Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Az Izraeli Kulturális Intézetben június 22-től szeptember közepéig látható képregénykiállításról beszámoló írások:

- A képregény egyszerű eszközökkel ábrázolja a holokauszt traumáját és komplexitását (Könyvesblog)

- Élvezzük a holokauszt-képregényeket! (Librarius.hu)

- Gyógyító képregények (Budapest Info, a főváros hivatalos turisztikai honlapja)

- Buborékba zárták a szenvedést (Népszabadság)

- Rajzolj nekem egy családot (Prae.hu)

- Beszélgetés Mózer Júliával, a kiállítás kurátorával (atv.hu)

- Fotógaléria az Izraeli Kulturális Intézet honlapján

A Nero Blanco Comix, Bayer Antal kizárólag magyar képregényeket közlő szerkesztői magazinjának kilencedik száma a 6. Szegedi Képregényfesztiválra jelent meg, 2014 novemberében.

„Nem tartozom azok közé, akik szerint a politikát távol kellene tartani a képregénytől... Ehhez a kiadványhoz a legutóbbi választások eredményének egy rövid kommentálása adta az alapötletet. Szabó Zoltán Ádám szegedi képregényes ismerősöm tette fel a költői kérdést, hogy mi kellene Szeged független városállammá nyilvánításához. Amikor megkerestem néhány alkotót az ötlettel, mind lelkesen vállalták, bár a határidő rövidsége miatt pár szerzőről le kellett mondanunk... Hogy aztán ki mit hoz ki a témából, arról fogalmam sem volt” - írja Bayer Antal a füzet bevezetőjében.

Az antológia megint nagyon vegyes hangú és képi világú, a Nero Blanco Comix-sorozat legtöbb részével harmóniában. Sajnos ez az összhang magán a kiadványon belül épp emiatt nincs meg, a műfaji és vizuális keveredés elnyom bizonyos műveket, egyes műveket pedig – ez talán nem olyan erős – elég lett volna monitoron látni, elolvasni.

Kilenc történet van a füzetben a prológussal és epilógussal együtt. Ez a keret, mint szervező erő kevés. Nincs, ami kohéziót alakítson ki a sztorik között. Egy motívum (a cím) ehhez nem elég. Van, aki a kerettörténet szerint alkotott, van, aki ügyet se vetett rá. Az alap: Nero Blanco, egy gazdag, késő húszas-korai harmincas zsúrfiús alak, aki amióta Bayer Antal megalkotta, nem találja (de keresi) a helyét és a szerepét, beüti a fejét egy este, és ettől átkerül egy másik, valóságosnak tűnő világba, ahol egy másik bolygó hollandina, a rejtői nevű Pepita Ofélia Szeged, a függetlenedett városállam királynője. Mark Twainnek könnyebb volna fejbe kólintva egy jenkit a dínók közé visszaküldeni, mint ebből könyvet írni.

A KAFF-fal párhuzamosan zajlik Kecskeméten június 25. és 27. között a SZAFT, a Szabad Animációs Filmkészítők Fesztiválja, amelyen a Magyar Képregény Szövetség tagjai és barátaik is részt vesznek közös rajzolással és kiállításokkal.

 A SZAFT helyszíne a Tudomány és Technika Háza. Itt lehet találkozni minden nap Erhardt Domonkos és Sárdi Katalin rajzolókkal, akik a képregényes rendezvényekről jól ismert Comic Jam rögtönzésekkel várják az érdeklődőket.

 A helyszínen lesznek kiállítva Fritz Zoltánnak (aki egyben a SZAFT zsűri tagja) a Filmvilágban megjelent Filmstrip képsorai, valamint a Direkt fanzin 8-as, "Before and After" alcímű számának az anyaga, amelyben többek között Haránt Artúr, Fórizs Gergely, Fehér Zoltán, Felvidéki Miklós, Győri Tibor, Szabó Levente, Fritz Zoltán, Stark Attila, Csordás Dániel és Tebeli Szabolcs képregényrajzolók munkái is szerepelnek.

Bár az első oldal nagy városképe és a második katonai felvonulása jóval részletesebb, kidolgozottabb, mint a zárókép a második oldalon - szurdokból a hegyek felé kibukkanó konvoj -, mégis ez ejt rabul. Beleakad a szemem. Percekig nézegetem a különféle vonalvastagságok, tónusok, árnyékolások játékát. Klasszikus hegyábrázolás, klasszikus alatt itt a világ legjobb rajzait értve. Maga a grafikus vagy egy másik rajzoló lehet, hogy legyint erre. Lehet, hogy valami személyes dolog ez, ennek az egyszerű hegyrajznak a varázsa, emlékekből és hozzájuk kapcsolódó utólagos érzelmekből táplálkozik, de minden részlet és az egész is megnyugtat, elveszek benne, bennük, a vonalakban.

