Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A tizenegyedik.

Brazil szerzők képregényéről ritkán olvasunk magyarul. Nemrég a Roboraptor blogon dicsérték Fábio Moon és Gábriel Bá Daytripper című Eisner-, Harvey- és Eagle-díjnyertes munkáját, ebből az apropóból közöljük Kránicz Bence kritikáját, amely a Papírmozi 6. számában jelent meg, 2012-ben.

A Love & Rockets szériát jegyző Hernández testvérek, Gilbert és Jaime színrelépése után már meg sem lepődünk, hogy az Államok képregényiparába becsatlakozó, Latin-Amerikát képviselő, és jelenleg a legfontosabbnak nevezhető alkotók: ikrek. Fábio Moon és Gábriel Bá (mindkettő elég jó név, és egyik sem az igazi) egyszerre írnak és rajzolnak is, közös munkáikban nem tudni, ki miért is felelős pontosan. Nyilván tökéletesen ismerik egymás stílusát, két test, két lélek, egy rajzlap. Gabriel Bá az ismertebb kettőjük közül, ő rajzolta a kultstátuszra szert tett Umbrella Academyt. Ahhoz viszont, hogy komolyan kezdjék venni a brazil születésű, és máig São Paulóban alkotó fivéreket, nem Gerard Way sorozata kellett, sokkal inkább a De:Tales – Stories from Urban Brazil antológia. Itt már látszott, hogy Moon és Bá feladatuknak érzik Brazília képviseletét, meg akarják mutatni az országnak azt a részét, amit ők ismernek: a nagyvárosi, modern környezetet, ahol azonban jelen vannak az ősi hagyományok és a filmen igen dekoratív nyomor is (ld. az Isten városa vagy az Elitosztag világot bejárt példáit). A Daytripper, a páros eddigi életművének csúcspontja megközelíthető innen is, de nem érdemes csak brazil történetként olvasni – éppen hogy univerzalitása, egyetemes kérdéseket és értékeket felvonultató megközelítése miatt figyeltek fel rá olyan sokan.

A Vertigónál 2010-ben megjelent, tíz részes minisorozat minden epizódja Brás de Oliva Domingos életének egy pontjára kalauzol. Brás gyászjelentéseket ír egy São Paulo-i újságba, de valójában regényíró szeretne lenni, mint az apja - az első rész végén épp az ő tiszteletére rendezett ünnepségre tart, de sosem ér oda, mert a kisboltban lelövi egy rabló. És Brás a folytatásban is, minden rész végén meghal (egy kivétellel, arról később). Szívrohamban, autóbalesetben, műtét közben, valamikori legjobb barátja keze által, de meghal. A cím (ami eredetileg az egynapos útra induló turistát jelenti) egyszerre vonatkozik ránk, olvasókra, akik mindig csak egy rövid bepillantást kapunk Brás életébe, aztán el is hagyjuk őt, és magára Brásra, akinek a legtöbb epizód cselekményében egyetlen nap adatik a halál előtt. Különleges viszonyulás alakul ki az olvasóban Brás irányába: a második részben még bízunk, aztán a harmadiktól már egyértelmű, hogy főhősünket tényleg mindig el fogjuk veszíteni, emiatt pedig sokkal intenzívebben, aprólékosabban figyelünk oda minden rezdülésére. Hogyan viselkedik élete utolsó óráiban? Milyen döntéseket hoz? A szerzők könnyedén elérik, hogy úgy viselkedjünk, ahogy ők helyesnek tartják: a mindennapi élet minden egyes pillanatára figyeljünk oda, mert bármikor véget érhet az egész. Tulajdonképpen ennyi a Daytripper nagy üzenete, Moon és Bá legnagyobb teljesítménye pedig az, hogy mindezt az ő tolmácsolásukban nem érezzük sekélyesnek, ócska közhelynek.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A tizedik variáció.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A kilencedik variáció.

2015. március 12-én nyílik, és a hónap végéig lesz látható az Óbudai Platán Könyvtárban (1031 Budapest, Arató Emil tér 1.) a Magyar Képregény Akadémia és a Magyar Képregény Szövetség alkotóinak a kiállítása. Az 1848-as forradalom 12 pontját 12 képsorban ábrázoló anyagot eredetileg 2011-ben készítették a szerzők egy akkor meghiúsult projekthez. Az óriásképregények most láthatók először kiállítva Magyarországon, miután 2014-ben a Bukaresti Magyar Intézetben már bemutatkoztak.

Megnyitó: 2015. március 12, 17 óra. A kiállítást megnyitja Cserkuti Dávid illusztrátor, képregényrajzoló. A megnyitó Facebook-eseménye itt található.

A művek állandóan megtekinthetők online. Az alkotók névsora: Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Halmi Zsolt, Haránt Artúr, Lanczinger Mátyás, Tálosi András és Zsoldos Péter rajzolók, Bayer Antal és Szabó Jenő írók.

A 2014-es LMBT Történeti Hónap promóciós filmje Zorro de Bianco 16 rajzának felhasználásával készült. A Rohamban (1074 Budapest, Dohány utca 22.) látható kiállításon ezek a rajzok (Savoyai Jenő, Tormay Cécile, Kertbeny Károly, Antal Imre, Pilinszky János, El Kazovszkij, Karády Katalin, Romsauer Lajos, Mensáros László és mások "képregényes jellegű" portréi) szerepelnek.

