Hegedűs Márton, az Alfabéta-díjas Slusszkulcs Klán képregény szerzője küldte nekünk ezt a képsort a november 13-i párizsi merényletek kapcsán.

Különleges vendég látogat az idei szegedi képregényfesztiválra (2015. november 21-én), hiszen olyan alkotóról van szó, aki nem csak a volt Jugoszlávia területén szerzett hírnevet, hanem számos más európai országban is jól ismerik, sőt még Amerikában is jelentek meg művei. Magyarországon egészen mostanáig mindössze két oldalt láthattunk tőle az 1990-es nemzetközi antológiában, a Falomlásban, illetve magyar nyelven hozzáférhető volt a vajdasági Jó Pajtásban közölt néhány képregénye. A Papírmozi képregénymagazinnak a szegedi fesztiválra időzített 8. számában talán leghíresebb sorozatának, a Cat Claw-nak az első epizódjai jelennek meg.

Branislav „Bane” Kerac 1952. szeptember 7-én született Újvidéken. Egészen kiskora óta rajzol, gondosan megőrzött vázlatfüzetei között van olyan, amely 4 éves korában készült. Egy szomszédban lakó szobrász felfigyelt Bane tehetségére, ő tanította meg a ceruza helyes tartására, a különböző alakzatok megrajzolására. Iskolás korában aztán Kerac rengeteget másolta kedvenceit, Hal Foster, Dan Barry, Raymond Macherot, Jesus Blanco és Sergio Tarquinio munkáit, de az akkoriban igen nagy számban létező képregénymagazinoknak köszönhetően megismerte a jugoszláv képregény nagyjait is. Valamivel később pedig igen nagy hatást gyakorolt rá az idősebb John Romita (Fenegyerek, Pókember) és Jijé (Jerry Spring).

December 7. és 22. között a Dürer-kertben (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) tekinthető meg Borbás Bence képregénykiállítása, Scaremonger címen.

A rendezvény Facebook-eseménye.

A Graphifest kiállításhoz kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetésre kerül sor "Kép-regény-hős" címmel a Design Terminál konferenciatermében, november 9-én este 6 órakor.

Résztvevők: Baranyai András, Cserkuti Dávid, Czakó Zsolt, Halmos Ádám, Kárpáti Tibor, Pálfi György, Szugyiczky István. Moderátor: Révész Emese művészettörténész.

A héten nyíló kilencedik Graphifest kiállítás keretén belül november 6-án, pénteken 18 órától rögtönzött képregényrajzolásra kerül sor a Design Terminál Erzsébet téri épületében. A helyben megadott témára Dudás Győző, Fritz Zoltán, Jáger Attila, Kovács Fülöp, Madarász Gergely, Pádár Ádám, Pápai Gábor és Vincze Nóra képregényrajzolók fognak improvizálni.

Október 24-én nyílt és november 10-ig látható a Bridges: The International Language of Comics című nemzetközi képregénykiállítás Larisszában (Görögország). A rendezvény hivatalos megnyitójára október 31-én kerül sor, ebből az alkalomból a szervezők három külföldi alkotót hívtak meg, D'Israelit Nagy-Britanniából, Alexandru Ciubotariut Romániából és Fritz Zoltánt Magyarországról, a helyi rajzolók közül pedig Tasszosz Aposztolidisz csatlakozott hozzájuk. Fritz Zoltán és Erhardt Domonkos 31-én és 1-én Comic Jam foglalkozást tart a látogatóknak.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvénye 2015. október 29.-én, csütörtökön 18 órától lesz a kArton galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.). Címe: Mesék - rajzok - ceruzák  A zseniális rajzoló, Korcsmáros Pál fiával, Korcsmáros Péterrel a most megjelent Korcsmáros emlékkötet alkalmából Verebics János és Kiss Ferenc beszélget.

A belépés ingyenes.

Menetrend szerint befutott pár nappal a börze előtt az idei Fenegyerek képregény. Továbbra is a Marvel + különszámaként, hiszen a könyvpiaci helyzet lényegében változatlan, a kiadó okosan döntött az újságos terjesztés fenntartása mellett. Bár az új füzet mindössze három epizódot tartalmaz, megmaradt a gerinces kivitelezés, ami mindenképpen dicséretes, felkerülhet a polcra az első két rész mellé, csak persze meg kell támasztani valamivel, például egyéb képregénykötetekkel.

Az (utólagosan) „Az évszázad pere” címmel felruházott sztori egyszerre kitérő Brian Michael Bendis Fenegyerek-folyamában és logikus továbbgördítése a szuperhős-identitás és igazságszolgáltatás kérdéseit boncolgató elgondolkodtatásnak. A 72 oldalas füzetben Fenegyereket alig látjuk (bár sokat emlegetik), a főszereplő alteregója, Matt Murdock, aki ezúttal különösen elemében van, hiszen pontosan azt csinálja, amit a tévésorozatok, filmek és képregények ügyvédei szoktak: bírósági tárgyaláson védelmezi ügyfelét, aki történetesen egy másik szuperhős.

