Elkészült a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál plakátterve, Csordás Dániel többszörös Alfabéta-díjas képregényrajzoló munkája.
A továbbiakban szöveges információkkal és (remélhetőleg) támogatói logókkal fog bővülni.
A 27. Québec-i képregényfesztivál alkalmából (április 9-13), a Kanadai és a Magyar Képregény Szövetség közös szervezésében "Képregény, le 9ème art en Hongrie" címen nyílik kiállítás március 31-én a Musée de la Civilisation de Québec-ben (85, rue Dalhousie, Québec).
A tárlat március 31. és április 20. között tekinthető meg.
Kiállítók:
Cserkuti Dávid, Csordás Dániel. Fábián István, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Halter András, Huszka Zsombor, Lanczinger Mátyás, Vass Róbert, Vincze Nóra és Zorro de Bianco.
A magyar képregény is meghívást kapott a legnagyobb görög képregényfesztiválra, az athéni Comicdom-Conra. A 2014. április 4. és 6. között megrendezett eseményen magyar részről Fritz Zoltán rajzoló, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője és Zsigó Bianka művészettörténész, az MKSZ kiállításainak a kurátora vesz részt.
4-án, pénteken nyílik a Celebrating 9th Art elnevezésű kiállítás, amelyen görög, kambodzsai, kínai, izraeli, portugál, paraguayi és litván alkotók mellett, Csordás Dániel, Fritz Zoltán és Vass Róbert 1-1 munkája is látható lesz. (A társrendező Hellén-Amerikai Unió honlapján a kiállítást Csordás egyik művével hirdetik.)
Szombat délután másfél órás Comic Jam-rögtönzés lesz Fritz Zoltánnal, a vasárnapi "Celebrating the 9th Art" címen megrendezendő kerekasztal-beszélgetésen görög, ír, norvég, litván és izraeli szakmabeliekkel együtt a magyar küldöttség mindkét tagja részt vesz.
A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon kerül sor a hagyományoknak megfelelően az Alfabéta-díjak átadására, amellyel a szakmai zsűri döntése alapján a Magyar Képregény Szövetség a 2013-as naptári évben megjelent legjobb új magyar képregényeket jutalmazza.
A díjat két kategóriában adják át: kép-regény (önálló kötetben/füzetben, nyomtatásban megjelent, legalább 20 oldalas képregény) és kép-novella (egyéb megjelenések, beleértve az online publikációkat is).
Az idei jelöltek:
Kép-regény:
Gépjárómű 2 (írta és rajzolta Budai Dénes, szerzői kiadás)
Hey Jude: Koli (írta és rajzolta Koska Zoltán, kiadó: 5 Panels)
Mohács kommandó (írta Fazekas Attila ötlete nyomán Bán Mór, rajzolta Fazekas Attila, szerzői kiadás)
A munka gyümölcse (írta Pádár Ádám, rajzolta Molnár Gábor, kiadó: 5 Panels)
Semmi (írta és rajzolta Lénárd László, kiadó: Pesti Könyv)
Kép-novella:
Firka kapitány csodálatos kalandjai (írta és rajzolta Koska Zoltán, megjelent a Firka Comics 9. számában)
Majomdaráló: Meriadán (írta és rajzolta Madarász Gergely, megjelent a Műút 41. számában)
Szekerce és Szemerce kalandjai, 1. rész (írta és rajzolta Molnár Gábor, megjelent az EpicLine 1. számában)
Tivadar és Ernő kalandjai (írta és rajzolta Pilcz Roland, megjelent gyűjteményes kötetben, illetve online olvasható a Schönherz Iskolaszövetkezet Facebook-oldalán)
Valamilyen Hivatal: Köd és Nyák és Nyavalya (írta és rajzolta Lőrinczi Balázs, online olvasható a Random virtuális képregénymagazin blogján)
Gratulálunk a jelölteknek!
A díjakról tizenöt tagú zsűri dönt, amelyben a jelölőbizottság öt állandó tagján kívül tíz szakmabeli meghívott kap helyet.
Egy új Ipsos-felmérésről számol be az egyik vezető francia képregényes portál, az ActuaBD.
A statisztika szerint a megkérdezettek 70%-a elolvasott legalább egy könyvet az elmúlt évben, az átlagos szám 15 könyv/év. A "tipikus olvasó" nő, városban él, diplomás, és viszonylag jó módban 58% szeretne többet olvasni, a fő akadálynak az idő hiányát tekintik.