Megnyitó: 2015. február 18, 19 óra. A kiállítást megnyitja Cserkuti Dávid illusztrátor. A megnyitón Varga Károly és Lovas Tamás reneszánsz, barokk zenét játszik. Szervező: Háttér Társaság a Melegekért - Labrisz Egyesület. Facebook-esemény itt.

Zorro de Bianco (Fehér Zoltán) a Magyar Képregény Szövetség tagja, a Magyar Képregény Akadémia korábbi elnöke.

"Ez egy kisebb válogatás eddigi képregényes munkásságomból. Úgymint: Majomdaráló, Pozor.hu, és egyéb felkéréses munkáim. Mindenkinek figyelmébe ajánlom a megtekintésüket, mert az eddigi visszajelzések szerint vidámságot, és felszabadító nevetést generált a kedves fogyasztókban. Legfőképpen azoknak ajánlom, akik nem szeretik a képregényeket, hátha most megtörnek és újabbakért könyörögnek majd.  Ezúton jelzem, hogy konkrét megnyitója nem lesz, csak az adott időközben lehet meglátogatni a kiállítást és befogadni az anyagot."

Madarász Gergely kiállítása a Gödöllői Városi Könyvtárban 2015. február 16. és március 10. között látható.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A nyolcadik variáció. A cím utalás Mort Walker humoros képregénylexikonjára.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, magyarul. A hetedik variáció.

A Magyar Képregény Szövetség 2015-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el, két kategóriában a nyomtatásban megjelent képregények esetében, és egy különdíjjal az interneten megjelent képregények esetében.

1. kategória: kép-regény (önállóan, kötetben vagy füzetben megjelent, legalább 20 oldalas történet)

2. kategória: kép-novella (antológiákban, magazinokban, egyben vagy folytatásokban megjelent képregények vagy képsorok, terjedelemtől függetlenül)

Webes különdíj: (csak elektronikusan, az interneten megjelent, ingyenesen hozzáférhető hosszabb vagy rövidebb képregények, képsorok)

A nevezés, jelölés és zsűrizés rendje:

1. Nevezés: bárki nevezheti az általa készített, kiadott vagy kedvelt, 2014. január 1. és december 31. között megjelent képregényt. Egy fő több képregényt is nevezhet. A nevezéseket a Képregényblogon és az Alfabéta-díj Facebook-eseményénél gyűjtjük, a listát folyamatosan frissítjük. (Facebook profillal nem rendelkezők ezt a blogbejegyezést kommentelve tudnak nevezést küldeni.)

A nevezési időszak február 1-től 28-ig tart.

2. Jelölés: a befutott nevezéseket áttekinti egy 5 tagú, kritikusokból álló előzsűri, és kategóriánként kiválaszt 5-5 művet, amelyet a zsűri figyelmébe ajánl.

Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Lénárd László, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.

Az előzsűri legkésőbb március 31-én teszi közé az 5-5 jelölt nevét.

3. Zsűrizés: az előzsűri kiegészül 10 meghívott taggal, akik a képregényes szakma különböző területeit képviselik. A meghívott zsűritagok között nem lehetnek a döntős képregények alkotói. A zsűri titkos szavazással hozzá meg a döntését, és azt csak a díjátadón hozza nyilvánosságra.

A díjakat a 11. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adjuk át, 2015. május 10-én.

Kérdések és válaszok:

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, 6. variáció

Ótomo Kacuhiro (Katsuhiro Otomo), az Akira képregény és rajzfilm alkotója kapta idén Angoulême város nagydíját, amely a legnagyobb európai képregényfesztivál életmű-díjának, és az egyik legmagasabb képregényes szakmai kitüntetésének számít. A győztest a francia képregényalkotók jelölik és választják meg

Ótomo már tavaly is szerepelt a három jelölt között, ám akkor Bill Wattersonra, a Kázmér és Huba alkotójára esett a zsűri választása. Idén Alan Moore és a belga Hermann volt még jelölt. Ótomo az első japán győztes, bár két évvel ezelőtt, a negyvenedik fesztivál alkalmából Torijama, a Dragonball alkotója már kapott egy különdíjat.

Az 1982-ben megjelent Akira forradalminak tekintett változásokat hozott a mangában illetve annak megítélésében. Néhány évvel későbbi franciaországi kiadásával kezdődött a manga nyugat-európai térnyerése.

Ótomo nem volt jelen a fesztiválon, videóüzenetben köszönte meg a díjat. A díjjal jár az is, hogy a jövő évi fesztivál plakátját ő készítheti el, és ő lesz a zsűri elnöke.

Magyarul Ótomónak egyetlen rövid, Batman-képregénye jelent meg, a Papírmozi képregényantológia 1. kötetében. Az Akira animációs változatát 2006-ban mutattták be Magyarországon.

Az Akira egyik oldalának az elemzése itt olvasható.

Január 27-én kiállítás nyílik Futaki Attila képregényeiből a brüsszeli Balassi Intézetben (Treurenberg 10, 1000 Brüsszel).

Beharangozó az intézet oldalán.

A kiállítás előreláthatóan március 21-ig látogatható.

Matt Madden: Stílusgyakorlatok, 5. variáció

Mély szomorúsággal értesültünk arról, hogy Pran Kumar indiai képregényrajzoló 2014. augusztusában elhunyt. Kumar 2010-ben vendégünk volt a budapesti képregényfesztiválon, ebből az alkalomból műveiből egy kiállítás is nyílt a Kossuth Klubban. Legismertebb karaktere Chacha Chaudhary volt.