill Watterson az Angoulême-i nagydíjas 2014-ben

Angouleme2014.jpgBill Wattersonnak, a Kázmér és Huba (eredeti címén Calvin and Hobbes) képregények alkotójának ítélte oda 2014-ben Angoulême város nagydíját a francia képregényalkotók zsűrije. A legnagyobb nemzetközi képregényfesztiválon immár negyven éve díjazzák az év legjobb új képregényeit, a város nagydíja pedig leginkább életmű-díjnak tekinthető.

A szavazás rendjének a megváltoztatása komoly viharokat kavart, mivel korábban egy szűkebb szakmai zsűri, idén pedig valamennyi, Franciaországban aktív alkotó voksolhatott. Igaz, a három döntős személyét (Wattersonon kívül Otomo Kacuhiro, az Akira szerzője, és Alan Moore brit képregényíró voltak a jelöltek) mindenki nagy tiszteletben tartja, de ez nem változtat azon, hogy az elvet továbbra sem fogadta el a szakma nagy része.

Amennyiben Moore nyert volna, különleges helyzet állt volna elő, hiszen most először nyílt meg az út olyan alkotók jelölése előtt, akik "csak" írók. Ez eleve gondot jelentett volna a jövő évi fesztiválnál, mert a szokásjog szerint az előző évi győztes rajzolja meg az esemény hivatalos plakátját. Moore egyébként nem hazudtolta meg a hírét, a sokak által különcnek tartott szerző már előre közölte, hogy nem venné át a díjat.

Watterson sem volt jelen a ceremónián, ami nem meglepő, hiszen 1995-ös visszavonulása óta kerüli a nyilvánosságot, mindössze két interjút adott, és csak nagy ritkán nyilatkozik bármilyen ügyben. Kérdés, hogy elfogadja-e a szerepvállalást a 2015-ös fesztiválon - persze, addig van még egy teljes év.

billwatterson.jpg

EpicLine 5 - kritika

Epicline05.jpgHa már egy képregénymagazin lendületbe jött, nehéz minden egyes számáról külön-külön írni, és talán nem is érdemes egyenként boncolgatni a történeteket, de mivel az EpicLine most újabb sorozattal gazdagodott, mégis fontos legalább néhány szót ejteni róla. Már csak azért is, mert a Vadregény megint csak a Tálosi András által szerkesztett lapra jellemző „újrahasznosítás” jegyében született, a szerző egy korábbi sorozatának a reinkarnációjaként.

De kezdjük a Busókkal, akik ezúttal is a füzet első részét foglalják el, és a sorozatok közül elsőként dupláznak a címlapon. Itt álljunk is meg egy pillanatra: visszatérő vita a képregényt nyomon követők körében, hogy a Busók aranyos gyerek-képregényekbe való figurákként, vagy inkább a szuperhősös műfaj finom paródiájaként foghatók fel, hasonlóan a Tini Titán Teknőcökhöz. Utóbbinál, persze, a dilemmához másfajta megoldással szolgáltak az alkotók, hiszen párhuzamosan futott az eredeti, durvább verzió, és a magyarul is megjelent, fiatalabb közönséghez szóló változat. Mivel a Busók esetében a koncepció változatlanul az eredetileg Majd ha Fagy! címen megjelent sztori adaptálása, amelyben a stafétajelleg miatt elég nagy volt a kilengés a rajzfilmszerűbb és a realistához jobban közelítő ábrázolás között, ezt immár adottságnak kell venni. Erhardt Domonkos mindenesetre – aki az aktuális Busó-epizód rajzolója, az utolsó oldal kivételével – az Avengers 4. számának a klasszikus, sokszor utánzott borítóját felidéző beállításával jelzi, hogy a Pádár Ádám által teremtett karakterek nem véletlenül rendelkeznek szuperképességekkel. Zöld ugyanolyan elánnal rohan felénk, mint Amerika Kapitány ötven évvel ezelőtt, még a száj formájában is van valami karikírozott hasonlóság Jack Kirby rajzához.

Avengers_Epicline.jpg

A szöveg átírása és a színezés ezúttal is jót tett. Kifejezetten szórakoztató összehasonlítani az eredetit a javított változottal, és megfigyelni, milyen ügyesen sikerült Tálosi Andrásnak a lehető legtöbbet megmentenie a korábbi párbeszédekből (amiben nyilván segített, hogy ebben az epizódban azokat is ő írta annak idején). Általában is igaz, hogy a történet előrehaladtával, a végkifejlet közeledtével egyre kevesebb változtatásra van szükség, bár azok kétségkívül lényegiek. Önmagában olvasva is kerek ez az epizód, abszolút indokolt volt hozzávenni az utolsó, Spuri által rajzolt oldalt, így lesz izgalmas az átvezetés a következő hónapra.

