A Magyar Képregény Szövetség kidolgozta az Alfabéta-díj új nevezési, jelölési és zsűrizési rendjét.

A díj továbbra is az előző év legjobb új magyar képregényeit ismeri el, két kategóriában: kép-regény (önállóan, nyomtatott kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet) és kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent, vagy interneten publikált képregények vagy képsorok).

1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2013 január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy fő több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük.

A nevezési időszak február 24-től március 6-ig tart.

2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.

Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Lénárd László, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

Az előzsűri legkésőbb március 23-án teszi közé az 5-5 jelölt nevét.

3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói.

A zsűri titkos szavazással hozzá meg a döntését.

A díjak átadására a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál keretében kerül sor.

A blogon ennél a bejegyzésnél lehet nevezni, hozzászólásban.

Rohan az idő, mintha csak tegnap lett volna a Hungarocomix (és tegnapelőtt az őszi börze), és most azon vesszük észre magunkat, hogy két hét sincs hátra az első nagyobb tavaszi rendezvényig. Persze a kiadók és a szerzők már régen felírták maguknak a dátumot a naptárba, így hát nyugodtak lehetünk afelől, hogy most sem maradunk izgalmas újdonságok nélkül.

Az eddig beharangozott kiadványok listájából azonnal kitűnik, hogy folytatódik az utóbbi pár évek trendje: a könyves terjesztésű képregények száma szerencsés esetben nem csökken tovább, az újságárusoknál kaphatóké a maroknyi lelkes kiadónak köszönhetően enyhén növekszik, az úgynevezett „limitált” – alacsonyabb példányszámú, és a rendezvényeken kívül nehezebben beszerezhető – kötetek és füzetek pedig egyre szélesebb palettára terjednek ki. Míg korábban jellemzően fiatal hazai szerzők bemutatkozását láthattuk ebben a formában, most már eldőlni látszik, hogy még a klasszikusok közreadásának is ez az óvatosabb módja biztosíthatja a rendszeres olvasnivaló-utánpótlást.

Talán nem szép, hogy kicsit hazabeszélek, de azt hiszem, nem sokan vitatkoznak azzal az állítással, hogy a 27. képregénybörze fő szenzációjának az első magyar nyelvű Dylan Dog-képregény ígérkezik. Pár évvel ezelőtt a Fumax kiadó már megpróbálkozott a fumetti meghonosításával, de a könyvesbolti terjesztésben kapható Dampyr nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így hat rész után leállt. Most két hazánkban élő olasz képregénybaráttal szövetkezve – és a Fumax logisztikai támogatását élvezve – vágtunk bele egy újabb itáliai sikersorozat kiadásába. Dylan Dognak, a rémálmok nyomozójának az első két kalandját egy 200 oldalas zsebkönyvben jelentetjük meg, 400 példányban.

2014. február közepén tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Magyar Képregény Szövetség civil társaság.

Az alapító tagok: Barta Szabolcs, Bayer Antal, Boruzs Gergely Gábor, Dudás Győző, Fehér Zoltán, Fritz Zoltán, Halter András, Juhász Gábor, Korcsmáros Gábor, Madarász Gergely, Szabó Zoltán Ádám, Szekeres Nikoletta, Szécsi Zoltán, Szép Eszter, Vass Róbert és Zsigó Bianka.

A közgyűlés három ügyvivőt választott: Bayer Antalt, Fritz Zoltánt és Vass Róbertet.

További határozatok:

- Az MKSZ a Képes Kiadót bízza meg a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál hivatalos szervezői feladatával, amelynek a tervezett időpontja május közepe.
A szervezőbizottság tagjai az ügyvivőkön kívül: Korcsmáros Gábor (logisztika, technika), Szekeres Nikoletta (sajtó) és Zsigó Bianka (kiállítások).

- Az MKSZ pályázatot ír ki a Hungarocomix képregényvásár megújítására.

- Az MKSZ megújítja az Alfabéta-díj nevezési, jelölési és zsűrizési rendjét.

