Kati Kovács finn alkotó az idei képregényfesztivál egyik díszvendége, aki legelső, Paprikás rapszódia című képregényében magyar gyökereit dolgozta fel. Pár éve a Papírmozi antológiában jelent meg Kolbász úr címmel egy rövidebb műve, idén pedig a Nero Blanco Comix gondozásában Körhintába zárva címen egy újabb kötete. A Paprikás rapszódia, ahogy az egy 2009-es interjúban elhangzott, egy „szürreális Magyarország-útikalauz”, és a Körhintába zárva című műre is mondhatjuk, hogy szürreális, egy szürreális lidércnyomás, mely Annabella történetét, útkeresését meséli el. Mindezekről, a képregénykészítésről, terveiről Demus Zsófia kérdezte.

Demus Zsófia: Hogyan kezdődött a kapcsolatod a képregényekkel?

Kati Kovacs: Mindig is rajzoltam, másfél éves lehettem, amikor képregényeket kezdtem el rajzolni, már nem is emlékszem igazán. Mindenesetre anyám megőrizte az elsőket, amiket már 6-7 éves koromban készítettem. Se füle se farka ezeknek a történeteknek, de észrevehető, hogy már akkor érdekelt a rajzolás és az írás is.

DZs: Hogyan választasz témát, mi inspirál az alkotásban?

KK: Nem választok semmilyen témát. Az érdekes karakterek, akik azt akarják, hogy elmeséljék a történetüket, megtalálnak engem, és én elkezdem felfedezni az életüket. A történet ötlete bárhonnan jöhet, de általában ez egy olyan valami, amit megtalálunk a hétköznapokban is, ami hozzájárul a további lépésekhez, és beindítják a kíváncsiságomat. Az első pillantásra nem látható dolgok nyűgöznek le.

Kiadók:
Athenaeum és Corvina (Ferrandez: Az idegen, Nyugat+zombik)
Betűtészta kiadó (Helka képregény) és One Way Media (Kittenberger)
Comicsmania
Frike Comics (Morgan Lost, Dylan Dog, Dampyr)
Fumax (saját kiadványok + nagy DC és Marvel gyűjtemény, Szukits kiadványok)
GooBo kiadó (Dragonero, EpicLine)
Kaméleon Komix
Kingpin (Pókember, Batman, Marvel+)
Királyok és keresztek
Képes Kiadó (Rejtő-Korcsmáros sorozat)
Képregény Kedvelők Klubja (Rusz Lívia: Napsugár, stb.)
Képregényáruház.hu
Kockás
Nero Blanco Comix
Pesti Könyv (Lucky Luke, Blacksad, Incal + Asterix képregények)
Roham
Szépirodalmi Figyelő
Titkos Fiók
Vad Virágok Könyvműhely (Blankets, Hellboy, Usagi Yojimbo, stb.)
Walking Dead magyarul
Windom kiadó (Sebők Imre képregényei)
ZSIGER.hu

Pilcz Roland
Suttyó és barátai

Rendhagyó interjúval folytatjuk az Alfabéta-jelöltek sorát. Vass Róbert Különös, idegen nyelven 2017 című képregényével indul a legjobb Kép-regényért járó díjért, válaszait és gondolatait pedig egy videóban osztotta meg velünk. Ne feledjétek:  most vasárnap, május 13-án képregényfesztivál a Dürer-kertben. Bővebb infó itt!

Alexandru Ciubotariu visszatérő fesztiválvendég, az 5. Képregényfesztiválon már találkozhattunk vele, 2009-ben. Ekkor jelent meg első kiadványa magyarul a Nero Blanco Comix és a Roham jóvoltából, az önironikus majdnem-önéletrajz, az „ÉN története”. Most, kilenc évvel később újra a fesztivál vendége lesz, és ehhez egy új kiadvány is jár: a „Régi/új” címre hallgató gyűjteményes kötetet „Ciubi” az elmúlt pár év rövid történeteiből válogatta össze. Egyebek mellett ezekről is kérdeztük egy rövid emailen folytatott interjú keretein belül.

Kóbor Róbert: 2009-ben jelent meg először magyarul képregényed, az „Én története”. Ebben a rajzos ál-önéletrajzban a jövőbeli éned visszatekintett az akkori jelenre. Most, majdhogynem egy évtizeddel később visszatekintve a kötetre, hogy érzed, mennyire jó próféta lennél?

Alexandru Ciubotariu: Az „ÉN története” nagyon fontos kötet volt számomra. A legelső komoly életrajzi kísérletem. Nem is a próféta szerepe volt igazán fontos, hanem a művészi küldetés… azt hiszem.  Van még időm eljutni a kötet cselekményéig. Mindenesetre elég zord képet festett.