Tovább

Angelo Stano: Dylan Dog-rajzoló a 27. Képregénybörzén

Stano_DylanDog.jpgIllusztris vendége lesz a március 9-i 27. Képregénybörzének: Angelo Stano, a legelső Dylan Dog-történet rajzolója. Stano, aki "Az élőholtak ébredése" után összesen tucatnyi sztorit rajzolt, és egyet írt is, az utóbi időben elsősorban mint a sorozat címlapjainak a készítője jeleskedik.

A rendezvényen dedikálja az első magyar nyelvű Dylan Dog kötetet, másnap pedig, március 10-én a budapesti Olasz Kulturális Intézetben tart előadást. Utóbbinak a részleteiről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

24 órás képregényrajzolás 2014 - ma!

Angouleme2014.jpgMa délután indul a hagyományos 24 órás rögtönzött képregényrajzolás, amely az Angoulême-i képregényfesztiválhoz kapcsolódik. A témát vagy megkötést 3 órakor teszik közzé az esemény honlapján, onnantól ketyeg az óra, és a résztvevőknek holnap 3-ig kell feltölteniük 24 oldalas képregényüket.

Szintén hagyomány már évek óta, hogy magyar képregényesek is részt vesznek az eseményen, és több munkájuk nyomtatásban is megjelent. Ezúttal is a 5 Panels alkotócsoport tagjai lesznek jelen a legnagyobb számban, Molnár Gábor, Pádár Ádám, Erhardt Domonkos, Koska Zoltán, Szebeni Péter (Egon néven), Sárdi Katalin (Eliot), MacGill Karina (Kanakraft) és Halter András (Kultember) nevét fedeztük fel a listában. De próbálkozik ismét Süli Andrea (Bohemiannihil), Fritz Zoltán (zfritz), Kondor Tamás, Kovács Vanda, Somarov és Komáromi Anna is. Ezen az oldalon lehet majd követni, hogy ki hol tart, illetve a végén megnézni a teljes képregényeket.

Szokás szerint bevállalja a megmérettetést néhány olyan világhírű alkotó is, mint Boulet, Matt Madden és Lewis Trondheim.

Képregény Kedvelők Klubja, 2014. január 30.

KKK_logo.jpgA KKK 2014-es évadnyitó rendezvénye az Örökmozgó Filmmúzeumban (1074. Budapest, Erzsébet krt.39.), január 30.-án, csütörtökön 18 órától lesz megtartva.

A Képes biblió, avagy Biblio Comixerum címet viselő kötetlen beszélgetés keretében bemutatásra kerül a Kiss magyar képregény-bibliográfiák című bibliósorozat első kötete, mely a Füles 1957-től 2013-ig tartó időszakának képregényeit katalogizálja – a három kockás sztripektől egészen a több száz képkockás irodalmi adaptációkig.

A meghívott vendégek a bibliográfia készítői – alfabetikus sorrendben: Bayer Antal, Bíró Ferenc, Bogár István, Kertész Sándor, Kiss Ferenc, Kiss Szabolcs, Kroboth Jenő, Nagy András, Szakács György, Thuróczy Gergely és Verebics János.

Manga rajziskola a Magyar Anime Társasággal

Mat_rajziskola.jpg

"A Magyar Anime Társaság elsőként indít a hazai rajongók számára havi rendszerességű manga workshop önkéntesei szervezésében. Programunk célja, hogy kezdő és haladó rajzolók számára segítsünk elsajátítani a műfaj alapjait és apró trükkjeit is a workshop minden a manga stílusirányzat iránt érdeklődő számára.

A program első és egyben bemutató időpontja 2014 január 18, szombat, délután 2 és 6 óra között. Helyszín: Müszi (Művelődési szint, Blaha Lujza tér 1.).

Az első alkalom ingyenes."

Forrás: az esemény Facebook-oldala, érdeklődni is ott érdemes.

Will Eisner-kiállítás Brüsszelben

Spirit_kiallitas1.jpgMég időben vettük észre, hogy tavaly szeptember óta egészen idén március 2-ig a Brüsszeli Képregényközpontban, a világ legnagyobb képregénymúzeumában időszakos kiállítás tekinthető meg Will Eisner (1917-2005) munkásságáról.

Eisnert egyrészt az első szuperhős-paródia, a Spirit megalkotójaként, másrészt a "graphic novel", vagyis az amerikai szerzői képregény úttörőjeként ismerik. A képregény történetében betöltött jelentős szerepe előtt tiszteleg a legnagyobb amerikai képregényes díj, amelyet még életében róla neveztek el (Eisner-díj).