- Az MKSZ honlapja a Kilencedik.hu portálra költözik, a címe: http://www.kilencedik.hu/mksz/

- Az MKSZ központi elérhetősége: kepregenyszovetseg(kukac)gmail(pont)com

A budapesti képregényes események közé ékelődve idén is lesz képregénybörze Szegeden is. Az időpont 2014. április 12, a helyszín ezúttal is a Déri Miksa Szakközépiskola (6724 Szeged, Kálvária tér 7.). Részletes információk a rendezvény Facebook-oldalán találhatók. A szervezők elérhetősége: kepregenyborzeKUKACfreemailPONThu

A Képregény Kedvelők Klubjának februári találkozója a kArton Galériában (1054. Budapest, Alkotmány u. 18.), 2014. február 27.-én, csütörtökön 18 órától lesz megtartva.

A rendezvény címe: Nemere 70! Elő-születésnapi beszélgetés a szavak mesterével, akinek 42 álneve volt.

A beszélgetést Kiss Ferenc és Verebics János vezeti.

Az ünnepelten kívül Fazekas Attila, Gáspár Gusztáv, Haui József és Vass Mihály részvételére is számítunk, akik Nemere István műveinek képregényváltozatait készítették.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

A Budapesti Francia Intézet Médiatára a Magyar Képregény Szövetséggel együttműködésben képregénypályázatot hirdet két korcsoportban :

1. Korcsoport: 6-13 év
2. Korcsoport: 14 éves kortól

Téma:

1. Korcsoport: A “Trois jeunes tambours” című francia mondóka illusztrációja képregény formában.
2. Korcsoport: A pályázó által kitalált történet, kedvenc novella vagy regényrészlet képregény formában történő megjelenítése.

A beérkező pályamunkákat 8-14 kockából álló képregény formában francia nyelven kell elkészíteni, szabadon választott technikával és tetszőleges méretben.

Beküldési határidő: 2014. március 7.

A rajzokat e-mailben PDF formátumban a mediatar@inst-france.hu címre kérjük beküldeni, vagy postai úton az alábbi címre:

Médiatár
Budapesti Francia Intézet
1011 Bp. Fő u. 17.

A pályamunkák hátoldalán kérjük feltüntetni a pályamű címét, a pályázó nevét, életkorát és e-mail címét vagy telefonszámát.

A pályázatok elbírálását szakmai zsűri végzi . A nyertesek listáját a Médiatár honlapján tesszük közzé. A beérkezett munkákból a Médiatárban kiállítást rendezünk.

Díjak: Könyv és médiatári beiratkozás.

A teljes kiírás a Francia Intézet honlapján olvasható.

A szegedi Árkád áruház és a Képes Kiadó nagyszabású képregényes eseménysorozatot rendez 2014. február 27. és március 9. között.

A rendezvény gerincét egy képregénykiállítás jelenti, amelynek a középpontjában a Rejtő-Korcsmáros képregények főszereplői és a Marvel és a DC szuperhősei állnak. Utóbbiak esetében a magyarul megjelent kötetekből felnagyított oldalak lesznek láthatók.

A további programból:

Február 28. és március 1. (12:00-18:00)
Óriásképregény-készítés, Szegedhez kapcsolódó grafikával

Március 1. és március 8. (12:00-18:00)
Star Wars – 501-es Légió magyarországi Helyőrsége megszállja a bevásárlóközpontot. Bemutató: Vader vs Jedi párbaj
A szuperhősök az Árkádban rejtőznek: Superman, Joker és Supergirl

Március 3. és március 7.
Animációs film készítése Patrovits Tamás rendező vezetésével

Március 3. és március 8. (11:00-17:00):
Interaktív társasjáték gyerekeknek, korosztályhoz igazított nehézségi szinten:
- Memóriajáték
- Nagy puzzle kirakó
- Találós kérdések
- Szókirakó

Március 7. és március 8.
Comic Jam Live
Képregény rajzolása Pilcz Roland szegedi képregényrajzoló vezetésével, improvizációkkal

Ahogy kijöttünk néhány képregényes ismerőssel Szép Eszternek (az ELTE doktori programjának angol szakos hallgatója, kutatási területe az önéletrajzi és dokumentarista képregény) a Pesti Bölcsészakadémián tartott előadásáról, és áttettük a székhelyünket a Rohamba megdumálni a hallottakat, már tudtam, hogy az év végi összesítésekből kimaradt egy nem lényegtelen terület, ez pedig a képregénykritika, illetve tágabb értelemben a képregényekről szóló írások.

