Cabu, Charb, Wolinksi - a francia humoros-szatirikus képregény kiemelkedő alakjai. a Charlie Hebdo vezető munkatársai voltak. A tizenkét halálos áldozat között volt két másik rajzoló, Honoré és Tignous is.

Az öt képregényalkotó egy-egy albumának a címlapjával tisztelgünk előttük. Szándékosan válogattunk olyan munkáikból, amelyekben szó sem esik az Iszlámról, annak a jelzésére, hogy a tekintélyelvűség bármely formájára kiterjedt kritikus véleménynyilvánításuk.

Mindig az év végi összegzésből derül ki, mennyi minden történt. Így volt ez 2014-ben is. Rendezvények, kiállítások, pályázatok, szervezeti híreink az archívum alapján.

MKSZ-rendezvények:

2014. május 18: 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál a Dürer-kertben, öt külföldi vendégalkotóval, 1300 látogatóval. Az Alfabéta-díjak és a Korcsmáros Pál-díj átadása, az Art Comix pályázat eredményhirdetése.

2014. december 6.: Hungarocomix 2014 „A magyar képregény és képregényesek napja” ingyenes rendezvény a Rohamban, mintegy 500 látogatóval. Kiemelt vendégek a Nyugat+Zombik, Sanyi a bagoly és az első világháborús antológiák alkotói.

Közös szervezésű rendezvények, részvétel egyéb rendezvényeken:

2014. április: részvétel az athéni Comicdom fesztiválon. Az MKSZ-t Fritz Zoltán és Zsigó Bianka képviselte.

2014. május: a képregényfesztivált megelőzően a Szépművészeti Múzeumban tartott francia napon a Francia Intézet és az MKSZ közös szervezésében több fesztiválvendég és hazai képregényes vett részt. Az MKSZ-t Bayer Antal, Dudás Győző, Fritz Zoltán és Takács Eleonóra képviselte.

2014. június: a Petőfi Irodalmi Múzeumban az MKSZ-szel közös szervezésben Bayer Antal tartott előadást képregényes témában.

2014. augusztus: a Sziget fesztiválon a kArton sátrában a képregényes foglalkozásokon az MKSZ-t Fritz Zoltán és Takács Eleonóra képviselte.

2014. november 14: részvétel a 6. Szegedi Képregényfesztiválon, tagjaink közül Bayer Antal tartott előadást.

2014. november 14: részvétel a budapesti Sci-Fi napon, tagjaink közül Vass Róbert tartott előadást képregényes témában.

Az év folyamán nyolc alkalommal volt Drink & Draw közös (képregény)rajzolás a Rohamban, ezeknek a megszervezésében is részt vállalt az MKSZ, illetve több tagja: Dudás Győző, Szécsi Zoltán, Bayer Antal, Fritz Zoltán és Halter András.

Díjak és pályázatok:

Alfabéta-díj: az előző naptári év legjobb új magyar képregényeinek járó díjat az MKSZ által felkért zsűri A munka gyümölcse (kép-regény kategória, írta Pádár Ádám, rajzolta Molnár Gábor) és a Szekerce és Szemerce kalandjai, első epizód (kép-novella kategória, írta és rajzolta Molnár Gábor) című műveknek ítélte.

Korcsmáros Pál-díj: az előző naptári év kiemelkedő magyar alkotójának járó elismerést a díj gazdája, a Képes Kiadó Tálosi Andrásnak adta át az MKSZ által felkért zsűri javaslata alapján.

A Libri kiadó és az MKSZ márciusban közös képregénypályázatot hirdetett Art Comix címen. Az MKSZ által delegált zsűritagok Takács Eleonóra és Cserkuti Dávid voltak. A győztes A Hegy, Varga Bálint Bánk és Pintér Márk képregényterve, amelyet a Libri fog megjelentetni 2015 tavaszán.

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány júniusban képregénypályázatot hirdetett az MKSZ szakmai támogatásával, első világháborús témában. Az MKSZ által delegált zsűritagok Szép Eszter és Vass Róbert voltak. A pályázat első helyezettje A vonal című képregény, Matuszka Máté és Kálmán Áron munkája. A díjátadóra október 15-án került sor a Szatyor Bárban. A legjobb pályaművekből novemberben kiállítás nyílt a 6. Szegedi Képregényfesziválon. Az első hat helyezett pályaműből Merénylet Szarajevóban címmel kiadvány jelent meg a decemberi Hungarocomixra.