Dudás Győzőt nem először jelölik Alfabéta-díjra. Most trükkös nevű Perisztaltikhoszeia című képregényét szavazták be a Kép-regény kategóriába. Ne feledjétek:  most vasárnap, május 13-án képregényfesztivál a Dürer-kertben. Bővebb infó itt!

Milyenek voltak a visszajelzések a HC-s megjelenés után? Mit láttál, ki a fő olvasótábor? Sikerült megszólítani a médium rajongóin kívül másokat is?
Azt hiszem, legfőképp (és természetesen) képregénykedvelők vásárolták a Perisztaltikhoszeiát, HC-on mindenképpen. A bolti eladásokról semmit sem tudok, így az is lehet, hogy sikerlistát robbantottunk. (Hehe, nem!)

A Kép-novella kategória egyik esélyese Pilcz Roland Kilenczedik típusú találkozások című képregénye, ami a SZIF online-on olvasható teljes hosszúságában. Ne feledjétek:  most vasárnap, május 13-án képregényfesztivál a Dürer-kertben. Bővebb infó itt!

Mivel foglalkoztál az elmúlt időben, milyen munkáid vannak? 

Rengeteget dolgoztam, főként, mint képregényszínező. (Erre most biztos sokan felciccennek, és meg is értem miért. Igaz, nagyon melós tud lenni egy képregény elkészítése, még mindig sokkal szívesebben csinálom, mint pl. ezer fokban betonoznék...) A tavalyi évet szinte egészében a Wonder Woman meets the Bionic Woman töltötte ki, amit Tondora Judittal (És Andy Mangels íróval) közösen csináltunk a DC és Dynamite kiadóknak. Ez egy 6 részes minisorozat volt, ami összesen 132 oldalt jelent. Judittal már lassan 10 éve dolgozunk együtt, de szerintem mindkettőnknek ez volt a legnívósabb, de egyben legkimerítőbb képregényes munkánk. Szerencsére a kritikák azt igazolják, hogy megérte a belefektetett idő és energia.

Idén is dolgoztunk Judittal valami hasonlóan érdekes megbízáson, de erről sajnos még nem beszélhetek. Mindeközben próbáltam időt szakítani az új saját képregényemre is. Erre azonnal visszatérünk!

Végül pedig, ugyancsak tavaly készült egy négy oldalas kis történetem, Kilenczedik Típusú Találkozások címmel, amit a Szif-online felkérésére készítettem, és ami idén jelölve lett Alfabéta-díjra.

Jacques Ferrandez francia képregényalkotó a május 13-i 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál kiemelt vendége, akivel a fesztivál előtti napokban is több alkalom lesz találkozni a Latitudes francia könyvesboltnak, a Francia Intézetnek és magyarországi kiadójának, az Athenaeumnak köszönhetően.

A fesztivál előtt válaszolt néhány kérdésünkre, amelyek elsősorban a nemrég megjelent, Az idegen című, Albert Camus regénye alapján készült kötetéhez kapcsolódnak. A kérdező a képregény fordítója, Bayer Antal.

Bayer Antal: Dolgozott már együtt forgatókönyvírókkal, készített képregényt saját kútfőből, adaptált irodalmi műveket – melyik a kedvenc módszere, mik az egyes lehetőségek előnyei és hátrányai?

Jacques Ferrandez: Egyedül dolgozni a totális szabadság élménye, és minden bizonnyal pont ezért a kényelmetlen, hiszen az ember saját maga választja a témát és az elbeszélés módját szövegek és képek útján. Honnan tudhatnám, hogy a történet eléggé érdekes ahhoz, hogy igazolja a ráfordított időt. (Egy képregényalbum átlagban egy évet képvisel az életemből. Forgatókönyv, rajzok, színezés…) Az adaptáció előnye az, hogy az ember biztos lehet benne, hogy egy olyan történetnek szenteli az idejét, amely már bizonyított, hiszen én magam is szenvedélyes olvasója voltam az eredeti műnek, és meg szeretném osztani a lelkesedésemet azáltal, hogy egy képekbe foglalt változatát kínálom az olvasóknak. Jelenleg Jean Giono Zeng a világ című regényének az adaptációján dolgozom, amely 2019 októberében jelenik meg, ugyancsak a Gallimard-nál.

BA: Egy statisztika szerint az irodalmi feldolgozások az új francia-belga képregények 5 százalékát teszik ki, ami a korábbi évekhez képest növekedés. Ez azért érdemes nekünk, magyaroknak, mert a kommunizmus idejében szinte kizárólag irodalmi adaptációs képregények megjelenését engedélyezték. Ön szerint ez egy valós tendencia, létezik erre igény a francia közönség részéről?

