Nem ritka, hogy népszerű képregényfigurák mellékszereplőként kezdjék pályafutásukat. A Thimble Theater már tíz éve futott, amikor először megjelent benne későbbi sztárja, Popeye, míg Rozsomákot vagy a Megtorlót eredetileg egyszer használható karakternek szánták, és csak jó pár vendégszereplés után kaptak saját képregénysorozatot. De eszünkbe juthat a Hupikék Törpikék (eredeti nevükön Schtroumpfs) esete is, akik egy Johan et Pirlouit képregényben mutatkoztak be, és a lelkes olvasói levelek hatására kelhettek önálló életre.

A kék manókhoz hasonlóan a Minyonok, ezek a sárga izék is a Journal de Spirou figurái lettek, méghozzá már 2013 nyarán, a Gru 2 bemutatójának az idején, de az albumbeli megjelenésre mostanáig, a Minyonok saját mozifilmjének a premieréig kellett várni.

Valójában a képregénynek semmi köze a filmek történetéhez. A képsorként indult, majd egyoldalasakra váltó gegsorozat a Minyonok hétköznapjait mutatják be. Írójuk a francia Didier Ah Koon, aki storyboardosként, ezen belül is leginkább a poénok felelőseként dolgozott a filmen, Pierre Coffin rendező őt bízta meg a képregények kigondolásával. Ah Koon rajzos forgatókönyveket készített, ezeket dolgozta ki eleinte Nölwenn Roberts, akit két tucat oldal után váltott Renaud Collin – a most megjelent album csak utóbbi munkáit tartalmazza, bár Nölwenn honlapját böngészve kiderül, hogy néhány korábbi, még általa rajzolt poént átdolgoztattak Collinnel, feltehetően az egységesebb képi megjelenés kedvéért.

Képregénypályázatot hirdet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az UNESCO égisze alatt megrendezett Olvasás Világnapja alkalmából.

A pályázaton 7-8., ill. 9-10. osztályosok vehetnek részt, háromfős csapatokban. Leadás 2015. szeptember 17-ig, eredményhirdetés október 1-én.

A képregény témája: "A műveltség híd a nyomorból a remény felé" (Kofi Annan)

Részletes kiírás az OFI honlapján.

Tekintettel a vakáció végére és az iskolakezdésre, a "Magyarok az Isonzónál" pályázatot meghirdető Nagy Háború blog és az MKSZ közös döntése alapján az eredetileg megadott helyett 2015. szeptember 6-án, vasárnap éjfélig lehet beküldeni a pályaműveket.

Az eredeti kiírás itt tekinthető meg.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Folytatja nyári kihelyezett üléseit a Képregény Kedvelők Klubja. Augusztus 26-án, szerdán 17 órától a Szimpla Kertben (1075 Budapest, Kazinczy utca 14) Farkas Lajos képregényrajzolóval beszélget a klub vezetője, Kiss Ferenc.

A beszélgetés címe: "Az Uborkától a Megváltásig". Farkas Lajos szobrászként és karikaturistaként vett részt a hajdani Uborka című politikai paródia műsorban, amelyet 1992 és 2001 között sugárzott a Magyar Televízió. A közelmúltban Farkas Futaki Attila asszisztenseként Percy Jackson, Severed és Conan képregényeken dolgozott, tavaly pedig megjelent Franciaországban az első olyan képregényalbum, amelyet önállóan rajzolt. A Rédemption második, befejező része idén júniusban jelent meg.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Ötödik alkalommal rendezik meg a Brüsszeli Képregényfesztivált 2015. szeptember 4. és 6. között, amelyre a házigazda Visit Brussels ezúttal számos külföldi vendéget hívott meg, köztük a magyar képregény képviselőit is. A Brüsszeli Balassi Intézet támogatásának köszönhetően az MKSZ négy tagja, Bayer Antal, Erhardt Domonkos, Fritz Zoltán és Tondora Judit lesz jelen az EUNIC, az európai kulturális intézeteket tömörítő szövetség közös sátrában.

A fesztivál honlapjának az angol verziója itt található, ezen belül a magyar vonatkozású információk az "International Pavilion" menüpont alatt.

Az észt, lengyel, román, francia és baszk alkotókkal közös standon felváltva kerül sor foglalkozásokra, így a hazai képregényes eseményekről már ismert Comic Jamre is. 5-én kerekasztalbeszélgetés lesz a közép-kelet-európai képregény sajátosságairól és helyzetéről, míg 6-án Bayer Antal előadást tart a Varsói Balassi Intézet megbízásából készült első világháborús képregényadaptációkról. A sátorban kis kiállítás lesz látható az egész fesztivál alatt mai magyar alkotók munkáiból.

A magyar küldöttség francia és angol nyelvű kiadványokkal is készül a rendezvényre, amelyek klasszikus (Zórád Ernő, Korcsmáros Pál) és mai alkotók munkásságát mutatják be.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

A börzét szervező Kingpin kiadó honlapján megjelent az őszi börze időpontja: 2015. október 18, reggel 10-től délután 3-ig. A helyszín ezúttal is a Kispesti Művelődési Ház lesz (Budapest, XIX. ker. Teleki u. 50.)

További részletekkel folyamatosan szolgálunk.

Bővült a tavaly megkezdett lengyelországi vándorkiállítás: a már korábban elkészült 11 magyar képregényhez két újabbat rendelt meg tőlünk a Varsói Balassi Intézet. A másodikhoz Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Tebeli Szabolcs (Brazil) rajzolta meg.

(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)

Váratlanul tovább bővült a tavaly megkezdett lengyelországi vándorkiállítás: a már korábban elkészült 11 magyar képregényhez két újabbat rendelt meg tőlünk a Varsói Balassi Intézet. Az elsőhöz Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Pádár Ádám rajzolta meg.

(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)

Folytatjuk Matt Madden stílusgyakorlatainak a magyar nyelvű netes közlését.

Míg korábban Hulk legfeljebb vendégszereplőként tűnt fel magyar nyelvű képregényekben, az Új Marvel Extra óta tisztán látható a Kingpin kiadó törekvése, hogy jobban megismertesse ezt a különleges és mind fiktív élettörténetében, mind képregényfiguraként hányattatott sorsú karaktert. Azt sem nehéz kitalálni, hogy Harza Tamás kiadóvezető-főszerkesztő-fordító kedvence az a bő tíz éves időszak, amelyben Peter David írta a szaggatott gatyás zöld behemót történeteit.

Amikor az 1960-as évek elején Stan Lee megalkotta Hulkot, már csak az atomrobbanásos-gammasugárzásos eredettörténet is azt sugallta, hogy egy fékezhetetlen erő allegorikus ábrázolásával a technológiai fejlődés elkapkodott (vagy annak érzékelt) alkalmazásának a veszélye járhatott a fejében. Bár Hulk eredetileg nem volt különösebben buta, idővel azt a sztereotípiát erősítették Lee és követői, hogy valójában azt a primitív erőt jelképezi, amelyet csak végszükség esetén lehet bevetni a „jó ügy” oldalán, amikor már nincs helye gondolkodásnak, még Hulk kiszámíthatatlan rombolását is muszáj vállalni a végső pusztulás elkerülése végett.