 Kiállítások:

2014. március 16: Bukarestben megnyílt a „Márcziusi Ifjak” kiállítás. Az óriásképregényeket egy korábbi felkérésre készítették el a Magyar Képregény Akadémia és az MKSZ tagjai.

2014. március 31: a Kanadai és a Magyar Képregény Szövetség közös szervezésében „Képregény, le 9ème art en Hongrie” címen nyílt kiállítás Québecben.

2014. október 11: Megnyílt a „Honvédek és huszárok lengyel földön” című vándorkiállítás az első helyszínen, Tarnowban. A kiállítási anyagát tizenegy magyar rajzoló készítette el az MKSZ szervezésében. A projektet Takács Eleonóra menedzselte, az alkotók között szerepelt tagjaink közül Bayer Antal, Barta Szabolcs és Fritz Zoltán. A kiállítás anyaga megjelent lengyel nyelven egy katalógusban, majd decemberben magyar nyelven egy kiadványban a Hungarocomixra.

Szervezeti hírek:

2014. január: utolsó közgyűlésén az MKSZ Kulturális Egyesület kimondta a feloszlását. Anyagi vagyonát a felszámolásra fordítja, márkaneveinek a továbbvitelét azon tagjaira ruházta át, akik egy létrehozandó új szervezetben folytatni kívánják a szövetség korábbi tevékenységének egy részét.

2014. február: 16 taggal megalakult a Magyar Képregény Szövetség Civil Társaság. Ügyvivők: Bayer Antal, Fritz Zoltán és Vass Róbert.

2014. június: az MKSZ megválasztotta Szép Esztert negyedik ügyvivőnek.

2014. november: elindult az MKSZ Tumblr blogja.

A Ruróni Kensin különleges mangasorozat, nyugati olvasó számára ismeretlensége miatt is érdekes és izgalmas történelmi szituációban, nekünk kissé szokatlan jellemű karakterekkel és egy csipetnyi humorral, amelynek a forrása megint csak nem mindig egyértelmű a mi gondolkodásmódunkban. Ezek az elemek emelik ki számomra a hazai, sajnálatosan csökkentett mangakínálatból, ezért maradt meg egyetlen olyan keleti sorozatnak, amelyet rendszeresen olvasok és szemlézek.

Ám a Ruróni Kensin alapvetően mégiscsak egy szamurájmanga, látványos harcokkal, és ezek viszont, bevallom, teljesen hidegen hagynak, nagyrészt át is szoktam pörgetni a bunyós oldalakat. Csakhogy a 13. kötet második felétől kezdve szinte nincs is más a sztoriban, csak csatajelenetek…

Megpróbáltam erőt venni magamon, és rendesen elolvasni, de egy idő után feladtam, és visszatértem a gyorsított üzemmódhoz. Megértettem ennyiből is, hogy az egymást követő párbajok nem pusztán agyatlan gyepálások, hanem a két oldalon felsorakozó bajnokok motiváltságának az összehasonlítása. Kensin és társai lényegében azért győznek, mert „megfejtik” ellenségeik indokait, akik aztán kezdeti magabiztosságuk és talán nagyobb képzettségük dacára nem képesek felülkerekedni. Történik mindez a mangára jellemző vontatott történetmeséléssel, ami a műfaj kedvelőinek nagy örömet jelent, engem viszont kevésbé ragadt magával.

Az összesen 28 kötetes sorozat ismertetője alapján lesznek azért számomra érdekesebb fordulatok is a folytatásban. Csak hát évi két kötettel kicsit sokára jutunk el odáig.

Bayer Antal

Megjelent a francia képregénykritikusok szervezetének, az ACBD-nek a szokásos éves jelentése, ebből idézünk néhány érdekességet.

- A 2013-as megtorpanás után ismét nőtt az újdonságok száma. Az 5.410 új képregénykiadvány jó 4 és fél százalékkal több, mint az előző évben, bár még elmarad a 2012-es csúcstól (5.565).

- Az újdonságok megoszlása: 1.058 újrakiadás, 2.275 fordítás (főleg amerikai és japán forrásokból) és 1.485 teljesen új olyan képregény, amelynek a francia nyelvű kiadás az eredetije.

- A képregények 7,5 százalékát terjesztik alternatív módokon (webshop, rendezvény, csak egy-egy bolt).

