Emberként viselkedő állatokból sosem volt hiány a képregény világában, ám ezek túlnyomó részben humoros figurák voltak, legalább is kinézetükben, Mickey egértől és Donald kacsától Tapsi Hapsin át a Tini Nindzsa Teknőcökig. Szatirikus mondanivalóját antropomorf erdőlakókkal illusztrálta Walt Kelly a Pogóban, Herriman egy abszurd világot ábrázolt a Krazy Kat szereplőivel, Art Spiegelman a holokausztot mesélte el egerekkel, macskákkal, disznókkal. Az első ránézésre vicces Usagi Yojimbónál nem tréfadolog a kaszabolás, Robert Crumb Fritz macskája pedig veszedelmesen szexmániás. De nem csak Amerikában, Európában is komoly hagyománya van ennek a képregényes ábrázolási eszköznek, megemlíthető például Belgiumból Chlorophylle (Vakarcs), Németországból Fix és Foxi, Olaszországból Lupo Alberto, Magyarországról Borzas és Csacsóka, és folytathatnánk a sort úgyszólván bármeddig.
"Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át).
A novemberi Tüdőgyulladás Világnapja kiváló alkalom arra, hogy végezzünk egy gondolatkísérletet. Nem tudjuk, hogy nagy költőink pontosan milyen típusú tüdőgyulladásban haltak meg, de mivel gondolatkísérletről van szó, ez most nem is fontos. Tegyük fel hogy ők öten napjainkban élnének. Másképp alakulna a sorsuk? Bizonyára. Nagy valószínűséggel nem kellene meghalniuk tüdőgyulladásban, hiszen a leggyakoribb, bakteriális tüdőgyulladás típus ma már védőoltással megelőzhető, és a betegség minden változata sokkal hatékonyabban kezelhető. Egyszóval életben maradnának…"
Az Életben maradnának kampány keretében a szervezők öt vers képregényes feldolgozására kértek fel ismert hazai alkotókat. A projekt gazdája a Nyugdíjasok Országos Szövetsége. A képregények ezen a linken érhetők el.
A Hungarocomixon összesen 7 animációs kisfilm lesz megtekinthető a Dot & Line válogatásában, melyek vagy témájukban kapcsolódnak a képregényhez, vagy pedig olyan alkotó jegyzi a művet, aki mindkét médiumban alkot.
Bárány Dániel: Házibuli (4:08)Egy szolid iszogatós-cseverészős házibuliból állati ereszdelahajam kerekedik, a tivornya pedig őrületes lendületet vesz, amit még a szomszéd néni sem zavarhat meg.
10 órától 16 óráig képregényvásár és -kiállítás, valamint találkozási lehetőség alkotókkal, kiadókkal a K11-ben (a Deák tértől két percre, Király utca 11.).
A Képregény Kedvelők Klubja "Górcső alatt" című sorozatának következő vendége Lukáts Péter, aki Kiss Ferenc klubvezető kérdéseire válaszolva elmondja, hogyan nem lett belőle képregényrajzoló.
Lukáts Péter a Füles legendás forgatókönyvírójának, Cs. Horváth Tibornak az utolsó tanítványaként kezdett képregényeket készíteni, ám idővel más pályákra lépett: a Gorilla zenekar énekes-gitárosaként lett ismert, jelenleg a HírTV kreatív kommunikációs igazgatója.
Időpont: 2016. november 24., csütörtök 18 óra. Helyszín: kArton Galéria (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.)
Mindig is meglepett, hogy éppen egy meglehetősen introvertált, félénk, gátlásoktól sem mentes fiatalember tárulkozik ki a legmerészebben a hazai képregényalkotók közül. Koska Zoltán ezúttal sem okoz csalódást, legfeljebb újabb meglepetést. Két évvel a kezdő rajzoló serdülőkorának krónikáját végigkísérő Firka Comics lezárása után tért vissza az önéletrajzi témához, és az egyszerűen Új képregények címet viselő gyűjteményt úgy tudnám legtalálóbban jellemezni, hogy „Magyarország legjámborabb képregényrajzolójának dühterápiája”.
Koska Zoli, a képregényfigura szinte mit sem változott, mióta utoljára láttuk, alkotója, Koska Zoltán azonban fölöttébb termékeny éveket tud maga után, és az ösztönös tehetségből a képregényes narráció eszköztárának tapasztalt alkalmazója vált belőle. Miközben nem egy rajzolónk megfontoltabbra vette a tempót, ritkábbra fogta a megjelenéseket, arra bizton lehetett számítani, hogy Zolinak minden évben lesz két-három kiadványa. Csak úgy potyogtak egymás után: Killer kaller (Pádár Ádámmal), Szekerce és Szemerce az EpicLine-ban (Tálosi Andrással), A halál és az iránytű Borges nyomán, majd még saját magához képest is durván begyorsulva a Titkos Társaság öt fejezete. Egyikre sem mondhatni, hogy remekmű, de mindegyiken érződik a növekvő magabiztosság, az egyre jobb ütemérzék, a kísérletezés korlátlan öröme.
