Beszélő képek címen magyar képregénytörténeti kiállítás nyílik az aranykortól napjainkig a Hegyvidék Galériában (1122. Budapest, Városmajor utca 16).

Megnyitó: 2013. május 16. csütörtök 18 óra.

Köszöntőt mond Fonti Krisztina alpolgármester. A kiállítást megnyitja Kertész Sándor képregénytörténész.

A képregény aranykorának nagyjai mellett megtekinthetőek pályázatunk nyerteseinek munkái: Kondor Tamás, Molnár Gábor, Nagy Réka, Pálmai Tamás, Szabó Kristóf, Szilák Andrea, Titkó Ildikó, Traub Viktória.

A kiállítás június 4-ig tekinthető meg, kedden, csütörtökön és pénteken 10 és 18 óra között.

A Lapoda Multimédia – BioDigit Kft. „Félperces jelenet" címmel pályázatot hirdet. A pályázatban való részvételnek nincsenek feltételei, bármely természetes személy, illetve cég, szervezet részt vehet – akár több pályamunkával is.

Díjazásban a három legjobb pályamunka részesül (tehát összesen 3 díjazott).

Pályázatunk elsődleges célja a tehetségkutatás és tehetséggondozás: a díjazottak közül kiemelkedő munkát benyújtott pályázóval cégünk hosszú távon kíván együttműködni, további megrendelések útján. A pályázat leadásával a pályázó hozzájárul, hogy azt a BioDigit Kft. felhasználja.

A pályázat tárgya: 3-4 képkockából, 4-5 mondatból, frázisból álló képregény, szövegi elemét irodalmi igényű írás alkotja, mely a pályázó saját szellemi terméke. A díjakat a legfrappánsabb, leghumorosabb pályamunkák között osztjuk ki.

A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra érkező lengyel vendégek közül elsőként Paweł Timofiejuk kiadóvezetővel és íróval készítettünk interjút e-mailben.

Bayer Antal: Kiadói szemmel milyennek látod a képregény helyzetét Lengyelországban? Mik a trendek, melyek a legnépszerűbb kategóriák, és melyek a jellemző példányszámok?

Paweł Timofiejuk: Az elmúlt pár évben stabilizálódott a lengyel képregénypiac. A hazai alkotók széles palettát képviselnek, szerepelnek rajta a korábbi mesterek a kommunista időszakból, a középgeneráció, amelyben már szintén érett művészek vannak, és a fiatalok, akik keresik a helyüket a piacon. Jelenleg a domináns trend a média által is nagyra értékelt "graphic novel", vagyis a témájában érettebb képregény. Ezen kívül az amerikai mainstream comic és a francia-belga albumok számítanak a legnépszerűbbnek. A lengyel képregények merítenek ugyan mindkét irányzatból, de egyre világosabban látszik, hogy igyekszenek nem utánozni ezeket, hanem tipikusan lengyel témákkal, fogalmakkal dolgozni. A mangának is erős a piaci helyzete, bár a rajongói eléggé zárt csoportot képeznek, és megfigyelhető, hogy a középiskola elvégzése után többségükben felhagynak a mangák olvasásával. A jellemző példányszám a pár száztól a pár ezerig terjed. Az egyetlen kivétel a kultikus Thorgal-sorozat, amelyből bőven tízezer felett nyomtatnak.

A május 12-i 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon az alábbi kiadók, kereskedők és egyéni alkotók, alkotócsoportok állítanak standot. A vásártér a Teátrum nagytermében lesz, a kiállítások a galérián.