- A négy fő kategória közül „darabra” a legerősebb a manga (1617), majd a francia-belga stílus (1579). Messze lemaradva harmadik az amerikai típusú comics (372), és ennél valamivel több (378) az egyedi vagy alternatív, a fenti három közül egyikbe sem sorolhatató „graphic novel”). (A piaci részesedés – a mangák jóval alacsonyabb átlagos ára miatt – ettől eltér.)

- A zsánereket tekintve a történelmi az első (427), a második a humor (406), ezeket követi a krimi/thriller (221) és a sci-fi/fantasy (191). Irodalmi adaptáció 166 készült (itt persze van némi átfedés egyes zsánerekkel, pl. a történelmi képregényekkel és a krimikkel).

2014-ben az alábbi (nyomtatott) újságokban és folyóiratokban jelent meg képregény. A listában nem szerepelnek a kizárólag (vagy túlnyomórészt) képregényeket tartalmazó magazinok, mint például a Garfield vagy az EpicLine.

A lista összeállításában segítséget kaptunk a Képregény Kedvelők Klubja Facebook-csoporttól. Minden további kiegészítést és pontosítást szívesen látunk.

(E: eredeti közlés, U: magyar képregény utánközlése, I: import, külföldi képregény közlése).

Országos terjesztésben kapható (vagy ingyenes) lapok:
- Füles (E, U)
- Füles évkönyve (E)
- Blikk (U, I)
- Cartoon Network magazin (I)
- Dörmögő Dömötör (E)
- Filmvilág (E)
- Galaktika (E, U, I)
- Kedvenc (E)
- Kincses Kalendárium (U)
- Magyar Szuperhős Mesék (E)
- Metropol (I)
- Móricka (E, U?)
- Műút (E)
- Nevem Senki (E, I)
- Pistike (I)
- Tapsi (I)
- Ultimate Spider-Man magazin (I)

Ritkán jönnek manapság azonnali visszajelzések az új megjelenésekről, de a Hungarocomix 2014 után alig pár nappal máris többen dicsérték Koska Zoltán „egyszemélyes antológiájának” a 10., egyben utolsó számát, a korábbiaktól eltérően egyetlen, hosszú sztorit tartalmazó Firkabúcsút.

Utolsó, vállaltan, és bármennyire is meghökkentőnek tűnik elsőre ez a szerzői döntés, érthető módon az. Valóban lezárult egy alkotói korszak, a kezdőből profi lett, a fiatalember megvonta a mérleget, és éppen erről írta meg a történetet. A Firka Comics tizedik száma az előző kilencről szól, no meg az előzményeiről, a körülményeiről, magáról Koska Zoltánról. Ilyen képregény, ilyen sorozat még sosem volt Magyarországon, máshol is legfeljebb csak hasonló.

Ez egy olyan búcsú, aminek az első, kicsit szomorú meglepődés után csak örülni tudunk. Hiszen Zoli nem megy sehová, itt marad velünk. Csak az idén ez a harmadik hosszabb kiadványa (a Pádár Ádám által írt Killer kaller és a Borgest szabadon adaptáló A halál és az iránytű után), az EpicLine-ban rajzolt Szekerce és Szemerce-epizódról és a „főzős” 5Panels-antológiában elszórt apróságokról nem is beszélve. Vannak és lesznek még itt Koska-képregények, csak éppen nem Firka Comics címen fognak futni.

A történetet olvasgatva azon is elgondolkodtam, hogy – bár az első Firka 2008-ban jelent meg – ez a tíz szám nemcsak Zolinak az elmúlt tíz évéről szól, hanem egy kicsit mindannyiunkéról, akik igyekeztünk előbbre vinni a magyar képregény dolgait. Talán mi is érettebbek lettünk közben valamennyivel.

Ja, és egyetértek a dicséretekkel, szerintem is nagyon jó lett ez az utolsó szám.

Bayer Antal

Az idén bevezetett új koncepció szerint a Hungarocomix a magyar képregényekre és képregényesekre koncentrál. És valóban, a rendezvényen csak „hazai terméket” lehetett kapni, magyar alkotók mutatták be újdonságaikat és korábbi munkáikat. A Trail című képregény első része sem szabályerősítő kivétel – ugyanis részben magyar alkotó munkája, ráadásul csak promóciós jelleggel volt jelen.