A szegedi Somogyi-könyvtár idén is megrendezi hagyományos képregényfesztiválját. Újdonság, hogy ezúttal a fesztiválhoz kapcsolódik egy börze is, egy közeli helyszínen.
A kArton galériában (1056 Budapest, Alkotmány utca 18.) tartott képregényes workshop következő vendége Hegedűs Márton lesz, akinek Slusszkulcs Klán című képregénye 2013-ban Alfabéta-díjat nyert a legjobb kép-regény kategóriában.
2018 decemberében tervezik bemutatni a Piszkos Fred közbelép című rajzfilmet, amelyet Rejtő Jenő (P. Howard) regénye alapján készít Varsányi Ferenc rendező. Az animációs film látványterveiért két ismert képregényrajzoló, Cserkuti Dávid és Garisa H. Zsolt felelős. Garisa már hosszú évek óta újítja fel az 1960-as és 1970-es években Korcsmáros Pál által rajzolt Rejtő-képregényeket, és aligha véletlen, hogy a sorozat következő része éppen a Piszkos Fred közbelép lesz...
A rajzfilm szinopszisa:
"A mindmáig töretlen népszerűségnek örvendő Rejtő Jenő (P.Howard) egyik legsikeresebb regénye alapján készülő egész estés animációs film. A fergeteges humorú, sodró lendületű történet a nyüzsgő San Franciscóból indulva, a Csendes-Óceánon át, távoli, egzotikus szigetekig repít el minket. A cselekmény nem sokkal a nagy gazdasági világválság után kezdődik, egy olyan korszakban, amikor bármi megtörténhetett, és meg is történt…
A kemény ökle és széles mosolya miatt méltán (al)világhírű Fülig Jimmy, a tapasztalt, bár kissé naiv tengerész, tagja lesz egy expedíciónak, amit a léha életet élő ifjú milliárdos, Mr. Theo szervez. De már az indulás sem zökkenőmentes: váratlanul felbukkan a rettegett Piszkos Fred (aki mindig kavarja), hogy a remélt vérdíj fejében nyomára akadjon egy Quebra nevű mexikói gengszternek, és az sem zavarja, ha ehhez az expedíciót vagy annak résztvevőit kell is feláldoznia. A Quebra elől menekülő gyönyörű Manuéla megjelenésével aztán Theo sorsa is megpecsételődik."
Rendező: Varsányi Ferenc Látványtervező: Cserkuti Dávid és Garisa H. Zsolt Hangmérnök: Lukács Ferenc Zeneszerző: Gulya Róbert Gyártásvezető: György Lea Producer: Barbalics Péter Társ-producer: Ambrus Frantisek Animációs stúdió: Puppetworks Budapest Kft. Filmelőállító: Art Deco Kft./Piszkos Fred közbelép Kft.
Egy ideje alig-alig követem a Marvel- és DC-képregényeket, nem tudom, mostanában milyenek. De mivel a Kingpin kiadó sem siet utolérni az eredeti amerikai kiadásokat, a hazai megjelenések nagyrészt olyan időszakokra esnek, amelyeket elég jól ismerek. És újra meg újra megbizonyosodik, hogy ami jó, az 5-10-15 évvel később, újraolvasva is jó.
Legjobb példa erre a Marvel + különszámaiban futó, eredetileg a 2000-es évek elejéről származó Daredevil. Az idei Fenegyerek már a harmadik a sorban, és ha tavaly kicsit fanyalogtunk a korábbi színvonaltól elmaradó, kissé töltelék-szagú történet miatt, ezúttal ismét elismerő hangra váltunk. Brian Michael Bendis megint kitett magáért, és mivel rajzolónak visszatért Alex Maleev, kerek lett a világ újból.
A 86. születésnapját ünneplő Rusz Líviával, a magyar képregény nagyasszonyával beszélget életéről, munkásságáról, a kolozsvári Napsugárról és híres mesefigurájáról, Csipikéről Kiss Ferenc, a Képregény Kedvelők Klubjának vezetője.
Időpont: 2016. október 27. (csütörtök) 18 óra Helyszín: kArton Galéria (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.)
Szokásunkhoz híven bemutatjuk röviden a vasárnapi (október 16-i) képregénybörze eddig bejelentett újdonságait.
Már csak az illendőség is úgy kívánja, hogy a börzét szervező Kingpin kiadóval kezdjük, amely ezúttal is több kiadványának tartja itt a premierjét, de egy váratlan meglepetéssel is szolgál.
A börze egyik biztos slágerének ígérkezik az idei első Batman különszám, amely Joker első megjelenését meséli el újra. A nevető ember című képregényt a thriller képregények modern mestere, Ed Brubaker igazította hozzá a Batman: Az első évben Frank Miller által megkezdett új eredettörténethez. A Doug Mahnke által rajzolt sztori kiemelten foglalkozik a Denevérember és a rendőrség viszonyával, ezen belül is a Batman és Gordon felügyelő között kialakuló bizalommal.