Gyönyörű tizennyolc oldalt tartalmaz A Mohács-kommandó második száma. És ha elképzelem, hogy ezek nagy alakú eredetiben még szebbek, nagyon örülök, hogy van egy Fazekas Attilánk, aki méltó a nagy európai, amerikai vagy japán - már talán mondható így - analóg mesterekhez. Sajnos a borító - szinte szokás szerint - nem mutatja meg a belső oldalak szépségét.

Kezdjük elölről. A Sci-fi klasszikusok képregényben (amely cím kissé érthetetlen, hiszen ezek friss művek, instant klasszikusnak minősíteni viszont - fura) sorozatban megjelent Bán Mór író és Fazekas Attila rajzoló A Mohács Kommandó című alternatív történelmi képregényének második része.

"Június 26-tól július 11-ig óriási Képregény-kiállítás a budapesti ÁRKÁD-ban! Gyere és éld át testközelből az eredeti Rejtő Jenő-képregények varázsát! Ha velünk tartasz, találkozhatsz az 501-es légió Csillagok háborúja jelmezeseivel és sok más szuperhőssel is."

Részletes program az Árkád honlapján

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Pár nap múlva, a világpremierrel egyidőben a leginkább a Lucky Luke sorozat hazai kiadójaként ismert Pesti Könyv megjelenteti a Minyonok című képregényt. Simon Istvánnal, a kiadó vezetőjével készítettünk villáminterjút.

Lénárd László: Hogyan került sor a képregény kiadására?

Simon István: A Lucky Luke kiadási jogait kezelő cégcsoport, illetve ennek alkiadója, a Dupuis keresett meg minket azzal, hogy a Minyonok című animációs filmhez kapcsolódva világszerte kiadnak képregényt. Ezek mutációihoz kerestek partnereket. Hamarabb nem jelenhetett meg a világpremiernél, így a mi változatunk június 20-án kerül a boltok polcaira. Maga a kiadvány egyoldalas történeteket tartalmaz egy laza kerettörténetre felhúzva, epizódokat a minyonok életéből. Eredetileg a Spirou magazinban jelentek meg az egyes oldalak, ezeket szerkesztették egy, illetve eddig összesen két kötetbe.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

A Merénylet Szarejavóban-nal párhuzamosan jelent meg egy másik képregényválogatás, szintén az Első Világháború témájában. Ez a kiadvány a Varsói Magyar Kulturális Intézet kezdeményezésére szerveződött, Takács Eleonóra projektvezetésével, és Molnár Ferenc háborús tudósításaiból készült képregényeket tartalmaz Bayer Antal feldolgozásában, felkért rajzolókkal.

Az eltérő koncepcióból kifolyólag a Honvédek és huszárok lengyel földön antológiaként is megállja a helyét, mivel egy szerző művei alapján egy szerző adaptálta a munkákat, sokkal egységesebb kötet valósult meg. A Lengyel Intézet eredetileg egy emlékező vándorkiállításra (az első VH galíciai frontja) készíttette a képregényeket, ezeket szervezték egy kiadványba.

Elsőre szembe tűnik a fedlap, ha lenne még „Az év képregényborítója” szavazás, szerintem erősen esélyes lett volna Németh Gyula műve. Ilyen szép és jól elrendezett grafikát ritkán látni (sajnos) hazai borítókon (kötetbeli képregénye viszont már nem ennyire erős). A következő, ami szembetűnik az adaptációhoz, az átdolgozáshoz való hozzáállás Bayer Antal részéről. Az általában megszokott, szövegközpontú attitűd itt eltűnik, Molnár Ferenc művei következetesen képregénnyé transzformálódnak, sokszor szöveg nélkül.

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiírta idei pályázatát is a témában, így éppen ideje a tavaly megjelent első világháborús Merénylet Szarajevóban című antológiát elővenni – kicsit elcsúszott a recenzió.

A kiadvány a Ferenc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse ellen 1914-ben elkövetett elkövetett halálos merénylet témájában kiírt pályázati anyag válogatását tartalmazza. A bevezetőt Pintér Tamás írta az egyesület részéről, rajta és társain kívül páran a Magyar Képregény Szövetségből dolgoztak az antológián.