JF: Lehetséges, hogy van ilyen tendencia a kiadók részéről, de ami engem illet, már elég régóta foglalkozom ilyesmivel. Elsőként Pagnol két művét (Jean de Florette, Manon des Sources, magyarul csak az ezekből készült filmeket mutatták be A paradicsom... és …És a pokol címen) dolgoztam fel, még 1996-ban és 1997-ben. Dolgoztam együtt forgatókönyvírókkal (elsőként Rodolphe-fal, már 40 évvel ezelőtt), és regényírókkal, például a krimi zsánerben, mint például Patrick Raynal, Tonino Benacquista és Maurice Attia.

A Kép-regény kategória jelöltje lett a Királyok és Keresztek első kötete, a Voluntas tua - ehhez kapcsolódó tapasztalatairól kérdeztük az alkotópárost, Mészáros Jánost és Németh Leventét. Ne feledjétek:  most vasárnap, május 13-án képregényfesztivál a Dürer-kertben. Bővebb infó itt!

Hamarosan egy éve már, hogy találkoztunk az Ördögkatlan Fesztiválon, ahol előzetesen meg lehetett tekinteni oldalakat a képregényből. Számszerűsítenéd, hogy azóta hány példány fogyott, hány fesztiválon jelentetek meg, hányan kerestek meg titeket interjúval, és a többi? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

MJ: Mikor nekivágtunk a képregénynek, úgy döntöttünk, magunk leszünk a kiadók, akárcsak azok a kollégák, akik szintén ezt a rögös utat választották. Azt gondoltuk, tudjuk, mivel jár ez a döntésünk. De hatalmasat tévedtünk. Azóta a szabad időnk jelentős részét utazással, stand-építéssel, és napi 10 órás személyes eladással töltjük... (a képregény folytatása helyett). Bár egy kedves ismerősünk kivitte Los Angelesbe, a Stan Lee’s COMIC CON-ra a Királyok és keresztek demo-változatát, a visszajelzésekből még nem tudtuk felmérni, milyen is lesz a nemzetközi fogadtatás. De a bécsi COMIC CON-on, tavaly novemberben már sikerrel mutatkoztunk be, egyetlen angol nyelvű képregényként saját standunkon sikerült eladnunk meglepően sok példányt az osztrák közönségnek. Természetesen sokat segített, hogy egyenként mutattuk meg az érdeklődőknek a XI. századi Bécsről készült oldalt, és nem említettük meg, hogy a csatában a város falai alatt a magyarok nyertek. Addigra az INDIEGOGO kampányunk is lement, sikerült a kitűzött célt elérni, elsősorban a hazai közönség segítségével. Itthon a bemutatkozás a decemberi Hungarocomixon volt, elmondhatjuk, várakozáson felüli érdeklődéssel szembesültünk. Idén egy újabb merész vállalkozásba vágtunk, egy KÉPREGÉNNYEL megjelentünk a 25. Nemzetközi Könyvfesztiválon Budapesten és a Brüsszeli könyvfesztiválon. A tapasztalat összefoglalva: itthon van még hova fejlődnie a könyves közönségnek, hogy befogadja a képregényt, mint felnőtt műfajt... Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg a könyvesboltoktól a képregényt árusító helyekig mindenhol ott vagyunk, májustól még az újságárusoknál is, de azért a legkomolyabb értékesítést a képregényes rendezvényeken tudjuk elérni.

"A Magyar Képregény Szövetség és az OSZK 2018. május 14-én megnyíló közös kiállításban mutatja be a magyar képregény történetének néhány meghatározó fejezetét. A tárlat nemcsak a képregényre, mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is."

A kiállítás kurátorai: Patonai Anikó Ágnes és Szűts-Novák Rita (OSZK) és Szép Eszter (MKSZ). A kiállítást május 14-én 16 órakor Bayer Antal képregénykritikus nyitja meg.

Részletes információk az Országos Széchényi Könyvtár honlapján.

A 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál központi rendezvényére május 13-án kerül sor a Dürer-kertben, de előtte és utána több, a képregényekhez illetve a fesztivál külföldi vendégeihez kapcsolódó esemény is lesz.

- Május 10-én, csütörtökön este 7 órától Jacques Ferrandez a Latitudes francia könyvesboltban lesz Flora Dubosc vendége, a "Az egy könyv, egy bor" sorozatban. A beszélgetés francia nyelven fog folyni. Facebook esemény és feliratkozás.