Kezdjük a puszta számokkal, amelyeket főként a Képregényblog archívumának áttekintéséből adtam össze, valamint felhasználtam Farkas Dávid Netes sajtószemléit is a Kilencedik.hu-ról. Arra természetesen egyikünk sem vállalkozhatott, hogy valamennyi képregényes témájú írásról hírt adjunk, hisz el sem jut hozzánk minden. Ami engem illeti, leginkább a magyar, illetve magyarul megjelenő képregényekről szóló kritikákat és az interjúkat figyelem, valamint igyekszem nyomon követni a képregénytörténeti és képregényelméleti írásokat. A magyarul nem olvasható képregények ismertetőit nem tartom számon, és bevallom, nagyon keveset tudok arról, hogy a hagyományos képregényes fórumokon, portálokon, blogokon, Facebook-oldalakon csak nagy ritkán megjelenő manga-témájú írásokkal mi a helyzet jelenleg.

A 2013 során, illetve még 2012 legvégén megjelent magyar (nyelvű) képregényekről körülbelül 115 írás született. A legtöbb az ekultura.hu portálon (35), a Képregényblogon (23), a Nero Blanco blogon (15), és a Kepregeny.net/Kilencedik.hu portálon (10), majd következik a Könyvesblog, a Kötve-fűzve blog és a Magyar Narancs 5-5 tétellel.

A 2005 elején alakult MKSZ tagjai elérkezettnek látják az időt az eddig elért eredmények áttekintésére, értékelésére, a tanulságok levonására.

2014. január elején tartott közgyűlésünkön fontos döntéseket hoztunk, amelyekkel új fejezetet kívánunk nyitni a szervezet életében. Elhatároztuk, hogy működésünket sokkal nyitottabb formában folytatjuk, közös gondolkodásra, munkára invitáljuk mindazokat, akiknek – akár alkotói, akár kiadói vagy fogyasztói minőségben – szívügye a magyar képregény.

Pár hónappal ezelőtt egy Facebook-csoportban jelentkezett egy addig képregényes körökben ismeretlen rajzoló, Elekes Áron, és röviden beszámolt angol nyelven készülő képregényéről. Azonnal felvettük vele a kapcsolatot, megbeszéltünk egy interjút - ám mivel a projekt időközben kissé megcsúszott, csak most jött el a megfelelő pillanat a válaszok kiegészítésére és a beszélgetés publikálására.

Bayer Antal: Üdvözlünk a képregényes közösségben. Próbáltunk utánanézni, hogy „hol voltál eddig", így sikerült kideríteni, hogy a Képzőművészeti Egyetemen tanulsz, és három éve díjat nyertél a Barcsay-pályázaton. Megtaláltuk továbbá Behance oldaladat is, ahol aztán egyértelműbben látszik a képregényes érdeklődés. Megtennéd, hogy kicsit részletezed ezeket az információkat?

Elekes Áron: Kezdek régi motoros lenni a Képzőn, ha jól emlékszem, 2007-ben nyertem felvételt. és még mindig hallgatói viszonyomban állok az intézménnyel. A Barcsay-díj a Barcsay Jenő szellemiségét követő, az egyetemi tanárok kiválasztott bizottsága által aktuális hallgatók számára megítélt díj. Mondhatni anatómia-fanatikus voltam (vagyok), így a szellemiség megidézésével nem volt gond.  Két projekt szól a Behance-en a képregényes témákról. Az egyik a „Marvel, DC uncommon situations", a másik a „Mainstream" névre hallgat. Mindkettő idén készült.  Az első valahol a képzőművészettől nem távol eső hőskultuszt és a képregények által megelevenítő hőskultuszt próbálja egy fedél alá hozni, mint kifejezésmód kontra jelenetek. Inkább gagekről van szó, mint komolykodásról. A másodikban semmi ilyesmi „agy” nincs. Saját magamnak, hogy meg tudom-e csinálni. 

Bill Wattersonnak, a Kázmér és Huba (eredeti címén Calvin and Hobbes) képregények alkotójának ítélte oda 2014-ben Angoulême város nagydíját a francia képregényalkotók zsűrije. A legnagyobb nemzetközi képregényfesztiválon immár negyven éve díjazzák az év legjobb új képregényeit, a város nagydíja pedig leginkább életmű-díjnak tekinthető.

A szavazás rendjének a megváltoztatása komoly viharokat kavart, mivel korábban egy szűkebb szakmai zsűri, idén pedig valamennyi, Franciaországban aktív alkotó voksolhatott. Igaz, a három döntős személyét (Wattersonon kívül Otomo Kacuhiro, az Akira szerzője, és Alan Moore brit képregényíró voltak a jelöltek) mindenki nagy tiszteletben tartja, de ez nem változtat azon, hogy az elvet továbbra sem fogadta el a szakma nagy része.

