Lucie Lomová nem csak azzal lopja be magát a magyar olvasók szívébe, hogy mélyen szerethető történeteket ír, ujjlenyomat-illusztráció-dedikációival szó szerint rányomja bélyegét egy-egy képregényére, ezeket látni, és lehetőleg birtokolni kell (nekem sajnos nincs belőle...)
A Papírmoziban megjelent harminc oldalas képregénye, a Tyl őrjárata friss hangot hozott a magyar nyelvű képregényirodalomba, ez nem kivételesen ritka, mégis fel lehet figyelni rá, hogy, hű, de friss ez most nekünk. Jól esik jót olvasni egy-egy ismeretlen, váratlanul felbukkanó szerzőtől – egyben kihívás is, hogy a porondon lévők tökéletesítsék tudásukat.
A májusi képregényfesztiválon személyesen bemutatkozott a mindenkivel kedves, szerény művésznő, egyben megjelent magyarul második képregénye, a Lőttek az előadásnak című bűnügyi történet.
A nyolcvan oldalon kibontott sztoriból kiolvasható, hogy írója otthonosan mozog a színházi világban, a rendőrségi eljárásrendben, a hivatalnoklétben, a késő-középkorúak és az idősek pár- és családi kapcsolataiban. Előzőleg megjelent története egy mesésebb nyomozást követett, ez konkrétabb, de ebben a történetben is van egy kis mágia. Ahogy a szerzőnő életében is.