Váratlanul érkezett meg hozzánk Blacksad, és váratlanul nagy sebességre váltott. Nem egészen egy év alatt kapott a magyar olvasó három teljes albumot, három remekül megrajzolt, izgalmas történetet.

A Blacksad sajátos vonzereje több zsáner ötvözéséből és megcsavarásából áll. Az állatok antropomorf ábrázolása sokak számára elidegenítő hatással jár, számukra megnyugtatóbb lehet, ha maszkot viselő emberekként tekint a szereplőkre. Az egész testet elfedő álcák egyszerre alátámasztják és árnyalják a sztereotípiákat. A második epizód (Hófehér nemzet) fel is borítja a látszólagos alapzatot, hiszen az ál-állatok nem fajuk, hanem szőrszínük szerint osztatnak felsőbb- és alsóbbrendűekre.

A most ősszel megjelent új részben (Vérvörös lélek) folytatódik az ötvenes évek Amerikáját meghatározó toposzok feldolgozása, a fajgyűlölet után a kommunista (vagy annak vélt) értelmiség elleni boszorkányüldözés és az atombomba-titok körüli hisztéria kerül terítékre. Az amerikai kísérletekben részt vevő egykori náci tudósok és holokauszt-túlélők bevonása is erősíti, hogy a fehér/fekete után a vörös/barna ellentét lehet meghatározó.

A Fenegyerek-képregényekkel az a legnagyobb baj, hogy egy teljes évet kell várni a folytatásra. Igaz, az öt-hat epizódot tartalmazó vastag füzetek elég jól megállnak önmagukban is. Az idei, 2017-es sztori különlegessége, hogy ráépül az előzőkre, eredetileg egy ugyancsak éveken át tartó ciklusnak adja (ideiglenes) lezárását.

Brian Michael Bendis nagymestere a sok-sok részen, hónapon, éven át elhúzható történetek mesélésének. Egészen egyedülálló érzékkel csillapítja türelmetlenségünket. Tökéletesen igazolja, hogy sokszor nem az úti cél izgalmas, hanem az odavezető út maga.

Bayer Antal prezentációjának az anyaga, amelyet a 9. (kilencedik!) Szegedi Képregényfesztiválon tartott.

 1

Gyakran elhangzik, hogy a képregény a kilencedik művészeti ág, és a franciákra mutogatunk, hogy ezt ők találták ki.

- Mi ebből az igazság?
- Miért pont a kilencedik?
- Melyik a többi nyolc, és miért pont azok?
- Fontos, hogy művészet „legyen” a képregény?

10 órától 18 óráig képregényvásár és -kiállítás, valamint találkozási lehetőség alkotókkal, kiadókkal a K11-ben (a Deák tértől két percre, Király utca 11.). Facebook-esemény itt!

A résztvevők listáját a Tovább gomb után lehet elérni.

A KINCS kutatócsoport több előadásból álló kurzust tart "Test-tér-képek kortárs műfajokban" címmel. A sorozat harmadik előadásának a témája a képregény, az előadó Szép Eszter.

I2017. december 4., hétfő 18.00
Képregényolvasás és testi referencia
Helyszín: Pesti Bölcsész Akadémia, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4-6. Ifjúsági épület, III. em.

A belépés ingyenes.

"A képregényt nem csak nézzük és olvassuk: az értelmezésbe az egész emberi test bevonódik. Az ábrázolt érzeteket saját tapasztalatainkhoz viszonyítjuk: a megjelenített fájdalmat, például hogy Ignatz egér egy téglával fejbedobja Krazy Katet, saját bőrünkön érezzük, és ugyanígy, a vizuálistól eltérő módon tudjuk, milyen puha Kázmér plüsstigrise (amikor hagyja magát megérinteni, persze). Az előadásban olyan képregényoldalakat fogok vizsgálni, amelyekben az alkotók reflektálnak a képregényolvasás eme taktilis és testi részére, és ráébresztik az olvasót, hogy mennyire nagy mértékben hagyatkozik testi tapasztalataira. Ezeken az oldalakon az alkotók vagy szándékosan extrém testérzetek megjelenítésére vállalkoztak (például fájdalom és erőszak ábrázolásakor), melyek értelmezései dilemmák elé állítják az olvasót, vagy olyan felületeket hoznak létre, melyek egyenesen azt szorgalmazzák, hogy az olvasó testi reakciója képregényolvasáskor ne csak a lapozásra korlátozódjon, hanem az érintés, a testhelyzet, és a képregényolvasás tere is reflektáltan jelen legyen. Az előadásban főleg Katie Green, Miriam Katin és Joe Sacco képregényeire támaszkodom."

