A börzét szervező Kingpin kiadó honlapján megjelent az őszi börze időpontja: 2015. október 18, reggel 10-től délután 3-ig. A helyszín ezúttal is a Kispesti Művelődési Ház lesz (Budapest, XIX. ker. Teleki u. 50.)
További részletekkel folyamatosan szolgálunk.
Bővült a tavaly megkezdett lengyelországi vándorkiállítás: a már korábban elkészült 11 magyar képregényhez két újabbat rendelt meg tőlünk a Varsói Balassi Intézet. A másodikhoz Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Tebeli Szabolcs (Brazil) rajzolta meg.
(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)
Váratlanul tovább bővült a tavaly megkezdett lengyelországi vándorkiállítás: a már korábban elkészült 11 magyar képregényhez két újabbat rendelt meg tőlünk a Varsói Balassi Intézet. Az elsőhöz Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Pádár Ádám rajzolta meg.
(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)
Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.
Míg korábban Hulk legfeljebb vendégszereplőként tűnt fel magyar nyelvű képregényekben, az Új Marvel Extra óta tisztán látható a Kingpin kiadó törekvése, hogy jobban megismertesse ezt a különleges és mind fiktív élettörténetében, mind képregényfiguraként hányattatott sorsú karaktert. Azt sem nehéz kitalálni, hogy Harza Tamás kiadóvezető-főszerkesztő-fordító kedvence az a bő tíz éves időszak, amelyben Peter David írta a szaggatott gatyás zöld behemót történeteit.
Amikor az 1960-as évek elején Stan Lee megalkotta Hulkot, már csak az atomrobbanásos-gammasugárzásos eredettörténet is azt sugallta, hogy egy fékezhetetlen erő allegorikus ábrázolásával a technológiai fejlődés elkapkodott (vagy annak érzékelt) alkalmazásának a veszélye járhatott a fejében. Bár Hulk eredetileg nem volt különösebben buta, idővel azt a sztereotípiát erősítették Lee és követői, hogy valójában azt a primitív erőt jelképezi, amelyet csak végszükség esetén lehet bevetni a „jó ügy” oldalán, amikor már nincs helye gondolkodásnak, még Hulk kiszámíthatatlan rombolását is muszáj vállalni a végső pusztulás elkerülése végett.
Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.
Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.
Az Izraeli Kulturális Intézetben június 22-től szeptember közepéig látható képregénykiállításról beszámoló írások:
- A képregény egyszerű eszközökkel ábrázolja a holokauszt traumáját és komplexitását (Könyvesblog)
- Élvezzük a holokauszt-képregényeket! (Librarius.hu)
- Gyógyító képregények (Budapest Info, a főváros hivatalos turisztikai honlapja)
- Buborékba zárták a szenvedést (Népszabadság)
- Rajzolj nekem egy családot (Prae.hu)
- Beszélgetés Mózer Júliával, a kiállítás kurátorával (atv.hu)
A Nero Blanco Comix, Bayer Antal kizárólag magyar képregényeket közlő szerkesztői magazinjának kilencedik száma a 6. Szegedi Képregényfesztiválra jelent meg, 2014 novemberében.
„Nem tartozom azok közé, akik szerint a politikát távol kellene tartani a képregénytől... Ehhez a kiadványhoz a legutóbbi választások eredményének egy rövid kommentálása adta az alapötletet. Szabó Zoltán Ádám szegedi képregényes ismerősöm tette fel a költői kérdést, hogy mi kellene Szeged független városállammá nyilvánításához. Amikor megkerestem néhány alkotót az ötlettel, mind lelkesen vállalták, bár a határidő rövidsége miatt pár szerzőről le kellett mondanunk... Hogy aztán ki mit hoz ki a témából, arról fogalmam sem volt” - írja Bayer Antal a füzet bevezetőjében.
Az antológia megint nagyon vegyes hangú és képi világú, a Nero Blanco Comix-sorozat legtöbb részével harmóniában. Sajnos ez az összhang magán a kiadványon belül épp emiatt nincs meg, a műfaji és vizuális keveredés elnyom bizonyos műveket, egyes műveket pedig – ez talán nem olyan erős – elég lett volna monitoron látni, elolvasni.