Magyar Képregény Szövetség (Pinkhell magazin, egyéni tagok kiadványai, lengyel képregények)

Tagkiadók és boltok:

Comicsinvest és Fumax kiadó (eredeti és magyar nyelvű amerikai képregények, mangák, fantasy könyvek)
Képes Kiadó (Rejtő-Korcsmáros és klasszikus Korcsmáros-sorozatok, Batman, Largo Winch, dr Sör Kálmán, stb.)
Képregény.hu/Képregény Nagyker (Walking Dead, Hé Dodó, széles választék más kiadóktól)
Kingpin kiadó (Pókember, Új Bosszú Angyalai, Vasember, Marvel +)
Libri kiadó (Aleksandar Zograf munkái, Slusszkulcs Klán, stb.)
Nero Blanco Comix (Papírmozi, magyar alkotók munkái, amerikai képregények)
Pesti Könyv (Lucky Luke)
Titkos Fiók (Enki Bilal, Napirajz, Disznóól)
Trillian CMA (eredeti amerikai comics és manga, képregényes pólók, stb.)
Vad Virágok Könyvműhely (Kázmér és Huba, Usagi Yojimbo, Kis herceg, manhwa-sorozatok)
Windom Képregények (Sebők Imre-életműsorozat)

Egyéni alkotók és csoportok:
5 panels
Bloodlust
Budai Dénes (Gépjárómű)
Fazekas Attila
Pilcz Roland (Kalyber Joe)

Vendégkiállítók:
Holdfény Fantasy Team
Kéri Tibor szobrászművész
Koller Borbála (Borarti for Kids)
Latitudes francia könyvesbolt
Linea Comics/Képregényáruház

Képregényfesztivál afterparty a wndrlnd-ben, a Margit-szigeten.

Program:

17 órától: Söralátét skiccelés nemzetközi és hazai képregényrajzolók közreműködésével

19 órától: Dj Superbem: film- és rajzfilmzenékkel tűzdelt egész estés freestyle vinyl DJ szett a Holy Rollerz szuperhősének tűi alól.

Facebook-esemény itt.

Az alábbi felhívást kaptuk:

"Rajzolók számára projekt alapú ösztöndíjat hirdetünk az alábbi témában:

A tatárjárás időszakának régészeti és tárgyi emlékein valamint az ebből az időszakból származó ábrázolásokon alapuló képregény készítése referenciával rendelkező képregény rajzoló részére.

A jelentkezéseket, csatolt önéletrajzzal és a témával kapcsolatos 3 – 4 saját képet tartalmazó digitális és szabadkézi ábrázolással az info@nia.org.hu email címre várjuk.

További információ: 0620/316 86 68

Jelentkezési határidő: május 10."

A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik külföldi vendégével, Aleksandar Zograffal készítettünk e-mailes interjút. Zografnak két kötete jelent meg magyarul (Pszichonauta, Elhasznált világ), illetve rövidebb munkái olvashatók a Műútban és a Papírmoziban is. Zograf részt vesz a fesztivál több programjában is, 13 óra 30 kor pedig előadás formájában mesterkurzust is tart legújabb munkáiról.

Bayer Antal: Visszatérő vendég vagy Budapesten. Mikor jártál itt először, és mi az, amit ennyire szeretsz a városunkban?

Aleksandar Zograf: Először az 1980-as évek végén jártam Budapesten, a Hungarocarrot független zenei fesztiválon. Valójában újságíróként kezdtem a pályámat, és főleg a nyolcvanas évek elején sokat írtam a rockzenéről. Egy Džuboks (Jukebox) című magazinnak dolgoztam abban az időben, amikor még nem volt valami sok rockújság a keleti blokkban. Mivel Jugoszlávia kicsit kívül esett a szocialista lageren, a más szláv nyelveket beszélő országokban sokan olvastak a lapot, hisz nagyrészt megértették a szöveget. Így hát az első ember, akibe belefutottam a Hungarocarroton egy cseh srác volt, aki ismerte a Džuboksnak írt cikkeimet! Akkor, fiatalon, erre nagyon büszke voltam. Valahogy minden rendben látszott lenni akkor Budapesttel. Nagy benyomást tett rám a magyar szecessziós építészet, és azonnal beleszerettem a városba. Persze, nincs is messze Szerbiától, és több szempontból is közelinek éreztem magamhoz. Az 1990-es és 2000-es években gyakran tértem vissza ide, és sok barátot is szereztem. Nagyon közvetlen város, és minden alkalommal felfedezek benne valami újat. Ezek közül az élmények közül több is bekerült a belgrádi Vreme magazinnak készített képregényeimbe...