"Az első erdélyi képregénysorozat bemutatkozása a Magyarság Házában. Találkozás és kiállítás. A két alkotó, Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás lesz a vendégünk. Az eseményen rajzok is készülnek, amelyek belekerülnek az egyik következő képregénybe. Akik tehát eljönnek, benne lesznek az „újságban”. Nem mindennapi lehetőség. Persze, ettől függetlenül, ki lehet hagyni."

Helyszín: Magyarság Háza (1051 Budapest, Zrínyi utca 5.). Az alkotókkal Lakatos István beszélget.

Idén is megszervezi a Magyar Képregény Szövetség a Hungarocomixot, a magyar képregény és képregényesek napját. 

Időpont: 2017. december 9., szombat. A helyszín ezúttal is a K11 (1075 Budapest, Király utca 11.). A belépés ingyenes.

A rendezvény plakátját Oravecz Gergely készítette.

Az esemény Facebook-linkje: itt!

A rendezvényen résztvevő árusok listája elérhető itt!

Részletek folyamatosan!

A 9. Szegedi képregényfesztivál helyszínét ezúttal is a Somogyi-könyvtár biztosítja.

A plakátot most is Pilcz Roland készítette.

A fesztivál programja a könyvtár honlapján olvasható.

A rendezvényre bejelentett, illetve először ezen a rendezvényen kapható újdonságok:

- Batman 24 (Kingpin)

- Buborékhámozó 16 (képregényes szaklap, Nero Blanco Comix)

- Lucky Luke 30: Irány Oklahoma! (Pesti Könyv)

- Peter Parker Pókember különszám 2017 (Kingpin)

- Sötét Kor 7 (Nero Blanco Comix)

- Zivkvov Andricin István: Az állatok bosszúja (Képregény Kedvelők Klubja)

2017 októberében az alábbi képregények jelentek meg önálló kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Könyvesbolti forgalmazásban:
Books & Stuff kiadó:
- Walking Dead 15: Újrakezdés
Cartaphilus kiadó:
- Geronimo Stilton 10: Irány a vadnyugat!
Nero Blanco Comix:
- Barbarella 1
Pesti Könyv kiadó:
- Blacksad 3: Vérvörös lélek
Szukits kiadó:
- Trónok Harca 1/4
Vad Virágok Könyvműhely:
- Usagi Yojimbo 16: Fátyolos hold
- A vízisten menyasszonya 16

2017. október 26-án, csütörtökön 18 órától a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.) kerül megrendezésre a Képregény Kedvelők Klubjának soron következő rendezvénye Ez Krimiinális! címen.

Alábbi áttekintésem a Buborékhámozó 15. számában jelent meg, 2017. júliusban.

Történelmileg úgy alakult, hogy nagyon kevés a történelmi képregényünk – leszámítva persze az irodalmi művek alapján készült feldolgozásokat. És mivel az adaptációs képregény a rendszerváltás előtt élte aranykorát, egyes fontos történelmi korszakok fel sem merülhettek témaként. Élükön persze az akkor még nagyon friss élménnyel, az 1956-os forradalommal.

1990 után gyökeresen megváltozott a képregénykiadás szerkezete, a régi megjelenési helyek nagy része megszűnt, újak pedig nemigen mutatkoztak. Bár a rendszerváltást követő néhány évben számtalan újság és magazin jött létre, és néhány szívesen kísérletezett képregénnyel, ezek túlnyomórészt humoros lapok voltak, és többnyire igen hamar feladták a próbálkozást. Sokáig úgy nézett ki, realista stílusú rajzokkal, a humoron kívül bármely zsánerrel a Fülesen kívül szinte sehol sem érdemes házalni.