Kilenc történet van a füzetben a prológussal és epilógussal együtt. Ez a keret, mint szervező erő kevés. Nincs, ami kohéziót alakítson ki a sztorik között. Egy motívum (a cím) ehhez nem elég. Van, aki a kerettörténet szerint alkotott, van, aki ügyet se vetett rá. Az alap: Nero Blanco, egy gazdag, késő húszas-korai harmincas zsúrfiús alak, aki amióta Bayer Antal megalkotta, nem találja (de keresi) a helyét és a szerepét, beüti a fejét egy este, és ettől átkerül egy másik, valóságosnak tűnő világba, ahol egy másik bolygó hollandina, a rejtői nevű Pepita Ofélia Szeged, a függetlenedett városállam királynője. Mark Twainnek könnyebb volna fejbe kólintva egy jenkit a dínók közé visszaküldeni, mint ebből könyvet írni.
A KAFF-fal párhuzamosan zajlik Kecskeméten június 25. és 27. között a SZAFT, a Szabad Animációs Filmkészítők Fesztiválja, amelyen a Magyar Képregény Szövetség tagjai és barátaik is részt vesznek közös rajzolással és kiállításokkal.
A SZAFT helyszíne a Tudomány és Technika Háza. Itt lehet találkozni minden nap Erhardt Domonkos és Sárdi Katalin rajzolókkal, akik a képregényes rendezvényekről jól ismert Comic Jam rögtönzésekkel várják az érdeklődőket.
A helyszínen lesznek kiállítva Fritz Zoltánnak (aki egyben a SZAFT zsűri tagja) a Filmvilágban megjelent Filmstrip képsorai, valamint a Direkt fanzin 8-as, "Before and After" alcímű számának az anyaga, amelyben többek között Haránt Artúr, Fórizs Gergely, Fehér Zoltán, Felvidéki Miklós, Győri Tibor, Szabó Levente, Fritz Zoltán, Stark Attila, Csordás Dániel és Tebeli Szabolcs képregényrajzolók munkái is szerepelnek.
Bár az első oldal nagy városképe és a második katonai felvonulása jóval részletesebb, kidolgozottabb, mint a zárókép a második oldalon - szurdokból a hegyek felé kibukkanó konvoj -, mégis ez ejt rabul. Beleakad a szemem. Percekig nézegetem a különféle vonalvastagságok, tónusok, árnyékolások játékát. Klasszikus hegyábrázolás, klasszikus alatt itt a világ legjobb rajzait értve. Maga a grafikus vagy egy másik rajzoló lehet, hogy legyint erre. Lehet, hogy valami személyes dolog ez, ennek az egyszerű hegyrajznak a varázsa, emlékekből és hozzájuk kapcsolódó utólagos érzelmekből táplálkozik, de minden részlet és az egész is megnyugtat, elveszek benne, bennük, a vonalakban.
Gyönyörű tizennyolc oldalt tartalmaz A Mohács-kommandó második száma. És ha elképzelem, hogy ezek nagy alakú eredetiben még szebbek, nagyon örülök, hogy van egy Fazekas Attilánk, aki méltó a nagy európai, amerikai vagy japán - már talán mondható így - analóg mesterekhez. Sajnos a borító - szinte szokás szerint - nem mutatja meg a belső oldalak szépségét.
Kezdjük elölről. A Sci-fi klasszikusok képregényben (amely cím kissé érthetetlen, hiszen ezek friss művek, instant klasszikusnak minősíteni viszont - fura) sorozatban megjelent Bán Mór író és Fazekas Attila rajzoló A Mohács Kommandó című alternatív történelmi képregényének második része.
"Június 26-tól július 11-ig óriási Képregény-kiállítás a budapesti ÁRKÁD-ban! Gyere és éld át testközelből az eredeti Rejtő Jenő-képregények varázsát! Ha velünk tartasz, találkozhatsz az 501-es légió Csillagok háborúja jelmezeseivel és sok más szuperhőssel is."
Részletes program az Árkád honlapján
Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.
Pár nap múlva, a világpremierrel egyidőben a leginkább a Lucky Luke sorozat hazai kiadójaként ismert Pesti Könyv megjelenteti a Minyonok című képregényt. Simon Istvánnal, a kiadó vezetőjével készítettünk villáminterjút.
Lénárd László: Hogyan került sor a képregény kiadására?
Simon István: A Lucky Luke kiadási jogait kezelő cégcsoport, illetve ennek alkiadója, a Dupuis keresett meg minket azzal, hogy a Minyonok című animációs filmhez kapcsolódva világszerte kiadnak képregényt. Ezek mutációihoz kerestek partnereket. Hamarabb nem jelenhetett meg a világpremiernél, így a mi változatunk június 20-án kerül a boltok polcaira. Maga a kiadvány egyoldalas történeteket tartalmaz egy laza kerettörténetre felhúzva, epizódokat a minyonok életéből. Eredetileg a Spirou magazinban jelentek meg az egyes oldalak, ezeket szerkesztették egy, illetve eddig összesen két kötetbe.
Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.
