A Képregény Kedvelők Klubjának novemberi összejövetele 2015. november 26.-án, csütörtökön 18 órától a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u.18.) lesz, a címe "Az olasz meló".

Kertész Sándor képregényszakértő és -kiadó mesél a negyedszázaddal előtti olasz képregénykiadványokról: a Pimpáról, a Menő Manóról és a Krampuszról. A korán elhalt vállalkozásról, ami azonban megváltoztatta a hazai képregénypiacot. A számos képanyagot felvonultató előadás mellett a kiadó egy különleges kiadvánnyal is készül a gyűjtőknek.

Szokásunkhoz híven bemutatjuk a november 21-i Szegedi Képregényfesztivál alkalmából megjelenő új képregényeket.

A Papírmozi képregénymagazin 8. számának fő szenzációja a szerb Bane Kerac híres képregénye, a Cat Claw, amelynek az első 42 oldalát tartalmazza a magazin. Az immár klasszikusnak számító, a szuperhősös műfajt finoman parodizáló képregény eredetileg az egykori Jugoszláviában jelent meg, majd Svédországban a Magnum antológiában és más skandináv magazinokban, Amerikában önálló sorozatként a Malibu kiadónál és Franciaországban is önálló kötetben. Bane Kerac jelen lesz a fesztiválon és dedikálja a kiadványt.

A címlapot Lanczinger Mátyás készítette, aki öt év után jelentkezik saját képregénnyel, kedvenc figurájának, Guta nyomozónak a legújabb kalandjával. Madarász Gergely egy friss Majomdaráló epizódot, Hegedűs Márton egy képregényszerű amerikai útibeszámolót adott a lapba, a negyedik magyar képregény pedig a Balassi Intézet felkérésére készült első világháborús Molnár Ferenc-adaptációk egyike, írója Bayer Antal, rajzolója Brazil.

A további külföldi szerzők: Liv Strömquist (Svédország), Pierre Wazem (Svájc), Maria Surducan, Benczédi Anna és Ileana Surducan (Románia), Marzena Sowa és Sylvain Savoia (Franciaország), valamint néhány oldal Winsor McCay egy klasszikus képregényéből. Előzetesek a Papírmozi blogon láthatók, kiadója a Nero Blanco Comix.

Oravecz Gergely Blossza című webcomicja 2011-ben nyerte el az Alfabéta-díjat kép-sor kategóriában. A szerző különleges kihívást intézett magának pár hónappal korábban: négy hónapon át minden egyes nap elkészített egy képsort, minden előzetes tervezés nélkül, az adott napi történések és élményei alapján. A képsorok egy része korábban megjelent már nyomtatásban a Műút magazinban, az önálló kötet azonban mind a 123-at tartalmazza, és kapott egy szép új borítót is. Kiadója a Nero Blanco Comix, az előzetes itt tekinthető meg.

Idén második alkalommal hirdetett képregénypályázatot az I. Világháború témájában a Nagy Háború Blog, a Magyar Képregény Szövetség szakmai támogatásával. Ahogy tavaly, a legjobb művek ezúttal is megjelennek egy önálló kiadványban, amelynek a címe ezúttal Magyarok az Isonzónál. A 36 oldalas füzet Téjlor, Kovács Fülöp, Pál Szabolcs, Kondor Tamás, Gombalovas és Kiss Norbert képregényeit tartalmazza. A nyertes művek első oldalai itt tekinthetők meg. A fesztiválon a Nero Blanco Comix standján vásárolható meg.

A Színes Képregénymúzeum soron következő kiadványában Gönczi-Gebhardt Tibor munkásságát mutatja be, Elsőrangú termés címen. A kötethez a rajzoló képregényeiből, diafilmjeiből és illusztrációiból válogatott a szerkesztő, Kiss Ferenc. A 60 oldalas, A4-es méretű kiadvány a fesztiválon kiadójának, a Linea Comicsnak a standján vásárolható meg, erősen korlátozott példányszámban.

A fesztivál előtti napon kerül a könyvesboltokba és nagyobb újságárusokhoz a Minyonok képregény 2. kötete, amelyet a Pesti Könyv jelentet meg. A fesztiválon a kiadó standjánál lesz kapható.

Ezen a héten jelent meg a Batman képregénymagazin 12. száma, amely kapható lesz a fesztiválon a Kingpin kiadó standján, sok más kiadvánnyal együtt.

November 21-én kerül sor a hagyományos Szegedi Képregényfesztiválra, amelynek ezúttal is a Somogyi Károly könyvtár ad otthont.

A fesztivál plakátját a hagyományoknak megfelelően most is Pilcz Roland szegedi képregényrajzoló készítette.