A szóban forgó magyar alkotó Tondora Judit, akit amerikai (Tales from Neverland) és indiai (Neelakshi) megbízások után ezúttal egy ausztrál kiadó talált meg: Ben Slabak, a Cloud 9 Comix nevű kiadó és digitális platform tulajdonosa, amely igen színes kínálattal rendelkezik, többek közt számos klasszikus olasz képregényt is kínál angol nyelven. És mivel Slabak ennyivel nem elégszik meg, hanem írói ambíciókat is dédelget (korábban már megjelent egy fotós útikönyve, The Beloved Land címen), innen már csak egy lépés volt, hogy képregényötletét saját kiadóján belül valósítsa meg. A közös munka (amelyben színezőként egy másik magyar alkotó, Pilcz Roland is részt vett) mostanra ért be, és a szerencsés véletlen következtében a (kis számban) nyomtatott példányok némelyike elsőként Budapestre jutott el.

Mivel pedig ezen első példányok egyike Juditnak köszönhetően „szerkesztőségünkben” landolt, nagy örömmel írunk róla.

Tondora Judit a Hungarocomixon a Trail promóciós anyagaival

Több országban is megpróbálkoztak már a jellemzően amerikai szuperhősös zsáner adaptálásával. Kevés sikerrel, aminek az okairól szakdolgozatnyit lehetne írni, úgyhogy ezt most mellőzném is. Magyarország sem kivétel (sem a próbálkozás, sem a sikertelenség tekintetében), és bármennyire rokonszenves a Magyar Szuperhős Mesék csapatának a lelkesedése, nem hinném, hogy ez a kiadvány hozná meg az áttörést.

Az első akadályt az alkotók húzták fel önmaguk elé azzal, hogy szokatlan módon nem képregényes, hanem illusztrált történetes formátumot választottak. Lehet, úgy gondolkodtak, hogy a magyar népmesei hagyomány alkalmas kiindulópontnak, ám attól tartok, túl távol áll egymástól a két műfaj ahhoz, hogy képesek legyenek megtermékenyíteni egymást.

Bevallom, a szöveges történetekről nehezemre esik írni. Egyáltalán nem vagyok szakértője a gyerekirodalomnak, és már azt sem könnyű felidéznem, miket kedveltek az én gyerekeim 10 éves korukban. A mesék elemzését ezért inkább átengedem azoknak, akik otthon vannak ezen a területen. Felnőtt, szerkesztői szemmel nézve annyit tudok megállapítani, hogy a szövegek (feltehetően szándékoltan) egyszerűek, és igencsak eklektikusak, ami arra enged következtetni, hogy a szerzők (Szilágyi Dénes Tibor és Medla József László) képzelőereje nagyobb, mint jártasságuk az írói szakmában. A központozáson lenne mit javítani, és talán általában is szerencsésebb lenne, ha a szerkesztést olyan valaki végezné, aki nem vett részt a szövegek megfogalmazásában.

De mivel a szerzőktől egyáltalán nem áll távol a képregény, előbb néhány ajándék mini-képregénnyel kedveskedtek a vásárlóknak, a magazin második számában pedig van egy valamivel hosszabb, hét oldalas képregény is. Mi több, a borítók és az illusztrációk elkészítésében képregényrajzolók segítségét vették igénybe.

Kultúrőrjárat

Harminc oldalával a Papírmozi antológia hetes számának leghosszabb képregénye a Tyl őrjárata.

Lucie Lomová cseh író-rajzoló ebben a szürkeárnyalatos történetben emlékeztet arra (a sztereotípiára), hogy miért is szeretjük annyira ezeket a színes-szürke csetlő-botló, mégis életbölcs cseh-csehszlovák figurákat. Elvonul felettük a történelem, közben a sínek mellett állnak, a konyhában ülnek, cigiznek, söröznek, megfogják az asszony seggét, az meg megcsókolja őket, kolbászbékében mustárföldön. Hašek, (Čapek), Hrabal, Menzel, Forman mind hasonlót sugalltak. Az általuk megjelenített kisember forrása vagy valóban a cseh néplélek, nemzeti karakter, vagy ők hozták ezt létre, nem tudom. Jellemző, hogy ezek az alakok az életben bármilyen mérvű dolgot örömforrásnak tekintenek, és bár hősi cselekedetekre is képesek, legtöbbször nem nagy, katartikus drámákon keresztül (ez így sarkítás) múlik el az életük, hanem az apró beteljesülések általi folyamatos kiteljesedésben. Szélsőséges példa a Homolka-család. Párhuzamosan a csehszlovák filmsorozatok, mint a Nők a pult mögött, Kórház a város szélén, gyerekeknek a Majka vagy a Látogatók, mutatták be a csehszlovák-szocialista életet-embereket, típusokat, sorsokban kibontakozó karaktereket pár évtizede.