A Merénylet Szarajevóban bátor kezdeményezés, hazánkban a történelmi képregényt leginkább Sarlós Endréhez és Fazekas Attilához lehet kötni. Viszont civil szervezet – állami is – ritkán ír ki képregénypályázatot ilyenekre, így ez a dolog talán az általános- és középiskolások rajzpályázatainak megvalósult képein keresztül süllyed évről évre a művelődésszervezők és tanárok feneketlen fiókjaiba. Volt néhány kezdeményezés – március tizenötödikére óriásplakát például – viszont ezt még évtizedekig ki lehet állítani, nem évül el, így új pályázat reménytelen. Ezen a szinten eleve kell, hogy nagyobb évforduló vagy apropó legyen, hogy valakinek eszébe jusson egy hivatalban, hogy tessék, ilyet is lehet – és ezt el is fogadják fentebb.

A szuperhősös képregényekben az a bosszantó, hogy összességükben nehéz komolyan venni őket, főleg, ha a történetek alakulását külső szempontok befolyásolják. „Ezt a karaktert most cseréljük le átmenetileg egy másikra, mert akkor kétszer annyi játékfigurát tudunk eladni, a régiből és az újból.” „Ezt a karaktert pihentessük egy ideig, mert a most kijövő filmben nem kapott szerepet.” „Ezt a sorozatot most indítsuk újra az 1-es számtól, hogy egybeessen a tévésorozat premierjével.” Bármennyire érthetők is ezek a kapitalista megfontolások, és bármennyire is hozzájárulnak a képregényfigurák népszerűségnek a továbbéléséhez, mégsem örülünk tiszta szívvel, hogy a marketing ennyire átveszi az uralmat.

A szuperhősös képregényekben az az örömteli, hogy egyenként olvasva jól el lehet merülni bennük, kellemes kikapcsolódást nyújtanak. Ha csak kicsit is odafigyelnek a szerkesztők, az alkotógárdák profi munkát fognak végezni, mindennapi könnyű élvezeti cikkünket megadják nekünk ma, és függőségünk súlyosságának függvényében izgatottan vagy türelmesen várjuk a következőt.

Aki nem olvasta annak idején (2008-ban) angolul az Amazing Spider-Mant, de azért odafigyelt a képregényes fórumokon, két dolgot tudhatott a Hihetetlen Pókember idei harmadik számának a megjelenése előtt:

- A rajongók közül sokan utálták ezt az időszakot, mert a Marvel deus ex machina (vagy inkább diabolus ex machina) módon avatkozott bele Peter Parker életébe, és külső szempontok (kecsegtetőbbnek ítélt marketing lehetőségek) alapján döntött úgy, hogy semmissé teszi eddigi életének néhány meghatározó elemét.

- Dan Slottot tartják az utóbbi idők legjobb Pókember-írójának.

A Hihetetlen Pókember idei harmadik számának a megjelenése után a magyar olvasók is tudhatják, hogy mindkét dolog igaz.

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: NHKKA) és a Magyar Képregény Szövetség (a továbbiakban: MKSZ) 2014 után újabb pályázatot hirdet képregények készítésére. A téma ezúttal az Isonzó melletti harcok kezdetének 100. évfordulója.

Fontosabb információk:
-  A pályázat címe: 1915: Magyarok az Isonzónál.
Az Isonzó menti események, személyes történetek feldolgozása történelmi források alapján vagy fiktív történet formájában.
- A képregények minimális terjedelme 3, maximális terjedelme 5 (A4-es méretű) oldal .
- Leadás elektronikusan, JPG formátumban a palyazat [kukac] nagyhaboru [pont] hu címre.
- Határidő: 2015. augusztus 30. vasárnap éjfél
- Eredményhirdetés: 2015. szeptember vége, az NHKKA és az MKSZ tagjaiból álló zsűri döntése alapján.
- Díjazás: I. helyezett: nettó 80 ezer forint,  II. helyezett: nettó 50 ezer forint, III. helyezett: nettó 30 ezer forint
- A legjobb pályaműveket a nagyhaboru.blog.hu elektronikusan közzéteszi, és nyomtatott kiadványban is megjelenteti.

A részletes kiírás a Nagy Háború blogon található.

Június 4-én nyitották meg hivatalosan a Puskás Ferenc Stadion metróállomáson az Anne Frank naplója kiállítást. Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében köszöntötte a vendégeket, a diákok Anne Frank naplójából olvastak fel részleteket, majd Dés László szaxofonon játszott. A kiállítást Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester nyitotta meg.

A tárlatot a 2-es, 3-as és 4-es metró vonalain kétszáz metrókocsiban tekintheti meg az utazóközönség július 29-ig. Anne Frank naplójának képregény-feldolgozását is láthatják az utasok, kiegészítve a napló soraival, valamint az Anne Frank Ház dokumentumaival és fényképeivel.

Részletes hír a Hegyvidék.hu honlapon.