Az idei fesztivál fő témája a Star Wars filmek, képregények és figurák világa, ehhez kapcsolódik többek között Róka László és Kasza Magdolna előadása és egy kisebb kiállítás. A témát bővítve Váradi Gábor az űropera műfajáról, Dunai Tamás a cyberpunkról beszél, míg Garisa Zsolt a klasszikus magyar SW-képregények hobbiból történő felújítását mutatja be. Kertész Sándor képregénytörténész pedig elmondja, milyen akadályok toronysultak az 1980-as években a nyugati képregények magyarországi megjelentetése előtt.

Kiemelt programpont a fesztiválon egy beszélgetés híres szerb képregényalkotóval, Bane Keraccal, akinek a klasszikus Cat Claw című képregényéből megjelenik egy 42 oldalas epizód a Papírmozi képregénymagazin 8. számában. A vendéggel Bayer Antal szerkesztő beszélget Damir Mustabasic segítségével, aki ebben az összeállításban foglalta össze Kerac munkásságát.

A fesztivál részletes programja itt olvasható.

A fesztiválon részt vesz számos képregénykiadó: Kingpin, Pesti Könyv, Vad Virágok Könyvműhely, Nero Blanco Comix, Fumax és Szukits. Szintén jelen lesznek szerzői kiadványaikkal: Pilcz Roland, Vörös Édua, az Árnyvadász képregény és a 5Panels alkotócsoport tagjai.

A rendezvény Facebook-eseménye.

Hegedűs Márton, az Alfabéta-díjas Slusszkulcs Klán képregény szerzője küldte nekünk ezt a képsort a november 13-i párizsi merényletek kapcsán.

Különleges vendég látogat az idei szegedi képregényfesztiválra (2015. november 21-én), hiszen olyan alkotóról van szó, aki nem csak a volt Jugoszlávia területén szerzett hírnevet, hanem számos más európai országban is jól ismerik, sőt még Amerikában is jelentek meg művei. Magyarországon egészen mostanáig mindössze két oldalt láthattunk tőle az 1990-es nemzetközi antológiában, a Falomlásban, illetve magyar nyelven hozzáférhető volt a vajdasági Jó Pajtásban közölt néhány képregénye. A Papírmozi képregénymagazinnak a szegedi fesztiválra időzített 8. számában talán leghíresebb sorozatának, a Cat Claw-nak az első epizódjai jelennek meg.

Branislav „Bane” Kerac 1952. szeptember 7-én született Újvidéken. Egészen kiskora óta rajzol, gondosan megőrzött vázlatfüzetei között van olyan, amely 4 éves korában készült. Egy szomszédban lakó szobrász felfigyelt Bane tehetségére, ő tanította meg a ceruza helyes tartására, a különböző alakzatok megrajzolására. Iskolás korában aztán Kerac rengeteget másolta kedvenceit, Hal Foster, Dan Barry, Raymond Macherot, Jesus Blanco és Sergio Tarquinio munkáit, de az akkoriban igen nagy számban létező képregénymagazinoknak köszönhetően megismerte a jugoszláv képregény nagyjait is. Valamivel később pedig igen nagy hatást gyakorolt rá az idősebb John Romita (Fenegyerek, Pókember) és Jijé (Jerry Spring).

December 7. és 22. között a Dürer-kertben (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) tekinthető meg Borbás Bence képregénykiállítása, Scaremonger címen.

A rendezvény Facebook-eseménye.

A Graphifest kiállításhoz kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetésre kerül sor "Kép-regény-hős" címmel a Design Terminál konferenciatermében, november 9-én este 6 órakor.

Résztvevők: Baranyai András, Cserkuti Dávid, Czakó Zsolt, Halmos Ádám, Kárpáti Tibor, Pálfi György, Szugyiczky István. Moderátor: Révész Emese művészettörténész.

A héten nyíló kilencedik Graphifest kiállítás keretén belül november 6-án, pénteken 18 órától rögtönzött képregényrajzolásra kerül sor a Design Terminál Erzsébet téri épületében. A helyben megadott témára Dudás Győző, Fritz Zoltán, Jáger Attila, Kovács Fülöp, Madarász Gergely, Pádár Ádám, Pápai Gábor és Vincze Nóra képregényrajzolók fognak improvizálni.

Október 24-én nyílt és november 10-ig látható a Bridges: The International Language of Comics című nemzetközi képregénykiállítás Larisszában (Görögország). A rendezvény hivatalos megnyitójára október 31-én kerül sor, ebből az alkalomból a szervezők három külföldi alkotót hívtak meg, D'Israelit Nagy-Britanniából, Alexandru Ciubotariut Romániából és Fritz Zoltánt Magyarországról, a helyi rajzolók közül pedig Tasszosz Aposztolidisz csatlakozott hozzájuk. Fritz Zoltán és Erhardt Domonkos 31-én és 1-én Comic Jam foglalkozást tart a látogatóknak.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvénye 2015. október 29.-én, csütörtökön 18 órától lesz a kArton galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.). Címe: Mesék - rajzok - ceruzák  A zseniális rajzoló, Korcsmáros Pál fiával, Korcsmáros Péterrel a most megjelent Korcsmáros emlékkötet alkalmából Verebics János és Kiss Ferenc beszélget.