Nagyon tetszik a 5 Panels legújabb kiadványának a formátuma, ilyen fekvő A5-ös képregényeken én is gondolkodtam már (a Pifet így is adtam ki a tavasszal). Ideálisnak gondolom webes előközlésre is, és ha úgy adódik, két oldalt egymás fölé helyezve átalakítható A4-esnek a későbbiekben.

A formátum működik is, a rajzolók többsége könnyen elsajátította, csak néhányuk esetében érződik, hogy szokatlan a számukra átállni erre a kompozícióra. Általában véve is jó kis kiadvány lett, művészien elkészített címlappal (Erhardt Domonkos munkája), a szöveges oldalakhoz jól megválasztott textúrával. Öröm nézni, mennyire magától értetődő már, hogy a csapat magabiztosan állít színvonalas füzeteket, köteteket.

A kiadvány témája – az urbánus legendák – nem tartozik a kedvenceim közé, de ha jól csinálják, tudom értékelni. Kicsit az az érzésem, hogy ezzel az alkotók egy része is így vannak (egyikük ezt explicit módon ki is fejti saját története utószavában), talán ez is magyarázza, hogy eléggé egyenetlenre sikerült a tartalom.

Egyik kedvenc „paneles” alkotóm, Molnár Gábor ezúttal csak íróként jegyzi a nyitótörténetet, amely a Probléma megoldva címet viseli. Mint az utószóból kiderül, nem városi legenda, hanem megtörtént eset, amit „városi legenda stílusban” gondolt tovább és dolgozott ki a szerző. Bár természetesen jobban örültem volna, ha Gábor rajzolja meg a képregényt, Sándor Róbert korrekt munkát végzett. Egyetlen kifogásom a néhány narrációs felirat túl sötét szürke hátterét illleti, nehéz kiolvasni rajtuk a szöveget.

A Magyar Képregény Szövetség hagyományos év végi rendezvényét a Roham Bárban tartja (1074 Budapest, Dohány utca 20-22), december 6-án reggel 10-től délután 4-ig.

 A rendezvény alcíme "A magyar képregények és képregényesek napja", ami azt jelenti, hogy a hazai alkotókat és alkotásaikat helyezzük a központba. Az eseményen számos magyar képregényrajzoló vesz részt és mutatkozik be, kiváló alkalmat teremtve arra, hogy bárki megismerhesse őket, munkáikat, munkamódszereiket. A rendezvényen a magyar szerzők képregényeit megjelentető kiadók mellett alkotócsoportok és egyéni alkotók állítanak standot.

A belépés ingyenes.

Ruhatár: 200 forint. A büfé egész nap üzemel.

 Tervezett program:

10.30: A Hungarcomix újdonságai – Sebők Imre, Korcsmáros Pál, Zórád Ernő és Fazekas Attila újrakiadások, Halmi Zsolt új képregénye, a Roham 11. száma és a Merénylet Szarajevóban antológia, amely a Nagy Háború pályázat anyagait tartalmazza

11.00: Honvédek és huszárok lengyel földön… – az első világháborús témájú projekt és az antológia bemutatása (Bayer Antal forgatókönyvíró, Takács Eleonóra projektmenedzser és többek közt Ábrai Barnabás, Barta Szabolcs, Csordás Dániel, Fritz Zoltán, Lakatos István, Matheika Gábor, Németh Gyula és Pintér Márk rajzolók)

11.30: Sanyi, a bagoly – Szabó Évával, a népszerű webcomic alkotójával Vass Róbert beszélget

12.00 Városmesék, Firka Comics 10 – a 5 Panels új kiadványai, beszélgetés a csapat tagjaival - vezeti Szép Eszter

12.30 Koska Zoltán előadása – "Így készült a Halál és az iránytű"

13.00 Miklosovits László 70 éves - az alkotóval Kiss Ferenc beszélget, bemutatják "Az ikrek jegyében" című újdonságát

13.25 ZSIGER-díj –a díjat első alkalommal adja át a névadó kiadó.

13.35 A Hegy – helyzetjelentés az Art Comix pályázat győzteseivel és a Libri kiadó képviselőjével, vezeti Kovács Milán.

14.00 Nyugat+Zombik – Csepella Olivérrel Szép Eszter beszélget a közösségi finanszírozásban megvalósuló projekt helyzetéről

14.30 Önálló megjelenés kötetben – kerekasztal-beszélgetés fiatal alkotókkal tapasztalataikról. Résztvevők: Szekeres Zsófi (Cloudy Team), Szilágyi Szilvia (Keretbe Zárt Világ), Vörös Édua (Utánam, fiúk!), a kérdező Vass Róbert.

