A Karikatúra Akadémia következő előadása 2012. szeptember 28-án, pénteken 17 órakor kezdődik a kArton galériában (VI. Alkotmány utca 18). A Karikatúra Pódium vendége Marabu lesz.
A belépés ingyenes.
Az előadás és a pódiumbeszélgetés megtekinthető a www.emasa.hu és a www.karton.hu weblapon. Összefoglaló háttéranyagok és hozzászólások a https://www.facebook.com/KarikaturaAkademia és a https://www.facebook.com/KarikaturaKlub oldalakon.
A Képregény Kedvelők Klubjának következő találkozójára 2012. október 4-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a kArton Galériában (Budapest VI., Alkotmány utca 18). A KKK vendége ezúttal Ábrai Barnabás (Geek) grafikus lesz, akivel a klubvezető, Kissferi beszélget. Az eszmecsere címe: VándorcomicUS – reflektorfényben.
A Maido mangarajzolókat keres.
Pályázatot hirdetünk azoknak a képregényrajzolóknak és -íróknak, akik csak azért nem világhírűek még, mert nem tudják kiadni a mangáikat.Ha érzed, hogy jó, amit csinálsz, küldd el nekünk!
Elsősorban kész történeteket várunk, de csak írók és csak rajzolók is jelentkezhetnek – segítünk nektek egymásra találni. Beküldhetők szkennelt rajzok vagy PDF-formátumú könyvek is. Előnyös, ha A/4 vagy A/5 méretben. Ha nincs lehetőséged szkennelni, papíron is behozhatod vagy beküldheted a művedet, vigyázunk rá és elbírálás után visszaadjuk.
A kész műveket kiadói tapasztalattal rendelkező írókból, szerkesztőkből és rajzolókból álló zsürink bírálja el. A legjobbakat kiadjuk!
Beküldési határidő: 2012. november 1.
Az eredményhirdetést követően a pontos feltételeket veled együtt dolgozzuk ki. Kezdetben kisebb példányszámban nyomtatjuk ki a munkádat, valamint felkerül a webshopunk termékei közé. Az eladott példányok befolyt összegén a kiadás feltételei szerint osztozunk.
A teljes kiírás itt olvasható.
Szeptember 7-én Kertész Sándor előadást tartott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Képregény Kedvelők Klubja keretein belül Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének a négy ismert képregényes feldolgozásáról (Úttörő 1952, Füles 1959, Tolna Megyei Népújság 1964, Népszava 1968). Összevetette mind a négyet a forrásművel teljesség, szöveghűség, történelmi hitelesség és művészi hatás szempontjából. Előzőleg az érdeklődők megnézették a múzeum ideiglenes Gárdonyi-kiállítását, az előadás után pedig Korcsmáros Gábor bemutatott néhány eredeti oldalt Korcsmáros Pálnak a Fülesben megjelent képregényváltozatából.
Egy francia blog szerzője a minap ízekre szedte az új Batman-filmet, tucatnyi következetlenséget kérve számon rajta. Előzetesen hangsúlyozza, hogy mindezt nem a való világhoz képest, hanem a történet belső logikájához képest teszi – amely szerinte így is tele van lyukakkal, ha szabad ilyen képzavarral élni. Nosza, több se kellett a blog olvasóinak. A hozzászólók mintegy (helyesírási és nyelvtani hibák nélkül író) fele teljes egyetértéséről biztosította a szerzőt, a másik (biztos a jogos felháborodás miatt kissé kapkodva, a formára és a stílusra kevésbé adó) fele pedig elküldte melegebb égtájakra a csúnyán fölényeskedő entellektüelt.
A kommentekből nagyon úgy tűnik, a mai képregényolvasónak elsősorban izgalmas akció, belevaló karakterek és látványos grafikai kivitelezés kell, minden más tulajdonképpen felesleges kellék. Attól tartok, hogy a szuperhősös képregények írói és szerkesztői teljes mértékben tisztában vannak ezzel a befogadói igénnyel, és a történetek belső logikáját valóban csupán a drága időt rabló luxusnak tekintik. Márpedig tényleg időigényes feladatról van szó: egyetlen hosszabb forgatókönyvemben bő másfél tucat karaktert kellett mozgatnom, és újra meg újra ellenőriznem kellett, melyiket hol hagytam legutóbb, egyáltalán van-e esélye felbukkanni a következő jelenetben, milyen módon értesülhetett arról, hogy ott kell lennie, nem mondok-e ellent önmagamnak tíz oldallal később. Mindvégig attól féltem, ha hibázom, mindenki azonnal rájön, és a fejemre olvassa.
Mindezt valójában csak felvezetésnek szántam, nem igazán van köze a napokban kézhez kapott Batman-történetekhez, bár biztos, hogy ezek a gondolatok is bennem motoszkáltak olvasásuk és értékelésük közben.
