Képregény

2015.jún.05.
Írta: Képregényblog Szólj hozzá!

Anne Frank képregény kiállítás a budapesti metróban

AnneFrank.jpgJúnius 4-én nyitották meg hivatalosan a Puskás Ferenc Stadion metróállomáson az Anne Frank naplója kiállítást. Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében köszöntötte a vendégeket, a diákok Anne Frank naplójából olvastak fel részleteket, majd Dés László szaxofonon játszott. A kiállítást Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester nyitotta meg.

A tárlatot a 2-es, 3-as és 4-es metró vonalain kétszáz metrókocsiban tekintheti meg az utazóközönség július 29-ig. Anne Frank naplójának képregény-feldolgozását is láthatják az utasok, kiegészítve a napló soraival, valamint az Anne Frank Ház dokumentumaival és fényképeivel.

Részletes hír a Hegyvidék.hu honlapon.

Címkék: kiállítás

Képregénykiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben

izraeli_kiallitas.jpg

Holokauszt a képregényekben címmel kiállítás nyílik Miriam Katin, Rutu Modan és Michel Kichka munkáiból, valamint a nemrég magyarul is megjelent Anne Frank életrajzi képregény oldalaiból az Izraeli Kulturális Intézetben.

Részletek az intézet honlapján.

Megnyitó: 2015. június 22, 18 óra. A kiállítást megnyitja Szép Eszter PhD-hallgató (ELTE), az MKSZ ügyvivője.

A megnyitó Facebook-eseménye.

Címkék: kiállítás

Futaki Attila kiállítása a Makláry galériában, 2015 május-június

futaki_kiallitas-maklary.jpg

"Csendesen", hivatalos vernisszázs nélkül nyílt meg 2015. május 28-án Futaki Attila képregényrajzoló kiállítása a Makláry Kálmán galériában (Budapest 1055 Falk Miksa u. 10.). A tárlat - amelynek az anyaga megegyezik a néhány hete a brüsszeli Balassi Intézetben bemutatottal - június 25-ig tekinthető meg.

Nyitva: keddtől péntekig 10 és 18 óra között.

Címkék: kiállítás

MKSZ és ZSIGER.hu a Könyvhéten (Székesfehérvár)

konyvhet_logo_szf.JPGKépregényes program kerül sor a 86. Ünnepi Könyvhét székesfehérvári programjában.

Június 6-án szombaton 10 és 19 óra között interaktív képregénykészítő műhelyfoglalkozást tart a Magyar Képregény Szövetség és a ZSIGER.hu kiadó több alkotója: Fritz Zoltán, Erhardt Domonkos, Sárdi Katalin, Jáger Attila, Várnai Noémi és Fábián István (Fabe).

15.30-kor Bayer Antal, az MKSZ ügyvivője és Kovács Milán,a ZSIGER.hu kiadó vezetője tart bemutatkozó előadást.

Az MKSZ/ZSIGER standon 6-án egész nap megvásárolható számos képregény.

Francia képregényszalon Bécsben, május 29-30-án

SalonBDVienne.jpgHarmadik alkalommal rendez frankofón képregényfesztivált az Europe Francophile egyesület a bécsi Francia Intézetben.

A rendezvény Facebook eseményében olvashatók a részletek, mi csak pár nevet emelünk ki:

- A magyar képregénybarátok számára minden bizonnyal a legismertebb név Guillermo Mordillo, a közel 50 éve nagyrészt francia nyelvterületen élő argentin alkotó. Jellegzetes "nagyorrú" figurái és végtelen nyakú zsiráfjai számtalan szöveg nélküli rövid képregényben és karikatúrában jelentek meg. Legfőbb lelőhelyük a Pif magazin volt, ahonnan több magyar újság is átvette.

 - A francia Etienne Davodeau a dokumentarista képregény egyik legfontosabb képviselője. Művei közül talán a legismertebbek a Les mauvaises gens, a Lulu femme nue és a Les ignorants.

Tovább

A 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál: fényképek és beszámolók

Több helyszíni riport is készült a május 10-i képregényfesztiválról:

- Euronews: a Le Mag című, 13 nyelven sugárzott műsor összefoglalója
- A Népszabadság beszámolója
- Az Ekultura.hu portál beszámolója
- A Cink.hu beszámolója

A programokon rengeteg fénykép készült, ezekből csak néhányat mutatunk itt meg. A többit meg lehet találni a fesztivál Facebook-oldalán. A "saját" fotóink nagy részét Lénárd Lászlónak köszönhetjük, de kölcsönöztünk másoktól is.

Az A színpad műsorai:

vendegek_bemutatasa.jpg

Megnyitó, a külföldi vendégek bemutatása: Lucie Lomová (Csehország), Typex (Hollandia), Pierre Wazem (Svájc), Ptiluc (Franciaország), Fabio Celoni (Olaszország), Bayer Antal (MKSZ)

beszelgetes_buco.JPG

A legendás Bucó, Szetti, Tacsi képregények alkotói: Marosi László (író), Békési Sándor, Verebics János és Haui József rajzolók, valamint Vass Róbert (MKSZ)

Tovább

Laudáció Kiss Ferenc Korcsmáros Pál-díjához

kissferibiblioval.jpgKertész Sándor köszöntője elhangzott a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, 2015. május 10-én.

Kiss Ferit ismerve könnyen elviccelhetnénk ezt a díjátadást.

Mondhatnám, hogy hosszú évtizedekre tekint vissza a barátságunk, közel 30 éve nézett először a szemembe azzal a szép tekintetével. Amikor ma reggel megérkeztem, már a bejáratnál tudtam, hogy itt van, hiszen messziről hallatszott a kacagása.

De ez a díjátadás ennél sokkal komolyabb dolog, minthogy néhány egyszerű poénnal ezt elintézzük.

Fontos maga a díj: Korcsmáros Pál-díj, amit az egyik legkiválóbb és talán a legnépszerűbb magyar képregényrajzolóról neveztek el, és amelyet évente a képregény világában előző évben kifejtett kimagasló tevékenységéért ítél oda a Képes Kiadó, egy szakmai zsűri javaslata alapján.

Elismerést érdemel Korcsmáros Pál életműve, munkássága, és ha már róla díjat neveznek el, akkor illik komolyan venni és odafigyelni arra az emberre, aki ezt az elismerést megkapta.

Kiss Ferenc munkássága rendkívül sokrétű, és biztosan nem túlzok, ha azt mondom, az egyetlen olyan ember, aki a legtöbbet tette a magyar képregény történetének megismertetéséért, a magyar képregény hagyományainak továbbviteléért. Kiss Feri saját magát képregény szeretőként aposztrofálja. Ez igaz a szó mind konkrét, mind átvitt értelmében. Kiss Ferinek az élete a képregény, és kész képregény az élete.

Tovább

Az idei Alfabéta-díjasok

A 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adták át a Magyar Képregény Szövetség képviselői az előző év folyamán megjelent legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díjakat.

Kép-regény kategória: Az ellopott futár

Rejtő Jenő regénye és Kiss Ferenc forgatókönyve nyomán készítette Garisa H. Zsolt. A kötet a Kilencedik.hu gondozásában jelent meg, azt megelőzően pedig folytatásokban a Füles rejtvénymagazinban.

EllopottFutar.jpg

Kép-novella kategória: A vonal

Írta Matuszka Máté, rajzolta Kálmán Áron. A Nagy Háború blog képregénypályázatnak a győztese, megjelent a Merénylet Szarajevóban c. antológában. Online verziója elolvasható a Nagy Háború blogon.

matuszka.jpg

Webcomic-különdíj: Inkább a Halál

Írta és rajzolta Papp Imre, olvasható a 5 Panels honlapján, két részben: 1. rész, 2. rész

alfa-beta-rotating_gold.gif

Gratulálunk a nyerteseknek!

 

 

Címkék: alfabéta-díj

Lucie Lomová: Lőttek az előadásnak - kritika

lomova_lottek.jpgLucie Lomová cseh alkotónak a 11. Képregényfesztiválra megjelenő kötete bűnügyi képregényként határozza meg magát, és ez annyiból mindenképpen igaz, hogy egy bűntény áll a történet középpontjában. Ezen túlmenően viszont nem klasszikus krimi: a zsáner jellegzetességei, azaz a nyomozás, a gyilkos kilétének találgatása, a motivációk keresése, az ügy megold(ód)ása ugyan mind megtalálhatók benne, ám ha szigorúan műfaji képregényként tekintünk rá, erős hiányérzetünk támadhat. Miközben nincs itt semmiféle posztmodern fogás, vagy műfaji dekonstrukció. Ez egy nagyon is egyenes vonalú történet, amelynek egyedül az elbeszélői keretét bolondította meg a szerző, de éppen csak annyira, hogy az tulajdonképpen föl sem tűnik.