15.00 Tondora Judit előadása a Trail c. képregényről, amelyet a Cloud 9 Comix számára rajzol.

16.00-tól "Drink & Draw extra", szabad képregényes rögtönzés

 Folyamatosan:
- Portrérajzolás mangastílusban (Shion Asano, Németh Barbara, Azzedar Ranthalion, Eirlys Elior)
- Realista portrérajzolás (Vass Mihály)

Az év utolsó képregényes rendezvényére is jut az újdonságokból és klasszikus magyar képregények újrakiadásából.

A centenárium kapcsán két olyan antológia is megjelenik, amely az I. világháborúhoz kötődik.

A Merénylet Szarajevóban a Nagy Háború Közhasznú Alapítvány által meghirdetett és a Magyar Képregény Szövetség szakmai támogatásával lebonyolított képregénypályázat első hat helyezettjének a munkáját tartalmazza. A 28 oldalas, A4-es méretű, színes kiadvány 200 példányban készült, ára a Hungarocomixon - extra kedvezménnyel - 700 forint lesz.

A Varsói Magyar Kulturális Intézet felkérésére készült 11 rövid képregény haditudósítások alapján. Ennek az anyaga eredetileg lengyel nyelven jelent meg egy 11 lengyel várost érintő vándorkiállítás katalógusaként. A magyar változatot Honvédek és huszárok lengyel földön címen 120 példányban adja közre a Nero Blanco Comix. A 36 oldalas, színes, A4-es kiadvány ára 2000, a rendezvényen 1500 forint.

Még mindig antológia: a 5 Panels csapat legújabb közös kiadványának a címe Városmesék, és az úgynevezett "urbánus legendák" világába kalauzul el minket. A szerzők Molnár Gábor-Sándor Róbert, Korčok Péter-Halmi Zsolt, Szebeni Péter, Pádár Ádám-Fekete Attila, Kiss Judit és Halter András. A 48 oldalas fekete-fehér füzet ára 500 forint.

Pár hete a 6. Szegedi Képregényfesztiválon azzal zártuk a beszélgetést Csepella Olivérrel, hogy a Hungarocomixon folytatjuk, hisz addigra kiderül, hogy az akkor már biztosan sikeres közösségi finanszírozásnak mi lesz a végeredménye.

Az azóta eltelt időszakban is szaporodtak a felajánlások, így már csak az a kérdés, hogy szombatig eléri-e a Nyugat+Zombik projekt az előirányzott összeg dupláját (mi arra fogadunk, hogy igen, hisz jelen pillanatban már 195%-nál jár).

December 6-án 14 órakor a Roham bárban tartandó Hungarocomix keretén belül Csepella Olivérrel Szép Eszter beszélget.

A december 6-i Hungarocomixon Vass Mihály képregényművész portrét készít az érdeklődőknek. A legendás alkotóval három kategóriában lehet rajzoltatni, akár személyesen, akár fényképről. Karácsonyra ideális ajándék a családtagoknak, ismerősöknek. Emellett a megrajzolt portréalak, mint szereplő, bekerülhet egy-egy készülő képregénybe.

Árak, méretek:
- 15 perces gyorsportré A5 méretben 800,- forint
- 45 perces portrérajz A4 méretben 2400,- forint
- 90 perces nagy igényű A3 méretű portré 4800,- forint

(Az illusztráción Kiss Ferenc portréja látható()

A december 6-i Hungarocomixon több fiatal képregényalkotónál is lehet portrét rajzoltatni keleti, azaz manga stílusban. A nyomtatott rajzok ára 1000, az elektronikusan megküldötteké 500 forint, a pontos árról a rajzoló ad tájékoztatást.

Néhány minta:

Shion Asano (Rimaszombati Laura, a Sayonara Happiness manga szerzője)

Azzedar Ranthalion (Szilágyi Szilvia, a Keretbe Zárt Világ antológia szerkesztője)

Namiren (Németh Barbara)