Suttogó Szél 1 (Maximum Bonelli) - kritika
Daniel Day-Lewis szomorú mohikánfejével a címlapján indít a Magico Vento, magyar fordításban Suttogó Szél című Bonelli-képregény. Bár az 1990-es évek vége aligha tekinthető a westerndivat csúcsának, a vezető olasz kiadónál úgy érezték, a Tex és a Zagor mellé befér még egy vadnyugati témájú sorozat.
Igaz, a Suttogó Szél nem éppen az a szokványos, John Ford és Howard Hawks filmjeinek világára építő képregény, de a nyitó epizódban még nem sokat látunk a beígért horror és noir elemekből. Gianfranco Manfredi, aki folkénekesi, filmszínészi, regényírói és tényirodalomszerzői tevékenysége mellett még képregényes forgatókönyvek készítésére is talált időt, most még csak a főszereplőket mutatja be, és megadja az alaphangot az izgalmasnak ígérkező folytatásokhoz.
Adott egy amnéziás katona, akit befogad egy indiántörzs, egy új esélyt kapott alkoholista újságíró, aki a megszólalásig hasonlít Edgar Allan Poe-ra és egy mocskos rejtély, amely összeköti a szálakat. Nem túl bonyolult, nem túl eredeti, de kezdetnek tökéletesen megteszi.
A Spirál után újabb hazai készítésű képregénye jelenik meg Futaki Attilának Franciaországban. Az 56-os forradalom emlékére készült Budapest angyala, amelyet Tallai Gábor, a Terror Háza történész-programigazgatója írt, február 27-én kerül a könyvesboltokba a Glénat kiadó gondozásában.
A Magyar Képregény Szövetség 2019-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.
Bár állítólag megalkotója, Morris nem akarta, hogy az árnyékánál is gyorsabb cowboy valaha is elhagyja az amerikai kontinenst (Kanadában és Mexikóban már a szerző életében megfordult), Lucky Luke átrándulása az óceánon kifejezetten jól sikerült.
A hazai képregénypiac elmúlt két év tele volt szinte hihetetlen szenzációkkal, elképesztő tempóban nőtt a kiadványok száma, olyan sorozatok indultak el, amelyekben nem is reménykedtünk, rég kifogyott, már használtan is aranyárban gazdát cserélő sikerekből készült új kiadás, fantáziát látott a magyar vásárlókban két nagy nemzetközi cég.
Kránicz Bence írása a Buborékhámozó szaklap 13. számában jelent meg, 2015. októberben.
A hétvégén jelenik meg az Akasztottak balladája című képregény. Fred Duval és Jean-Pierre Pécau története egy olyan francia középkorba kalauzolja el az olvasót, ahol kissé máshogy alakult a történelem. Az eredetileg a Delcourt francia kiadónál két részben megjelent művet egy magyar rajzoló, Farkas Lajos illusztrálta, ennek kapcsán beszélgetett vele Oroszlány Balázs. Farkas Lajos a december 2-i Hungarocomixon dedikálja a kötetet.