Ez a cikkem a Buborékhámozó 12. számában jelent meg nyomtatásban.

Amikor a francia-belga képregényről beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy harmadik európai országról, amelyben szintén hivatalos nyelv a francia, és ahol szintén komoly népszerűségnek örvend ez a művészeti forma. Pedig ez már csak azért is igazságtalan, mert egyik legelső művelője, és mindenképpen első teoretikusa, Rodolphe Toepffer is innen származik. A Svájc francia nyelvű kantonjait magába foglaló, a helyiek által Romandie-nak nevezett országrész számos kiváló képregényművész szülőhelye, és az utóbbi években mintha minden korábbinál több figyelemre érdemes alkotót adna ez a régió a világnak.

A felsorolást minden bizonnyal az elmúlt tíz év legnagyobb francia nyelvű kasszasikerének, a Titeufnek a szerzőjével, Zeppel kezdenénk, de biztos sokan hallották már Derib nevét (Yakari nevű kis indián figurájának a kalandjai rajzfilmként a magyar tévékben is rendszeresen megy), régi motorosnak számít már Poussin, Cosey és Ceppi, fesztiválvendégként idén Budapesten is köszönthettük Hélène Becquelint. Talán a legérdekesebbek pedig a pályájuk csúcsára a közelmúltban felérő alkotók, mint például Pierre Wazem, Tom Tirabosco, Christophe Bertschy, Alex Baladi és főként Frederik Peeters – akiről ez a cikk szól.

A genfi Peeters idén lett 40 éves, ám a hírnév már jóval hamarabb elérte, amit nagyrészt egy olyan magánéletbeli eseménynek köszönhet, amelyet – képregényrajzoló lévén – képregényben dolgozott fel. Elsősorban önmagának és élete párjának készítette Pilules bleues (Kék tabletták) című képregényes naplóját, de a történet ereje hamar túlnőtt a személyes szférán. Az élet adta pofon, amelybe Peeters gondtalan ifjúkorában futott bele, magánemberként példamutató felnőtté, képregényesként pedig ihletett és ihlető alkotóvá tette.

A Pilules bleues története látszólag roppant egyszerű. Adott egy még szinte amatőrnek tekinthető fiatal képregényrajzoló, aki egy bulin összefut egy lánnyal. Nem először találkoznak, valamikor szomszédok is voltak, a fiúnak tetszett is. Tisztában van vele, hogy a lánynak már gyereke is van, de most kiderül, barátjával már jó ideje nincsenek együtt. Elbeszélgetnek, megkedvelik egymást, elkezdenek találkozgatni. Ám amikor Fred, főszereplő érzi, hogy elértek az intimitásnak arra a szintjére, ahol történni szokott valami, Cati, a lány elmondja neki, hogy a HIV-pozitív. Ő is, hároméves fia is.

Az ismertető második, egyben befejező részében a magyarul a börze alkalmából megjelenő külföldi képregényeket mutatjuk be.

Jövő héten börze, természetesen új képregényekkel, így hát szokásunkhoz híven röviden bemutatjuk a kiadványokat. Kezdjük a magyarokkal.

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány/Nagy Háború Blog és a Magyar Képregény Szövetség által meghirdetett első világháborús témájú képregény pályázatra 24 pályamű érkezett, amelyek közül az öttagú zsűri (Babos Krisztina, Pintér Tamás és Pollmann Ferenc az NHB, Szép Eszter és Vass Róbert az MKSz részéről) a következő alkotásokat tartotta a legjobbnak:

1. hely: Téjlor: Isonzói ajándékok

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az UNESCO égisze alatt megrendezett Olvasás Világnapja alkalmából hirdetett képregénypályázatot 7-8. és 9-10. osztályosokból álló háromfős csapatok számára.

A képregény témája egy idézet volt "A műveltség híd a nyomorból a remény felé" (Kofi Annan).

A művek elbírálását ötfős zsűri végezte, amelyben a Magyar Képregény Szövetség is képviseltette magát.

Az eredményeket az OFI honlapján tették közzé.

A két kategória első három helyett pályaművéből egy-egy oldalt mutatunk meg, amelynek a címére kattintva megtekinthető a teljes mű az OFI honlapján, PDF formátumban.

7.-8. osztályosok:

1. helyezett: Tanulj, hogy taníthass! (Szabó Fanni, Szabó Hédi, Tóth Elizabet Enikő, Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan)

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.