Batman 12. A Night of the Owls ciklus befejeztével egy teljesen más jellegű sztorit szolgál fel Scott Snyder, és rögtön egyfajta választ is nyújt a fent feszegetett kérdésre azzal, hogy felfedi Batman titkos, földalatti kommunikációs (illetve kommunikációzavaró) hálózatnának az egyik kulcsát. A technikai részletekbe nem megy bele, ami nyilván jobb is, a felvetés mindenesetre érdekes. Ebben a történetben amúgy Batman csak mellékszereplő, az előtérbe egy Harper Row nevű lány kerül, akivel feltehetően még fogunk találkozni a későbbiekben, nem kizárt, hogy egy új segítő bevezetéséről van szó. Eddig tetszik, bár az én konzervatív ízlésem nincs elragadtatva a lány orrpiercingjétől.
Tizenkét kortárs svájci képregényalkotó munkáiból nyílt kiállítás a Miskolc Galéria Rákóczi-házában. A kiállítást, amelyet Kiss Gábor alpolgármester nyitott meg, a Svájci Nagykövetség és a Pro Helvetia Alapítvány támogatta, így valószínűleg erről az anyagról van szó, amelyben az alábbi művészek szerepelnek: Cosey, Matthias Gnehm, Mix & Remix, Noyau, Thomas Ott, Frederik Peeters, Nadia Raviscioni, Helge Reumann, Anna Sommer, Tom Tirabosco, Pierre Wazem és Zep. A tárlat október 13-ig tekinthető meg.
Források: kepregeny.net, minap.hu, prohelvetia.ch.
Amikor megtudtam, hogy a következő Lucky Luke-epizód megírására a Daniel Pennac-Tonino Benacquista párost kérték fel, megörültem, mindkettőjük munkáit nagyon kedvelem. Pennac kellemesen flúgos Malaussène-regényfolyama remek olvasmány (az első része magyarul is megjelent, ahogy Pennac gyerekkönyveiből is néhány), Benacquista pedig nagyon ért az izgalmas cselekményszövéshez, és neki sem kell átjárni a szomszédba egy kis humorért.
Ugyanakkor természetesen némi aggodalom is elfogott, hiszen René Goscinny árnyéka még 35 évvel a halála után is hatalmas, és bár nem állítom, hogy csupa gyenge és közepes epizód született volna azóta, hogy Morris úgy döntött, szerzőtársa nélkül is folytatja a magányos cowboy kalandjait, abban azért megegyezhetünk, hogy olyan telitalálati aránnyal kevesen dolgoztak, mint Goscinny. Meg hát ezerszer is bebizonyosodott, hogy képregényt írni legjobban képregényírók tudnak – azzal nyugtatgattam magamat, hogy ezen a téren egyikük sem kezdő, sőt, Benacquistának az egyik, Jacques Ferrandez rajzolóval közös munkája (L’outremangeur) a kedvenceim közé tartozik. Csak hát az saját ötletből készült, nem egy franchise alapján.
A Képregény Kedvelők Klubjának következő találkozója szeptember 7-én (pénteken), 16 óra 30-tól lesz, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.). A belépés díjtalan.
A Gárdonyi Géza-kiállításhoz kapcsolódó rendezvényt Kertész Sándor képregénykutató tartja, Ami a regényből kimaradt - Az Egri csillagok képregény-feldolgozásai címen. Terveink szerint a kiállítás alatt eredeti oldalak tekinthetők meg Sebők Imre képregény-feldolgozásából, illetve a másik klasszikus Gárdonyi adaptációból, A láthatatlan emberből Korcsmáros Pál míves rajzaival.
Még a júniusi anime börzén kezembe került egy szórólap, ami az augusztus 18-án megrendezésre kerülő első Cosplayer Expót reklámozta. Mivel nem vagyok nagy conra járó, nem terveztem, hogy ellátogatok rá, pláne, hogy a rendezvény elnevezéséből kiindulva arányaiban a szokásosnál is több cosplayes programra számíthattam a szakmai jellegű mangás workshopok, előadások rovására. Lehetőségem nyílt azonban kiállítóként részt venni az eseményen (erre később még visszatérek), ennek köszönhető az alábbi iromány létrejötte.
A megbeszéltek szerint, a tervezett nyitás előtt két órával, B2-es képkeretekkel a hónom alatt érkeztem meg a Millenáris Teátrumba. Lélekszakadva dolgozott a sok önkéntes, még bőven volt min – engem is majdnem befogtak. Gyorsan leadtam a pakkomat, és elmentem inkább közértbe. Felkelő nap, reggeli a tóparton, díszpontyok. Hamarosan megérkezett az első cosplayer, igényes, hagyományőrző nomád viseletben. Váltottunk pár szót, kiderült, hogy ez az ő munkaruhája is, így ezúttal nem kellett sokat vesződnie a jelmez megtervezésével. Egy ilyen rendezvény amúgy sem kizárólag anime karakterek megszemélyesítéséről szól.
