Honvédek és huszárok lengyel földön - kritika
A Merénylet Szarejavóban-nal párhuzamosan jelent meg egy másik képregényválogatás, szintén az Első Világháború témájában. Ez a kiadvány a Varsói Magyar Kulturális Intézet kezdeményezésére szerveződött, Takács Eleonóra projektvezetésével, és Molnár Ferenc háborús tudósításaiból készült képregényeket tartalmaz Bayer Antal feldolgozásában, felkért rajzolókkal.
Az eltérő koncepcióból kifolyólag a Honvédek és huszárok lengyel földön antológiaként is megállja a helyét, mivel egy szerző művei alapján egy szerző adaptálta a munkákat, sokkal egységesebb kötet valósult meg. A Lengyel Intézet eredetileg egy emlékező vándorkiállításra (az első VH galíciai frontja) készíttette a képregényeket, ezeket szervezték egy kiadványba.
Elsőre szembe tűnik a fedlap, ha lenne még „Az év képregényborítója” szavazás, szerintem erősen esélyes lett volna Németh Gyula műve. Ilyen szép és jól elrendezett grafikát ritkán látni (sajnos) hazai borítókon (kötetbeli képregénye viszont már nem ennyire erős). A következő, ami szembetűnik az adaptációhoz, az átdolgozáshoz való hozzáállás Bayer Antal részéről. Az általában megszokott, szövegközpontú attitűd itt eltűnik, Molnár Ferenc művei következetesen képregénnyé transzformálódnak, sokszor szöveg nélkül.
A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiírta idei pályázatát is a témában, így éppen ideje a tavaly megjelent első világháborús Merénylet Szarajevóban című antológiát elővenni – kicsit elcsúszott a recenzió.
A szuperhősös képregényekben az a bosszantó, hogy összességükben nehéz komolyan venni őket, főleg, ha a történetek alakulását külső szempontok befolyásolják. „Ezt a karaktert most cseréljük le átmenetileg egy másikra, mert akkor kétszer annyi játékfigurát tudunk eladni, a régiből és az újból.” „Ezt a karaktert pihentessük egy ideig, mert a most kijövő filmben nem kapott szerepet.” „Ezt a sorozatot most indítsuk újra az 1-es számtól, hogy egybeessen a tévésorozat premierjével.” Bármennyire érthetők is ezek a kapitalista megfontolások, és bármennyire is hozzájárulnak a képregényfigurák népszerűségnek a továbbéléséhez, mégsem örülünk tiszta szívvel, hogy a marketing ennyire átveszi az uralmat.

Június 4-én nyitották meg hivatalosan a Puskás Ferenc Stadion metróállomáson az Anne Frank naplója kiállítást. Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében köszöntötte a vendégeket, a diákok Anne Frank naplójából olvastak fel részleteket, majd Dés László szaxofonon játszott. A kiállítást Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester nyitotta meg.



Harmadik alkalommal rendez frankofón képregényfesztivált az Europe Francophile egyesület a bécsi Francia Intézetben.


Kertész Sándor köszöntője elhangzott a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, 2015. május 10-én.