A belépés ingyenes.

Menetrend szerint befutott pár nappal a börze előtt az idei Fenegyerek képregény. Továbbra is a Marvel + különszámaként, hiszen a könyvpiaci helyzet lényegében változatlan, a kiadó okosan döntött az újságos terjesztés fenntartása mellett. Bár az új füzet mindössze három epizódot tartalmaz, megmaradt a gerinces kivitelezés, ami mindenképpen dicséretes, felkerülhet a polcra az első két rész mellé, csak persze meg kell támasztani valamivel, például egyéb képregénykötetekkel.

Az (utólagosan) „Az évszázad pere” címmel felruházott sztori egyszerre kitérő Brian Michael Bendis Fenegyerek-folyamában és logikus továbbgördítése a szuperhős-identitás és igazságszolgáltatás kérdéseit boncolgató elgondolkodtatásnak. A 72 oldalas füzetben Fenegyereket alig látjuk (bár sokat emlegetik), a főszereplő alteregója, Matt Murdock, aki ezúttal különösen elemében van, hiszen pontosan azt csinálja, amit a tévésorozatok, filmek és képregények ügyvédei szoktak: bírósági tárgyaláson védelmezi ügyfelét, aki történetesen egy másik szuperhős.

Ez a cikkem a Buborékhámozó 12. számában jelent meg nyomtatásban.

Amikor a francia-belga képregényről beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy harmadik európai országról, amelyben szintén hivatalos nyelv a francia, és ahol szintén komoly népszerűségnek örvend ez a művészeti forma. Pedig ez már csak azért is igazságtalan, mert egyik legelső művelője, és mindenképpen első teoretikusa, Rodolphe Toepffer is innen származik. A Svájc francia nyelvű kantonjait magába foglaló, a helyiek által Romandie-nak nevezett országrész számos kiváló képregényművész szülőhelye, és az utóbbi években mintha minden korábbinál több figyelemre érdemes alkotót adna ez a régió a világnak.

A felsorolást minden bizonnyal az elmúlt tíz év legnagyobb francia nyelvű kasszasikerének, a Titeufnek a szerzőjével, Zeppel kezdenénk, de biztos sokan hallották már Derib nevét (Yakari nevű kis indián figurájának a kalandjai rajzfilmként a magyar tévékben is rendszeresen megy), régi motorosnak számít már Poussin, Cosey és Ceppi, fesztiválvendégként idén Budapesten is köszönthettük Hélène Becquelint. Talán a legérdekesebbek pedig a pályájuk csúcsára a közelmúltban felérő alkotók, mint például Pierre Wazem, Tom Tirabosco, Christophe Bertschy, Alex Baladi és főként Frederik Peeters – akiről ez a cikk szól.

A genfi Peeters idén lett 40 éves, ám a hírnév már jóval hamarabb elérte, amit nagyrészt egy olyan magánéletbeli eseménynek köszönhet, amelyet – képregényrajzoló lévén – képregényben dolgozott fel. Elsősorban önmagának és élete párjának készítette Pilules bleues (Kék tabletták) című képregényes naplóját, de a történet ereje hamar túlnőtt a személyes szférán. Az élet adta pofon, amelybe Peeters gondtalan ifjúkorában futott bele, magánemberként példamutató felnőtté, képregényesként pedig ihletett és ihlető alkotóvá tette.

A Pilules bleues története látszólag roppant egyszerű. Adott egy még szinte amatőrnek tekinthető fiatal képregényrajzoló, aki egy bulin összefut egy lánnyal. Nem először találkoznak, valamikor szomszédok is voltak, a fiúnak tetszett is. Tisztában van vele, hogy a lánynak már gyereke is van, de most kiderül, barátjával már jó ideje nincsenek együtt. Elbeszélgetnek, megkedvelik egymást, elkezdenek találkozgatni. Ám amikor Fred, főszereplő érzi, hogy elértek az intimitásnak arra a szintjére, ahol történni szokott valami, Cati, a lány elmondja neki, hogy a HIV-pozitív. Ő is, hároméves fia is.

Az ismertető második, egyben befejező részében a magyarul a börze alkalmából megjelenő külföldi képregényeket mutatjuk be.

Jövő héten börze, természetesen új képregényekkel, így hát szokásunkhoz híven röviden bemutatjuk a kiadványokat. Kezdjük a magyarokkal.