Ilyen körülmények között tulajdonképpen nem is meglepő, hogy az első hazai készítésű 1956-os képregényre a forradalom ötvenedik évfordulójáig kellett várni. A Tűzvihar 1956 című, 30 oldalas történetet Bán Mór írta és Fazekas Attila rajzolta. De ennek a megjelenéséhez is kellett némi szerencse, ugyanis az alkotók sokáig hiába kerestek kiadót. Végül a Képes Kiadó karolta fel az ötletet, és 2006. október elején előbb az első oldalakat jelentette meg az Eduárd Fapados Képregényújságban, pár héttel később pedig a teljes történetet önálló kiadványban. Sajnos a 30 oldalas füzet nemigen nyerte el a vastagabb köteteket preferáló könyvterjesztők tetszését, így a képregényes rendezvényeken kívül csak webshopokon keresztül lehetett beszerezni.

Egy évvel később az ARC szervezésében Kép, regény, szabadság 1956 címen nyílt kiállítás az Ötvenhatosok terén. Ezen a Tűzvihar egy részletén kívül az Magyar Képregény Akadémia alkotócsoport négy képregénye és egy illusztrált történet volt látható, 6-6 óriásplakáton. A kiállítás anyagából ingyenes katalógus készült, az MKA-sok munkái pedig 2007 decemberében a Pinkhell 4. számában is megjelentek.

Amolyan „hiányzó láncszem” a Frike Comics Dampyr-sorozatának a harmadik kötete, ugyanis azt a két epizódot tartalmazza, amely annak idején kimaradt a Fumax által kiadott első szériájából. Aminek az volt az egyszerű magyarázata, hogy az akkori kiadó kénytelen volt belátni, hogy könyvesbolti terjesztéshez nem elég népszerű nálunk ez a kiváló olasz képregény, és nem hosszabbította meg az eredeti, hat részre szóló szerződését. Ám mivel a 6. és a 7. rész összefüggő történetet képez, inkább ugrott egyet, és az olasz 8. lett a magyar 6.

Ellentétben a sorrendben haladó elsővel, a második, immár kötetenként két sztorit tartalmazó második sorozat válogat a részek között. Belátván, hogy esély sincs arra, hogy valaha is megjelenjen minden Dampyr-epizód, a kiadó különböző szempontok szerint „ugrál”. Az első új kötetbe a budapesti képregényfesztiválra ellátogató Alessio Fortunato által rajzolt történetek kerültek, a másodikba egy magyar/erdélyi vonatkozású kétrészes sztori. A mostanival pedig, mint már említettük, az első sorozat hiányjelét pótolják.

Érződik is erősen, hogy hátrafelé ugrottunk. A Dampyrban eredetileg kiemelt fontossággal bírt a háborús környezet, és ezekben az első epizódokban szinte kizárólag vámpírokkal vette fel a küzdelmet Harlan, Kurjak és Tesla. Ám ekkor már megismerkedtek Caleb Losttal, és ez az egyik olyan bevetésük, amelyre a prágai színház titokzatos lakója küldi őket. Tehát valóban egyfajta átmenet az eredeti, szűkebb koncepció és a jóval több lehetőséget teremtő „pályamódosítás” között.

Az itt felsorolt képregények kifejezetten a börzére jelennek meg, vagy a közelmúltban jöttek ki, és először lesznek kaphatók nagyobb képregényes rendezvényen.

Amerikai képregények:
- Hihetetlen Pókember 35 (Kingpin)
- Marvel + 2017/4: Fenegyerek (Kingpin)
- Outcast 4 (Frike Comics)
- Peter Parker Pókember 36 (Kingpin)
- Új Bosszú Angyalai 10 (Kingpin)
- Usagi Yojimbo 16: Fályolos hold (Vad Virágok Könyvműhely) - a szokásos puhafedeles változaton kívül egy 100 példányra limitált, Stan Sakai által dedikált keménytáblás változat is kapható a kiadó standján!
- Walking Dead 15: Újrakezdés (Books & Stuff)
- X-9: Corrigan titkos ügynök (Nero Blanco Comix)
- A nagy DC Gyűjtemény kötetei, beleértve a héten megjelent Supergirlt, a Comicinvest standján lesznek kaphatók.