BA: Két kötetben és néhány magazinban is megjelentek magyarul a képregényeid. Milyen visszajelzéseket kaptál ezekre?

AZ: Amikor az újságírás mellett elkezdtem képregényeket is közölni (ez az 1990-es évek elején kezdett komolyra fordulni), ismét eljöttem Budapestre. Hozzátartozik ehhez, hogy az ex-Jugoszláviában dúló háborúk idején, amikor gazdasági szankciókat vezettek be Szerbia ellen, Magyarország volt azon kevés hely egyike, ahová vízum nélkül beutazhattunk. Miután a munkáim kezdtek megjelenni magyar magazinokban, természetes következménynek tűnt, hogy végül könyvformában is kijöjjenek. Nagyon jó volt a fogadtatás, és számos visszajelzést kapok olyan magyaroktól is, akik a 90-es évek válsága idején költöztek át Szerbiából Magyarországra, és akik még régebbről ismerték a munkáimat. De persze másoktól is jönnek reakciók, olyanoktól is, akiknek semmilyen kapcsolatunk nem volt az egykori Jugoszláviával. Még most is kapok időnként e-maileket magyar olvasóktól.

A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik lengyel vendégétől, Michał 'Śledziu' Śledzińskitől kaptuk az alábbi pár képsort. Śledziu 2006 óta készíti ezt a stripet, a Gears of War számítógépes játék paródiáját.

Összegyűjtöttük a május 12-i fesztiválon debütáló szerzői, illetve "szerzői jellegű", limitált példányszámban megjelenő képregényeket.

A 5Panels csapat immár harmadik közös "Busós" kötetét jelenteti meg ebből az alkalomból, Kísért a múlt címen. A 80 oldalas színes kötet a négy busó (Tűz, Sav, Fagy, Zöld) újabb kalandját meséli el, a melyben újabb és korábbról ismert szereplők is feltűnnek. A képregényt Pádár Ádám forgatókönyvéből Kiss Judit, Sárdi Katalin, Várnai Noémi, Halmi Zsolt, Sándor Róbert, Szebeni Péter és Vadas Máté készítették, a borító Várnai Noémi és Kiss Judit munkája.

A csapat két tagja külön füzettel is jelentkezik. Pádár Ádám (forgatókönyv) és Molnár Gábor (rajzok) 24 oldalas fekete-fehér képregénye A munka gyümölcse címet viseli.

Szintén tagja a 5Panelsnek Lénárd László. Az ő új képregényének a címe Semmi, előzetese tavaly már megjelent a Műútban. Ennek a kiadványnak a támogatója a Pesti Könyv kiadó.

Egy másik kiadó, a Nero Blanco Comix is először jelentkezik 2013-ban új kiadvánnyal. Írója és rajzolója Fritz Zoltán, akinek ez az első önálló képregénye. Az Angoulême-i képregényfesztivál alkalmából készült 24 órás képregénye, a Tiszavirágzás magyar "fordításban" és vadonatúj címlappal jelenik meg.

A teljes, "wraparound cover" így néz ki:

És elkészült a Gépjárómű várva várt második része is, Budai Dénes munkája, 40 oldalas, fekete-fehér képregény.

A Direkt fanzin csapata május 9-én, csütörtökön megszállja a Telep Galériát (1075 Budapest Madách út 8). A 27 alkotó (köztük számos ismert képregényrajzoló) által készített Bestiarium Hungaricum képeiből nyílik kiállítás este 7 óra 30-kor, és a kiadvány helyben meg is vásárolható, ráadásul exkluzív díszdobozos kiadásban.

A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál külföldi vendégei. További információk, interjúk hamarosan.