Magyarul egy teljes képregénye (Az összeesküvés - Cioni bölcseinek a jegyzőkönyve: az igazság) jelent meg (Umberto Eco előszavával), valamint egy Spirit-történet a Fekete-Fehér Képregényantológia 1. számában.

Spirit_kiallitas2.jpg

ComiXconnection képregénykiállítás Magyarországon is

ComixConnection_logo.jpgAhogy arról már korábban hírt adtunk, jelenleg Bukarestben látható a szerb, horvát, szlovén, román és magyar alkotók munkáit bemutató képregénykiállítás, a ComiXconnection.

Immár megerősítést nyert az a hír is, miszerint idén Magyarországa is eljut az anyag.

Először a pécsi Nick udvarban állítják ki a képregényeket, 2014. április 4. és 30. között.

Ezt követően a tárlat Budapestre utazik, ahol két részre bontva lesz látható: a kArton galériában és a Müsziben. Ennek az időpontja május 8-június 8.

Természetesen mindkét esemény megnyitójáról igyekszünk időben hírt adni és beszámolni.

Címkék: kiállítás

EpicLine 4 - kritika

EpicLine04.jpgHarmadik számával kissé rám ijesztett és gondolkodóba ejtett az EpicLine magazin, mintha váratlan és hirtelen módon elindult volna egy kiszámíthatatlan lejtőn. Szerencsére a decemberi adag eloszlatta az aggodalmamat, és bár valamennyire elmaradt a reményeimtől, most ismét inkább jó irányba billen a mérleg.

A címlap új, MacGill Karina munkája, üde és változatos kékeivel felhívja magára a figyelmet, de a kompozíció szerintem nem egy ideális borítóképé. A hátlapon egy klasszikus felénk rohanó szuperhőst parodizáló busó harangozza be a következő számot, amelyben el fog indulni a Vadregény című újabb sorozat.

Visszatértek a Busók, szerintem már novemberben is kár volt kihagyni őket, erről majd a kritika végén írok még. Az első 14 oldal ezúttal is a Majd ha Fagy! című kötet átköltése, és talán sosem ütött el egymástól ennyire két egymást követő rajzoló munkája. MacGill Karina hűségesen alkalmazkodott az előző grafikusok komorabb stílusához, Molnár Gábor viszont a legelső részek vidámabb hangvételéhez nyúlt vissza. Persze, ez így volt az eredeti verzióban is, amelyhez képest a fő változás annyi, hogy Karina oldalai ki lettek színezve. Ami nem igazán tett jót ezeknek a rajzoknak, főleg ezzel a színvilággal. Ahogy a korábbi részeknél, itt is előfordul áttördelés, a Tálosi András által újraírt történet és szöveg kívánta meg a módosításokat. Ezzel nincs is semmi gond, haladnak tovább a dolgok. Molnár Gábor része ellenben eleve színesben készült, és ahogy elnézem, lényegében változatlan is maradt. Olyannyira, hogy itt még a párbeszédek nagy részéhez sem kellett hozzányúlni. Ennek kifejezetten örülök, ugyanis ez volt a legjobb már az eredeti kötetben is.

Tovább

Képregény? Most komolyan! - Előadássorozat a Pesti Bölcsész Akadémián

Négy előadásból álló kurzus indul januárban a Pesti Bölcsész Akadémián. Az előadó Szép Eszter az ELTE BTK Modern angol és amerikai irodalom doktori programjának másodéves hallgatója, aki disszertációját traumatikus események képregényként való megjelenítéséből készíti.

A kurzus alaptézise: képregényt olvasni nem gyerekjáték. A képregények végtelen gazdagságából négy témát járok körül, melyek bevezetésként szolgálnak a médium további tanulmányozásához. Képregény-történet helyett olyan, a kortárs képregényre jellemző általános problémákkal foglalkozom, mint (1) szerkezet, határátlépés, (2) kanonizáció irodalomként vagy képzőművészetként, (3) önéletrajzi képregény, és végül (4) egy hazánkban még ismeretlen irány, a képregényes újságírás.

A kurzus nem titkolt célja, hogy felkeltse a jövőbeli olvasók érdeklődését, hiszen Magyarországon még mindig kevesen forgatják a képregényeket. Több évtizedes kérdéssel jelent meg például magyarul Art Spiegelmantól a Maus, vagy Alan Moore-tól a Watchmen. Számos fontos és érdekes munka lefordítására még mindig várnunk kell.

Az előadások helyszíne: ELTE BTK Múzeum körút 6-8, Ifjúsági épület, 3. emelet

Tovább
süti beállítások módosítása
Mobil