Ray Bradbury és a képregények
Tegnap 91 éves korában elhunyt Ray Bradbuy, az SF irodalom kimagasló alakja. Bár tudomásunk szerint nem írt kifejezetten képregénynek szánt történetet, mégis bensőséges kapcsolatot ápolt az amerikai comicsszal. Rendszeresen megemlítette interjúiban, hogy a jövő iránti érdeklődése 9 éves korában, a Buck Rogers képregények olvasásának a hatására alakult ki, és egész életében olvasott képregényeket. Jelen volt az első San Diego-i ComicConon (ahol még csak 300 szakmabeli és rajongó gyűlt össze), 2007-ben pedig ünnepelt díszvendége volt a rendezvénynek, a mellékelt fénykép ebből az alkalomból készült.
Noha az amerikai képregényre nem jellemző az adaptáció – a megjelenő képregényeknek legfeljebb 1-2 százaléka készül létező irodalmi mű vagy film alapján – Bradbury munkáit kifejezetten sokszor dolgozták fel képregényben. Különösen érdekes, hogy az első Bradbury-adaptációk valójában lopások voltak. 1950-ben, az EC kiadó magazinjaiban két olyan rövid képregény is megjelent, amelyet „írója” nemes egyszerűséggel „lenyúlt”. Az első esetet még megúszta, ám a másodikra valaki felhívhatta Bradbury figyelmét, aki perrel fenyegetőzés helyett azt a megoldást választotta, hogy a kiadó vezetőjéhez, William Gaineshez írt levelében felkérte, hogy legyen olyan kedves átutalni a bankszámlájára a szerzői jogdíj összegét. Gaines ennek a pozitív hozzáállásnak annyira megörült, hogy (miután fizetett, persze), megkereste Bradburyt és megállapodásra jutottak. Az EC-lapok további Bradbury-adaptációkat közölhettek, immár szabályosan, és az író neve fel is került a címlapokra.
A későbbiekben is számos adaptáció készült, képregénykötetben dolgozták fel a Marsbéli krónikákat, a Fahrenheit 451-et, a Gonosz lélek közeleg-et és a Fagy és tűz című novelláját is, illetve rendszeresen megjelentek gyűjteményes sorozatokban további novelláiból készült rövid képregények. Olyan rajzolók dolgoztak ezeken a feldolgozásokon, mint Mike Mignola, Richard Corben, Klaus Janson, Harvey Kurtzman, Matt Wagner és Michael Kaluta. A mellékelt címlapokon felismerhető Jim Steranko és Dan Brereton stílusa, szignója is. Bradbury jó barátságban volt számos képregényalkotóval, ennek köszönhetően rengeteg képregénykötethez írt előszót, ajánlót.
A képregényrészlet a Fahrenheit 451-ből származik.