	Aleksandar Zograf (Szerbia) képregényalkotó
	Dodo Niţă (Románia) képregénytörténész
	Paweł Timofiejuk (Lengyelország) író, kiadóvezető
	Michał Śledziński (Lengyelország) képregényalkotó
	Aneta Kaczmarek (Lengyelország) fesztiválszervező

A fesztivál végleges plakátja, készítette Haránt Artúr.

Az Alfabéta-jelöltekkel készült gyorsinterjúk utolsó részében a Papírmozi 6. számában megjelent 48-asok: Kártyaparti a Károlyi-palotában című 5 oldalas kép-novella készítői, Bayer Antal író és Varga Zsolt rajzoló kapnak szót.

Hogy készült, miért készült, hová készült, mennyi idő alatt készült el az Alfabéta-jelölt képregényed?

Varga Zsolt: Eredetileg a Pinkhell részére készült,de sajnos a rengeteg egyéb projekt miatt nem tudtam befejezni lapzártáig. Ekkor ajánlotta fel Tóni, hogy a Papírmoziban megjelenhet, ha befejezem.Így mégis lehetőség nyílt arra hogy publikálva legyen. Digitális formátumban készült.A hangulat miatt kialakítottam amolyan "rézkarcszerű" megoldást. Ezzel tónusoztam. Megszakításokkal, több szakaszban dolgoztam rajta,de összevéve kb. egy munkahét biztos kellett hozzá.

Bayer Antal: Én kicsit messzebbről indítom a "Kártyaparti" történetét. Ez a harmadik 48-asok epizód, az első kettőt Jámbor Lajos rajzolta, és eredetileg valóban a Pinkhell 8-ba készült volna, egyszerre jelent volna meg a második epizóddal (A földgömb). A 48-asok lényegében a forradalom és szabadságharc híres személyiségeinek az egyéni történetéről szól, azokról a kisebb-nagyobb, összességükben meghatározó momentumokról, amelyek "48-asokká" tették őket. A történetek részben valóságosak, ami úgy értendő, hogy tényekből indulnak ki, de nem biztos, hogy ezek a jelenetek valóban így történtek meg az életben - azt viszont bátran állíthatjuk, hogy megtörténhettek volna. A Kártyaparti esetében az ihletet a Kazinczy utcában látható emléktábla adta, amelyet a magyar kártya feltalálójának állítottak. Az ötlettől a forgatókönyvig elég hosszú idő telt el, mert igyekeztem a lehető leghitelesebb környezetet teremteni, például utánanézni, hogy a szereplők mikor és hol lehettek együtt, ki hány éves volt ekkor, hogy nézhettek ki az eredeti kártyák, és így tovább*. Aztán a forgatókönyv kidolgozása már nem tartott sokáig. Zsoltot Tikos Péter, az MKA akkori elnöke ajánlotta a figyelmembe, és a csúszástól eltekintve remek élmény volt vele dolgozni. Miközben tökéletesen követte a forgatókönyvet, egy olyan grafikai stílust teremtett, amely kiválóan passzol a sztori hangulatához. (Azért kár, hogy nem lett színes...)

Milyen volt a fogadtatása, kaptál visszajelzéseket, kritikákat?

Egy magángyűjtőnek köszönhetően a Walking Dead képregénysorozat különleges és dedikált példányaiból kis kiállítást rendezünk be a május 12-i 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, a félemeleti galérián. A képeken a sorozat alkotói, Charlie Adlard és Robert Kirkman, illetve az első részeket rajzoló Tony Moore.

A magyar kiadás 6. része (Siralomvölgy) ugyancsak a fesztiválon mutatkozik be.

A május 12-i 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik lengyel vendégétől, Paweł Timofiejuk írótól kaptuk ezt a háromoldalas, szöveg nélküli képregényt, rajzolója Wojciech Stefaniec. A történet Lódzban, a második világháború alatt játszódik, amikor a nácik külön gettót létesítettek zsidó gyerekeknek. A körtefa a gettó közepén állt, de a gyerekek nem ehettek a gyümölcséből, a szabály ellen vétőket megölték. A fa a mai napig áll, bár már tömbházak veszik körbe, és nem sokan emlékeznek a történetére.