A május 13-i 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra Bécsből érkezik egyik vendégünk, Thomas Kriebaum, akinek ebből az alkalomból jelenik meg első magyar nyelvű, gyűjteményes kötete. A fesztivál előtt Farkas Dávid néhány kérdésére válaszolt e-mailben.

Farkas Dávid: Mit jelent Önnek a képregény?

Thomas Kriebaum: A képregény számomra a legjobb módot jelenti egy történet elmesélésének. A lehetőségét annak, hogy az irodalmat a képzőművészettel egyesítsük. Egy jó képregény nálam a szépirodalommal, vagy egy remek filmmel van egy szinten.

FD: Mi a küldetése egy képregény-alkotónak?

TK: Egy képregény-alkotó feladata ugyanaz, mint egy íróé, egy festőé vagy egy filmrendezőé. Hogy jó történeteket meséljen el, és közben szórakoztasson. Ezek mellett számomra a humor nagyon fontos még.

A címek mellett feltüntetett árak kizárólag a fesztiválon érvényesek!

Kiadók újdonságai

Betűtészta kiadó:
Helka 1: A Burok-völgy árnyai - 3.150 forint

Frike Comics:
Grind Comics: Hellogrind
Morgan Lost 1: Az utolsó éjszaka embere - 2.200 forint

GooBo kiadó:
Dragonero 1: A sárkány vére - 3000 forint

Képregény Kedvelők Klubja:
Rusz Lívia: Napsugár - 4.500 forint

Kingpin kiadó
Batman 27 - 1000 forint
Hihetetlen Pókember különszám 2018/2: Maximum Carnage - 1200 forint
Marvel+ 38 - 800 forint
Peter Parker Pókember 39 - 1900 forint

Nero Blanco Comix:
Alexandru Ciubotariu: Régi / Új - 1000 forint
Kati Kovács: Körhintába zárva - 2000 forint
Thomas Kriebaum: Lomtalanítás - 1000 forint
Sötét Kor 8 - 1200 forint
Zórád Ernő-sorozat 11: Bradley Tamás visszaüt - 1300 forint

Pesti Könyv:
Blacksad 4: Néma pokol - 4000 forint
extra, limitált változat: 5000 forint

Vad Virágok Könyvműhely:
Hellboy 1: A pusztítás magja - 3700 forint
Craig Thompson: Blankets/Takarók - 6000 forint;
extra, limitált, keménytáblás kiadás: 10.000 forint

ZSIGER.hu:
Gotthem 1 (Kovács Milán-Ambrus Izsák-Vincze Nóra) - 890 forint

Szerzői kiadású újdonságok:
Bloodlust 4: Seraph (Bloodlust Team) - 1600 forint
BushoZine (Pádár-Kecskés, 5Panels) - 1000 forint (fanzin)
Marjai Petra Lilla: Quite miserable (BPZines, angol nyelvű) - 800 forint
Nekronin 2: Szellemtangó (Original Comix) - 1700 forint
Suttyó és barátai 1 és 2: Harc a világvége ellen 1 és 2 (Kondás Péter) -
Tya antológia (5Panels) - 2500 forint
YKX - Yorn Kayrah Xemovrah 1: Csapda (Pilcz Roland) - 1000 forint

2018 áprilisában az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyves forgalmazásban:
Athenaeum:
- Jacques Ferrandez-Albert Camus: Az idegen
Fumax:
- Sarah's Scribbles 3: Macskapásztor
Vad Virágok Könyvműhely:
- A vízisten menyasszonya 17

A friss Korcsmáros Pál-díjas Sváb Józseffel Bayer Antal, a blog szerkesztője készített e-mailben interjút. A díj átadására a május 13-i képregényfesztiválon kerül sor.

Bayer Antal: Gratulálunk a Korcsmáros Pál-díjhoz, amellyel az MKSZ zsűrije és a díjgazda Képes Kiadó egy nagyon érdekes és szép pályát, a máig tartó kreatív aktivitásodat kívánta elismerni. Köszönjük, hogy válaszolsz néhány kérdésünkre.

Sváb József: Köszönöm szépen! Nagyon jólesik az elismerés! Különösen, hogy az egyik kedvenc rajzolómról elnevezett díj tulajdonosa lehetek.

BA: Először az 1990-ben indult Menő Manó és Krampusz lapok kapcsán lehetett hallani rólad, de biztos vagyok benne, hogy nem ezek voltak az első képregényeid, ahhoz túl profik voltak. Hogyan indult valójában nálad a képregényrajzolás? Matekórán, pad alatt, mint oly sok kollégádnál?