Megkérdezték azt is, hogy milyen könyveket olvasnak a legszívesebben. Nem meglepő módon a férfiak és a nők esetében eltérő az eredmény:
Férfiak:
1. Történelmi tárgyú könyvek (40%)
2. Detektívregények (36%)
3. Képregények (35%)
4. Tudományos témájú könyvek (31%)
5. Gyakorlati témájú könyvek (26%)
Nők:
1. Detektívregények (43%)
2. Gyakorlati témájú könyvek (42%)
3. Egyéb mai regények (35%)
4. Történelmi tárgyú könyvek (29%)
5. Gyerekkönyvek (26%)
A felmérésből kitűnik, hogy Franciaországban (is) inkább hímnemű a képregények olvasóközönsége, bár a cikk hozzáteszi, hogy a manga és "graphic novel" kategóriákban egyre emelkedik a női olvasók (és szerzők) aránya. Az éppen az ezen a hétvégén megrendezett Párizsi Könyvszalon külön kiállítást is szentel a nők által készített képregényeknek.
Olaszországban hamar elfogadottá vált és elterjedt a képregény. Gyökerei a tizenkilencedik század közepére nyúlnak vissza, különböző sajtótermékekben az olasz eredeti figurák szinte egy időben jelentek meg európai, amerikai társaikkal. A hatalom szinte mindig felismerte benne a propaganda lehetőségét, a szórakozatóipar pedig a pénzt. A művészek az önkifejezést – ilyen környezetben az olasz képregény mindig fennmaradt, virágzott, alakult.
Jelenleg a képregény három irányban igazán sikeres Olaszországban. Az egyik: évi nyolcezer oldal, a világ Disney-képregényeinek fele innen származik – és kerül külföldre. Kedvenc képregényük egyébként Topolino, azaz Miki egér. Több évtizedes hagyománya van az olasz erotikus képregényeknek. A harmadik pedig a "bonellini", ezek a sajátos, vékony könyv vagy kiskönyv formátumú, fekete-fehér kaland, horror, western, sci-fi és rejtélyes történeteket tartalmazó száz-százhúsz oldalas képregénykötetek.
A kiadványsorozat 1948-ban indult Tex Willer (kitalálhatjuk, mi a helyszín) egy kalandjával az alapító Giovanni Bonelli írásából. Azóta töretlen a formátum népszerűsége, „havonta összesen egy millió példányban nyomtatják az új történeteket és a már klasszikusnak számító korábbi részek gyűjteményes köteteit” – írja a Dylan Dogról a magyar kiadó. Körülbelül harminc figurát jelentetnek meg az olaszok havonta. Szerbiában, Horvátországban nagyon népszerű Zagor, a tomahawkos vadnyugati hős. Skandináv országokban is szívesen olvassák Martyn Mystère vagy Mister No kalandjait.
A Képregény Kedvelők Klubjának márciusi rendezvénye „A grafikus, aki jó korban született” címen 2014. március 27.-én, csütörtökön 18 órától a kArton Galériában (1058. Budapest, Alkotmány u. 18.) kerül megrendezésre.
Az est vendége: Görög Júlia grafikus, illusztrátor lesz, akinek erre az alkalomra jelenik meg a Képregénymúzeum retrospektív sorozatának harmadik kötete a Linea Comics kiadásában.
A beszélgetést a klubvezető: Kiss Ferenc vezeti.
(Az Egy az Isten című, Jókai Mór műve alapján készült képregény eredetileg 1989-ban jelent meg a Füles rejtvényújságban.)
A Magyar Képregény Szövetség és a Libri kiadó pályázatot hirdet eredeti képregényötletek bemutatására, megjelentetés céljából.
A határidőre beérkezett pályaművekből az MKSZ és a Libri által delegált zsűri kiválasztja a legjobb ötöt, amelyeket a szerzőik élőben mutathatnak be a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál keretében, 2014. május 18-án.
A prezentációkat követően a zsűri helyben hozza meg a döntését. A nyertes pályamű elkészítésére a Libri kiadó szerződést köt az alkotókkal. Az elkészült művet a Libri 2015-ben, a következő képregényfesztivál alkalmából jelenteti meg.
Beküldési határidő: 2014. április 30.
A részletes kiírás a Tovább gombra kattintva tekinthető meg.
A Magyar Képregény Szövetség idén is megrendezi hagyományos képregényfesztiválját. A jubileumi fesztivál társrendezője a Képes Kiadó, kiemelt vendége Franciaország, a budapesti Francia Intézetnek köszönhetően.
A rendezvény visszatér egyik korábbi helyszínére, a Dürer kertbe, ahol 2011-ben már sor került egy remek hangulatú fesztiválra. Az eseményre várhatóan Franciaországon kívül Svájcból, Olaszországból, Lengyelországból, Csehországból és Romániából érkeznek vendégalkotók és -előadók. A vendégek listája egyeztetés alatt áll.
A rendezők természetesen kiemelt szerepet szánnak a mai magyar alkotóknak is. A hagyományoknak megfelelően a fesztivál keretén belül kerül sor az előző év legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díjak és az elmúlt év legemlékezetesebb teljesítményét nyújtó alkotót honoráló Korcsmáros Pál-díj átadására. Az idei fesztiválon debütál egy új alkotói pályázat is, a Libri kiadó támogatásával.