Amennyiben Moore nyert volna, különleges helyzet állt volna elő, hiszen most először nyílt meg az út olyan alkotók jelölése előtt, akik "csak" írók. Ez eleve gondot jelentett volna a jövő évi fesztiválnál, mert a szokásjog szerint az előző évi győztes rajzolja meg az esemény hivatalos plakátját. Moore egyébként nem hazudtolta meg a hírét, a sokak által különcnek tartott szerző már előre közölte, hogy nem venné át a díjat.

Watterson sem volt jelen a ceremónián, ami nem meglepő, hiszen 1995-ös visszavonulása óta kerüli a nyilvánosságot, mindössze két interjút adott, és csak nagy ritkán nyilatkozik bármilyen ügyben. Kérdés, hogy elfogadja-e a szerepvállalást a 2015-ös fesztiválon - persze, addig van még egy teljes év.

Ha már egy képregénymagazin lendületbe jött, nehéz minden egyes számáról külön-külön írni, és talán nem is érdemes egyenként boncolgatni a történeteket, de mivel az EpicLine most újabb sorozattal gazdagodott, mégis fontos legalább néhány szót ejteni róla. Már csak azért is, mert a Vadregény megint csak a Tálosi András által szerkesztett lapra jellemző „újrahasznosítás” jegyében született, a szerző egy korábbi sorozatának a reinkarnációjaként.

De kezdjük a Busókkal, akik ezúttal is a füzet első részét foglalják el, és a sorozatok közül elsőként dupláznak a címlapon. Itt álljunk is meg egy pillanatra: visszatérő vita a képregényt nyomon követők körében, hogy a Busók aranyos gyerek-képregényekbe való figurákként, vagy inkább a szuperhősös műfaj finom paródiájaként foghatók fel, hasonlóan a Tini Titán Teknőcökhöz. Utóbbinál, persze, a dilemmához másfajta megoldással szolgáltak az alkotók, hiszen párhuzamosan futott az eredeti, durvább verzió, és a magyarul is megjelent, fiatalabb közönséghez szóló változat. Mivel a Busók esetében a koncepció változatlanul az eredetileg Majd ha Fagy! címen megjelent sztori adaptálása, amelyben a stafétajelleg miatt elég nagy volt a kilengés a rajzfilmszerűbb és a realistához jobban közelítő ábrázolás között, ezt immár adottságnak kell venni. Erhardt Domonkos mindenesetre – aki az aktuális Busó-epizód rajzolója, az utolsó oldal kivételével – az Avengers 4. számának a klasszikus, sokszor utánzott borítóját felidéző beállításával jelzi, hogy a Pádár Ádám által teremtett karakterek nem véletlenül rendelkeznek szuperképességekkel. Zöld ugyanolyan elánnal rohan felénk, mint Amerika Kapitány ötven évvel ezelőtt, még a száj formájában is van valami karikírozott hasonlóság Jack Kirby rajzához.

A szöveg átírása és a színezés ezúttal is jót tett. Kifejezetten szórakoztató összehasonlítani az eredetit a javított változottal, és megfigyelni, milyen ügyesen sikerült Tálosi Andrásnak a lehető legtöbbet megmentenie a korábbi párbeszédekből (amiben nyilván segített, hogy ebben az epizódban azokat is ő írta annak idején). Általában is igaz, hogy a történet előrehaladtával, a végkifejlet közeledtével egyre kevesebb változtatásra van szükség, bár azok kétségkívül lényegiek. Önmagában olvasva is kerek ez az epizód, abszolút indokolt volt hozzávenni az utolsó, Spuri által rajzolt oldalt, így lesz izgalmas az átvezetés a következő hónapra.

Illusztris vendége lesz a március 9-i 27. Képregénybörzének: Angelo Stano, a legelső Dylan Dog-történet rajzolója. Stano, aki "Az élőholtak ébredése" után összesen tucatnyi sztorit rajzolt, és egyet írt is, az utóbi időben elsősorban mint a sorozat címlapjainak a készítője jeleskedik.

A rendezvényen dedikálja az első magyar nyelvű Dylan Dog kötetet, másnap pedig, március 10-én a budapesti Olasz Kulturális Intézetben tart előadást. Utóbbinak a részleteiről a későbbiekben adunk tájékoztatást.