Tovább

Sebők Imre-sorozat: A feladat - kritika

sebok_feladat.jpgNem tudom, lehet-e, illik-e egy képregényrajzoló stílusából, technikájából, hozzáállásából bármilyen következtetéseket levonni a lelkivilágára, a magánéletére, de ha Sebők Imre munkáit olvasom, mindig elfog egyfajta szomorúság és sajnálat. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez a kiváló mester nem lehetett egy önfeledten vidám, boldog ember.

Ha csak a rajzolói tudást, a magabiztos technikát nézzük, Sebőköt legfeljebb Zórád Ernővel lehet összemérni a magyar képregény történetében. Ám valahogy minden munkájára ugyanaz a nyomasztó hangulat települ, mintha minden történetének minden képkockájában bármikor bekövetkezhetne egy vészterhes fordulat. Sebők stílusa azonnal felismerhető, és ha a történetvezetés nem is (amiről nem a rajzoló tehet), de a beállításai nagyon is képregényesek – ellentétben Zóráddal, aki ritkán tudott elvonatkoztatni illusztrátori berögződéseitől.

Tovább

A 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál újdonságai

Az idei fesztiválon az újdonságok többsége a külföldi vendégalkotókhoz kapcsolódik.

Lucie Lomová az első cseh képregényalkotó, akinek önálló kötete jelent meg Franciaországban, sőt immár háromnál tart – és legutóbbi története éppen az, amelynek köszönhetően ő az első cseh képregényalkotó, akinek önálló kötete jelenik meg Magyarországon. A Sortie des artistes-ot tavaly adta ki az Actes Sud/L’an 2, majd nem sokkal később elkészült a cseh változat Na odstřel címen. A Papírmozi 7-ben megjelent Tyl őrjáratához hasonlóan színházi környezetben játszódó nyomozás magyarul Lőttek az előadásnak címen lesz olvasható. A színes borítóval, 84 fekete-fehér oldalon, 150 példányban megjelenő képregény kiadója a Nero Blanco Comix, ára a fesztiválon 2400 helyett 2000 forint.

lomova_lottek.jpg

Ptiluc Disznóól című képregénye kisebb szenzációt keltett, amikor tíz évvel ezelőtt megjelent magyarul is, és budapesti és pécsi dedikáló körútján megtudhattuk, hogy a világ egyik legötletesebb és leglátványosabb dedikálója. A belga születésű, hosszú ideje Franciaországban élő alkotónak ezúttal egy 78 oldalas, fekete-fehér kiadványa jelenik meg Sötét tükör címen, amelyről a Titkos Fiók kiadó még csak annyit árult el, hogy 200 példányban hozza ki, és a fesztiválon 1500 forintba fog kerülni. A címlap alapján gyanítható, hogy Ptiluc másik ismert sorozatához, a Rat’s-hoz kapcsolódik.

ptiluc_sotettukor.jpg

Pierre Wazem a harmadik vendégalkotónk, akitől önálló kötetet lehet beszerezni a fesztiválon, és az ő esetében ez a legelső magyar nyelvű megjelenés. A svájci alkotó több regiszterben is készít képregényeket, saját, főként önéletrajzi ihletésű munkái mellett más rajzolóknak is besegít fantasztikus és abszurd történetekkel, de Hugo Pratt örököseinek a felkérésére megrajzolta a legendás olasz alkotó egyik sorozatának, a Les Scorpions du désert-nek egy új epizódját, tökéletesen alkalmazkodva az eredeti sílushoz. A fesztiválra megjelenő Barangolás(ok) eredetileg egy svájci magazinban jelent meg folytatásokban, majd a szerző ezeket a belső utazásokat Promenade(s) címen adta ki a 2000-es évek elején. A történet egyszerre mélyen őszinte és groteszk módon vizsgálja az alkotó viszonyát a szüleihez, a gyerekkorához, alkoholproblémájához és mindennapi életének fontos társaihoz és kellékeihez, amihez élő lelkiismeretként egy füles pingvint vizionál. A Nero Blanco Comixnál színes borítóval, 100 példányban megjelenő 60 oldalas kötet ára a fesztiválon 1600 forint.

wazem_barangolasok.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása