Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A hetedik variáció.

A Magyar Képregény Szövetség 2015-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el, két kategóriában a nyomtatásban megjelent képregények esetében, és egy különdíjjal az interneten megjelent képregények esetében.

1. kategória: kép-regény (önállóan, kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet)

2. kategória: kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent képregények vagy képsorok, terjedelemtől függetlenül)

Webes különdíj: (csak elektronikusan, az interneten megjelent, ingyenesen hozzáférhető hosszabb vagy rövidebb képregények, képsorok)

A nevezés, jelölés és zsűrizés rendje:

1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2014. január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy fő több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük. (Facebook profillal nem rendelkezők ezt a blogbejegyezést kommentelve tudnak nevezést küldeni.)

A nevezési időszak február 1-től 28-ig tart.

2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.

Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Lénárd László, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

Az előzsűri legkésőbb március 31-én teszi közé az 5-5 jelölt nevét.

3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói. A zsűri titkos szavazással hozzá meg a döntését, és azt csak a díjátadón hozza nyilvánosságra.

A díjakat a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át, 2015. május 10-én.

Kérdések és válaszok:

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, 6. variáció

Ótomo Kacuhiro (Katsuhiro Otomo), az Akira képregény és rajzfilm alkotója kapta idén Angoulême város nagydíját, amely a legnagyobb európai képregényfesztivál életmű-díjának, és az egyik legmagasabb képregényes szakmai kitüntetésének számít. A győztest a francia képregényalkotók jelölik és választják meg

Ótomo már tavaly is szerepelt a három jelölt között, ám akkor Bill Wattersonra, a Kázmér és Huba alkotójára esett a zsűri választása. Idén Alan Moore és a belga Hermann volt még jelölt. Ótomo az első japán győztes, bár két évvel ezelőtt, a negyvenedik fesztivál alkalmából Torijama, a Dragonball alkotója már kapott egy különdíjat.

Az 1982-ben megjelent Akira forradalminak tekintett változásokat hozott a mangában illetve annak megítélésében. Néhány évvel későbbi franciaországi kiadásával kezdődött a manga nyugat-európai térnyerése.

Ótomo nem volt jelen a fesztiválon, videóüzenetben köszönte meg a díjat. A díjjal jár az is, hogy a jövő évi fesztivál plakátját ő készítheti el, és ő lesz a zsűri elnöke.

Magyarul Ótomónak egyetlen rövid, Batman-képregénye jelent meg, a Papírmozi képregényantológia 1. kötetében. Az Akira animációs változatát 2006-ban mutattták be Magyarországon.

Az Akira egyik oldalának az elemzése itt olvasható.

Január 27-én kiállítás nyílik Futaki Attila képregényeiből a brüsszeli Balassi Intézetben (Treurenberg 10, 1000 Brüsszel).

Beharangozó az intézet oldalán.

A kiállítás előreláthatóan március 21-ig látogatható.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, 5. variáció

Mély szomorúsággal értesültünk arról, hogy Pran Kumar indiai képregényrajzoló 2014. augusztusában elhunyt. Kumar 2010-ben vendégünk volt a budapesti képregényfesztiválon, ebből az alkalomból műveiből egy kiállítás is nyílt a Kossuth Klubban. Legismertebb karaktere Chacha Chaudhary volt.

Folytatjuk Matt Madden: 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style magyar változatának a közlését.

A Képregény Kedvelők Klubja idei első rendezvényét 2015. január 29-én 18 órakor tartja, a kArton galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.).

"Egy képregényrajongó vallomásai, avagy miért nem lettem képregényrajzoló?"  Fábián Dénes Zoltán képzőművésszel, nyugalmazott Kisképzős rajztanárral beszélget a klubvezető, Kiss Ferenc. A belépés ingyenes.

Folytatjuk a 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style magyar változatának a közlését. Az első (kettő) itt olvasható.

Szörnyű aktualitás. Cabu, akinek a képregényeit 1968-ban ismertem meg a Pilote-ban, a Charlie Hebdo 2015. január 7-én meggyilkolt karikaturistáinak egyike volt. Pacifista, antimilitarista, nonkonformista, egybehangzó vélemények szerint a legkedvesebb ember a világon, igazi örök tinédzser.

Miután eldöntöttem, hogy írok róla, nekirugaszkodtam a témának. Elővettem a gyűjteményemből, ami még megvan tőle, felidéztem, ami már nincs, körülnéztem a netes források között, köszönettel vettem képregényes ismerőseim küldeményeit, akik megtudták, hogy mire készülök. Jó tíz napja fogalmaztam a cikket, amikor végre beláttam, hogy ez úgy, ahogy terveztem, nem fog menni.

Nem megy, mert elképesztő, hogy mennyi mindent rajzolt, és én ennek csak a töredékét láttam. Úgy helyes, ha erre szorítkozom, és mindarról, amit másodkézből tudok, csak utalásszinten ejtek szót. Ezért hát Cabu munkásságának a jelentős részét – azt sem tudom felmérni, mekkorát – kitevő karikatúráit nem fogom tudni bemutatni, csak a képregényeit, azok közül is a legfontosabb, egész pályafutása során rendszeresen visszatérő karaktereket.

Jean Cabut 12 évesen megnyerte a Coeurs Vaillants című, képregényeket is közlő katolikus gyerekmagazin rajzversenyét, pályamunkája meg is jelent a lapban. 16 éves korában már rendszeresen dolgozott egy vidéki lapnak, majd beiratkozott egy párizsi művészeti iskolába, ám 20 évesen behívták katonának – a következő 27 hónapot Algériában töltötte. Bár a hadseregben is sikerült rajzolóként dolgoznia, ez a hosszú időszak egy egész életre szóló nyomot hagyott a világképén.

Új sorozatot kezdünk a Képregényblgon. Örömmel tudatjuk, hogy engedélyt kaptunk Matt Madden Franciaországban élő amerikai képregényalkotótól híres 99 Ways to Tell a Story: Exercices in Style című művének az elektronikus közlésére. A képregényes stílusgyakorlatok közismert Raymond Queneau munkájának a mintájára készült. Eddig franciául, angolul és japánul jelent meg nyomtatásban, több nyelvi verzió pedig előkészületben van. Nagyon jó lenne, ha magyarul is megjelenhetne kötetben - érdeklődő kiadókat nagyon szívesen látunk, a szerzővel kötött megállapodásunk értelmében segítünk a kapcsolatteremtésben.

Elsőként az alaptörténetet, a "sablont" mutatjuk be, az első variációval együtt. A továbbiakban heti két-három verziót fogunk közreadni a blogon. A fordítást és a szöveg beírását Bayer Antal készítette, a betűkészlet magyarításáért Benes Attilát illeti köszönet.

 Sablon

A január 14-én, a Francia Intézetben a Charlie Hebdóról szóló film vetítése utáni kerekasztal-beszélgetésről több hírportál is beszámolt. Három alkotó (Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája, Marabu, a Népszabadság és a HVG karikaturistája és képregényrajzoló, Merényi Dániel, a Napirajz-képregények rajzolója, amelyek hosszabb ideje már az index.hu-n is látható) beszélt a sajtórajz hazai helyzetéről, az alkotók és a szerkesztőségek viszonyáról, a témaválasztásról, tabukról és öncenzúráról, az olvasók reakcióiról. A beszélgetést Bayer Antal, az MKSZ ügyvivője vezette. (Fotó: Hír 24, balról jobbra Merényi, Marabu, Pápai, Bayer).

A Hír 24 beszámolója

A HVG.hu beszámolója

A vetítővásznon éppen egy Napirajz látható. Fotó: Szécsi Zoltán

Tisztelgés a Charlie Hebdo áldozatai és mindazok előtt, aki életük árán védik a szólásszabadságot a világ minden táján.

18 órától filmvetítés: "Nem könnyű, ha hülyék szeretik az embert"
Daniel Leconte dokumentumfilmje (2008, 108', francia nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással)

A film a Charlie Hebdo magazin történetének egy fontos állomását járja körbe.  2007-ben Philippe Val, a Charlie Hebdo tulajdonosa bíróság elé kerül, amiért közzétette a 12 dán karikatúrát. Meglepő per, amelyet Daniel Leconte valós időben mutat be. A film a vallási fundamentalizmus, a sajtó, a francia társadalom véleményalkotásának kérdését járja körbe, továbbá válaszadási kísérlet arra, mit tehetnek a modern demokráciák a fundamentalizmus kihívásaival szemben. A jelenlegi helyzet még inkább rávilágít a kérdés összetettségére.

A film után vitaest: Szólásszabadság a karikatúrák fényében

Résztvevők: Pápai Gábor karikaturista (Népszava); Marabu karikaturista és képregényrajzoló (Népszabadság, HVG); Merényi Dániel képregényrajzoló (Napirajz, index.hu). Moderátor : Bayer Antal képregénykritikus, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője.

Magyar nyelven, francia szinkrontolmácsolással.

Helyszín: Budapesti Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.) Facebook esemény itt.

A belépés ingyenes.

Mély megrendüléssel és felháborodással értesültünk a Charlie Hebdo című francia szatirikus újság munkatársai elleni barbár merényletről, a szólásszabadság, a véleményszabadság és a sajtószabadság demokratikus intézményei ellen háborús eszközökkel elkövetett támadásról. Gyászoljuk az öt meggyilkolt képregényrajzolót és karikaturistát, Charbot, Wolinskit, Cabut, Tignoust és Honorét. Bár személyesen nem ismertük, rajzaik és képregények révén barátainknak tekintjük őket. Bátor, valamennyiünket képviselő barátainknak, akik a sorozatos fenyegetések ellenére is kitartottak elveik mellett, és rendíthetetlenül kiálltak a kritika jogáért. Megsiratjuk azokat az áldozatokat is, akik munkájukban támogatták őket, vagy éppen a védelmükre siettek. Határozottan elutasítjuk, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogát bárki, bármilyen indokkal kétségbe vonja, és szavakra vagy rajzokra fizikai erőszakkal, fegyverekkel reagáljon, az életükre törjön.

A Magyar Képregény Szövetség tagjai, 2015. január 8.