 Európai képregények:
- Asterix 23: Obelix és társa (Móra, a Pesti Könyv standján)
- Barbarella 1 (Nero Blanco Comix)
- Blacksad 3: Vérvörös lélek (Pesti Könyv) - limitált példányszámban borítóvariánssal is!
- Dampyr 3: A csontvázak partja (Frike Comics)
- Grind Comics Halloween Special (Frike Comics)
- Lucky Luke 29: Rantanplan öröksége (Pesti Könyv) - limitált keménytáblás változatban is!
- A Blacksad első (Pesti Könyv) és a Reménység úttörői mindhárom (Nero Blanco Comix) epizódjából készült újranyomás!

Magyar képregények:
- Diceman 0: Prológus (JV Comics)
- Fantomatika 1 (Fantomatika)
- Leslie L. Lawrence nyomán: Sindzse szeme (Windom)
- RePrint 5 (Képregény Kedvelők Klubja)
- Sötét Kor 6 (Nero Blanco Comix)
- Széles Mosoly 14 (szerzői kiadás)
- Tőke-Kiss-Topálovits: Hany Istók (Képregény Kedvelők Klubja)
- A Wérengző Walken Wámpír Wejtélye (Koska Zoltán)

Október 13-án 18 órakor kötetlen kerekasztal-beszélgetést rendez a kArton galéria (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.) Cserkuti Dávid Kiállás című kiállítása kapcsán, ahol nem csak a kiállításról, a művész pályájáról, tapasztalatairól és terveiről lehet majd többet megtudni, hanem az illusztrátori és tervezőgrafikus szakma lehetőségeiről is.

A beszélgetés résztvevői:
- Cserkuti Dávid, illusztrátor, képregényrajzoló
- Jákob Bálint, tervezőgrafikus (MOME)
- Lelkes László, egyetemi docens (MKE)
Moderál: Komornik Eszter, a kiállítás kurátora

Az eseményen megvásárolható és dedikáltatható a Képes Kiadó által kiadott Unikum illusztrációk c. könyv,  4.990 forintos áron.

A kiállítás ezen a napon 20 óráig tekinthető meg.

Új képregényes havilap indult, méghozzá Erdélyben. Az első számból 2500 példányt nyomtattak, és a napokban eljutott a magyarországi újságárusokhoz is. Már 40 színes oldalával és közel A4-es méretével is kitűnik az elmúlt években örvendetesen bővülő választékból. De nem csak ezzel. Az előzetes ígéretekhez híven nincsenek benne szuperhősök, és elég belelapozni, hogy lássuk, itt valami egészen eredeti dolog készült.

A magyar képregényolvasó alapvetően konzervatív, már abban az értelemben, hogy ha egyszer megkedvelt valamit, alapvetően az ahhoz hasonlítót, arra emlékeztetőt keresi, szüksége van rá, hogy legyen mivel összevetnie. Az elterjedtebb referenciák Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Fazekas Attila vagy a nálunk legismertebb Pókember-, Batman- vagy Asterix-rajzolók, esetleg az utóbbi időben a legmenőbb mangák. A Fantomatikának mindezekhez semmi köze. Sárosi Mátyás rajzoló/festő referenciái nem a képregények világából, hanem egészen máshonnan jönnek.

Sárosi szinte minden egyes képkockája önálló illusztráció, egyedi kompozíció. Minél nagyobb teret kap, annál jobban sikerül egy hangulatot teremtenie, művészi eszközeit alkalmaznia. Kevéssé ismerős számára ellenben a képregény formanyelve, aminek következtében a megszokottat kereső olvasónak nehezére esik belerázódnia az elbeszélés ritmusába. Kétségtelen, hogy vannak egészen jól sikerült oldalkompozíciók, egymáshoz logikusan illeszkedő képsorok, de úgy érzem, ez inkább intuitív módon alakult, nem egy koncepció eredménye.