A fesztivál első reklámjának a fekete-fehér verziójával a képregénybörzén már szórólap formájában lehetett találkozni, az alábbi, színes változat a márciusi EpicLine-ban fog megjelenni, Dudás Győző készítette. A fesztivál plakátjának a megrajzolására megint csak a hagyományokat követve az egyik tavalyi Alfabéta-díjas, Csordás Dániel kapott felkérést.
Mintegy negyvenen vettek részt a 2014. március 10-én, a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, Angelo Stano által tartott előadáson. A rajzos bemutatón és beszélgetésen az olasz képregény történetén túl az egyik leghíresebb olasz képregénykarakter, Dylan Dog eredetéről hallhattunk a cím legendás rajzolójától.
Stano urat az intézet vezetője, Gina Giannotti asszony mutatta be, míg a kérdéseket Antonio di Carlo, a magyar nyelvű Dylan Dog-kötet egyik kezdeményezője tette fel.
Fotó: Lénárd László.
2014. március 14-én nyílik kiállítás az MKA/MKSZ-tag alkotók által három évvel ezelőtt készített óriásképregényekből. Az alkotók: Szabó Jenő és Bayer Antal írók, Lanczinger Mátyás, Haránt Artúr, Fritz Zoltán, Felvidéki Miklós, Zsoldos Péter, Fórizs Gergely, Tálosi András, Halmi Zsolt és Csordás Dániel rajzolók.
A bukaresti Balassi intézet ezzel a “forradalmi” kiállítással tiszteleg hazánk nemzeti ünnepe előtt. A megnyitón történelmi esemény korabeli és mai jelentőségéről-jelentéséről Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet elnökhelyettese beszél.
A képregények itt tekinthetők meg.
Az első magyar nyelvű Dylan Dog-képregény megjelenéséhez kapcsolódva abban a megtiszteltetésben lesz részünk, hogy Budapesten üdvözölhetjük a legelső sztori rajzolóját. Angelo Stano volt olyan kedves, hogy látogatása előtt válaszolt néhány, e-mailben feltett kérdésünkre.
Bayer Antal: Nálunk a legnépszerűbbek a Marvel- és DC-képregények, és ezeknek a készítéséről eléggé képben vagyunk, ismerjük az alkotói szerepeket, úgyismint író, ceruzarajzoló, tuskihúzó, szerkesztő. Arról viszont abszolút semmit sem tudunk, hogy működik egy olyan nagy olasz kiadó, mint a Bonelli. Fel tudná vázolni ezt nekünk? Például ki dönti el, hogy mit adnak ki, ki az egyes címek tulajdonosa, a figura megalkotója dönti-e el (jelen esetben Tiziano Sclavi), hogy mit ír ő maga, van-e jóváhagyási joga a mások által írt történeteknél, ki választja ki a rajzolót, és így tovább.
Angelo Stano: Nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy a Sergio Bonelli kiadói politikáját nagymértékben egy hosszú családi hagyomány által kialakított erős központosítási szándék jellemzi. Minden egyes címnél mindent a szerkesztőségen belül dönt el a szerkesztő, a főszerkesztő és a sorozat gondozója, aki nem feltétlenül azonos a sorozat eredeti megalkotójával. A szerkesztők először megkapják a szinopszisokat és a forgatókönyveket értékelésre. Csak a történet jóváhagyása után adják át a feladatot a rajzolónak. Miután ő végzett, következik a szöveg beírása, ami a mai napig kézzel történik, ezt a munkát külön szakemberek végzik. Végül a nyomdába adás előtt minden történetet ismét átnéznek, esetleg apró javításokat, módosításokat végeznek rajta. Néhány külön eset kivételével ez a gyakorlat lehetővé teszi a kiadó számára, hogy jogtulajdonosként ellenőrzés alatt tartsa az adott címet. A Dylan Dog és az újabb címek estében a jogokat közösen gyakorolják a sorozat eredeti megalkotójával. A többi közreműködő író munkáját az elvégzett feladatnak megfelelően honorálják. Ugyanez áll a rajzolóra is, akit mindig egy adott történetre választanak ki, a korábbi munkájának a minőségét és egyedi stílusát figyelembe véve.
BA: Hány epizódon dolgoznak egyszerre? A rajzoló általában egyedül dolgozik, vagy vannak asszisztensei? Hány nap áll a rendelkezésére a 96 oldalnyi kötet megrajzolásához?
AS: A rendszeres, havi megjelenés biztosítására valóban szükséges, hogy egyszerre több rajzoló is dolgozzon, több történeten. Az asszisztensek alkalmazása ritka dolog, illetve van olyan eset, hogy párban dolgoznak, mint például a számos Dylan Dog-történetet jegyző Montanari és Grassini. A rendelkezésre álló idő minimum hat hónap, de akár két év is lehet, az adott rajzoló kapacitásának és munkatempójának megfelelően.