Mindenki tudja, hogy bár Mickey Mouse és Donald kacsa képregényfiguraként is ismert, mindketten rajzfilmben debütáltak. Azzal azonban valószínűleg jóval kevesebben vannak tisztában, hogy sokkal, de sokkal több képregényben szerepelt mindkettő, mint rajzfilmben, és hogy nem hazájukban a legnépszerűbbek, hanem több európai és dél-amerikai országban. Olyannyira, hogy az USA-ban készült képregények már évtizedek óta nem elegendők a kereslet kielégítésére, és külön Disney-képregénygyárak működnek Olaszországban és Dániában. Finnországban a mai napig a képregénypiac felét teszik ki Donald és barátai, Franciaországban a Disney-importok hatására indult be a nagyüzemi képregénygyártás a második világháború környékén, Chilében két forradalmár az 1970-es években annyira komolyan vette Donaldot, hogy egyenesen az imperialista propaganda mindent megrontó szócsöveként ostorozta.
Magyarországon is a legismertebb karakterek közé tartozik Mickey és Donald, a rendszerváltás előtti években lassan újrainduló képregényimport egyik első fecskéjének számított a Móra kiadó Donald-sorozata, 1989 óta pedig folyamatosan jelen vannak nálunk a kacsa- és egércsaládok különböző tagjai az Egmont kiadásában. Sokáig úgy tűnt, Donaldék pozíciója megingathatatlan, hiszen 1997 és 2008 között már havonta két szám jelent meg a magazinból, ám a jelek szerint a gazdasági válság hatása őket is elérte. 2009-től ismét zsebkönyv formátumban olvasható Donald kacsa, tudomásom szerint eredetileg havi megjelenésre tervezve, ám ebből hamar kéthavi, majd negyedévi lett, és idén még csak egyetlen egy számot vehettünk a kezünkbe, a 14-eset.
Pályázatot hirdet a Dark Horse Comics Eric Powell kultikus képregényhősének, a Goon-nak a lerajzolására. A pályaműveket maga Powell bírálja el. A pályázat nyertese megkapja a teljes Goon-gyűjteményt, valamint további ajándékokat, köztük egy eredeti Powell- rajzot. Határidő: szeptember 7. A részletes kiírás és a feltételek itt olvashatók.
Hetilap-illusztrációs pályázatot hirdet a Geomédia Kiadó. A pályázatra a következő témában várják az alkotásokat:
"Cseh László olimpiai bajnok a 2012-es londoni olimpiai szereplése után csalódottan nyilatkozott, azt mondta, úgy érezte, nem működött a karja. Az alkotásokban kötelező felhasználni a következő elemeket: béklyó, rablánc, vasgolyó."
A pályázat győztesével a kiadó szerződést köt. Beküldési határidő: 2012. augusztus 17.
Bővebb információ: Geomédia Kiadó; E: fuzik.anita@geomedia.hu
Forrás: Kultúrpont.
Az Interl és a Raygun által meghirdetett pályázathoz kapcsolódva három képregénykritika jelent meg a Filmtekercs portálon: egy szuperhősös képregényről (Batman: Terror), egy mangáról (Tűzharcos) és az egyik Napirajz-kötetről.
Az idei őszi képregénybörzére október 14.-én vasárnap kerül sor, a szokásos helyen, a Munkásotthon utcai általános iskolában. További részletek - folyamatosan frissítve - a Kepregeny.Net portálon olvashatók.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is jelen lesz a képregény és a street art a Sziget Fesztiválon, a Múzeumi negyedben.
Idézet a Sziget fesztivál honlapjáról.
"A kArton az idén is a Magyar Képregény Szövetséggel közösen jelenik meg a Múzeum Negyedben. Bemutatjuk a kArtonos Last Minits csapat (Baranyai b. András, Marton Zsolt, Orosz Richárd, Stark Attila) közös munkáját, egy „art-puzzle”-t, amelyet a Sziget látogatók kedvükre alakíthatnak; és a mai képregényművészeink kiállítását is láthatják az érdeklődők. Lesz ComicJam, azaz közös rajzolás meghívott vendégekkel (5panels, Párkocka, Roham csapat) amelynek eredményei párhuzamosan megtekinthetők a Facebookon és a kArton virtuális kiállítóterében, StenciJam címmel pedig pólóra, ruhára fújunk."
A sátor augusztus 8. és 12. között minden nap déltől este 7-ig várja az érdeklődőket.
Az egyes napokon az alábbi művészekkel lehet személyesen találkozni, beszélgetni, együtt rajzolni: