Tizedik születésnapját ünnepli december 6-án a Latitudes francia könyesbolt (Budapest 1011, Fő utca 17, a Francia Intézet épületében). Ebből az alkalomból díszes vendéget hívott meg: Jean-Yves Ferrit, a legutóbbi Asterix-epizód (Asterix és a piktek) forgatókönyvíróját, aki maga is rajzol képregényeket.

Program:

10:30-11:30: Ferri műhelyfoglalkozást tart 5-12 év közötti frankofón gyerekeknek. Előzetes bejelentkezés (dec. 1-ig) ajánlott (infolibrairielatitudes@t-online.hu)

14:30-15:15 Ferrivel magyar fordítója, Bayer Antal beszélget (francia nyelven). Előzetes bejelentkezés (dec. 1-ig) ajánlott (infolibrairielatitudes@t-online.hu)

Az Asterix és a piktek megvásárolható magyar nyelven is a könyvesboltban, amelyet Ferri dedikál.

A beszélgetés után torta és pezsgő, valamint a könyvesbolt friss választékának megtekintése.

A KépregényKedvelők Klubjának novemberi összejövetele – formabontó módon – a Fővárosi Törvényszéki Palota esküdtszéki dísztermében (Budapest, V. ker. Markó utca 27.) 2014. november 27.-én, csütörtökön 16 óra és 18 óra között kerül megrendezésre, majd 18 óra után a kArton galériában folytatódik

A Hauszmann Alajos által tervezett épület 1890-ben került átadásra. A terem fő dísze a Feszty Árpád által festett hat táblakép, mely a magyar múlt törvénykezésének állomásait ábrázolja. A festményeken látható alakokat a festő saját korának hírességeiről mintázta.

Téma: Vádlottak padján az adaptációs képregény - érvek az adaptációs képregény mellett és ellen

Meghívott vendégek: dr. Szabó Zoltán: fővárosi törvényszéki tanácselnök és címzetes táblabíró, dr. Fürcht Pál Zsolt: V. és XIII. ker. ügyészségi vezető és Kiss Ferenc: Közjegyzői Iratokat Kezelő Iroda és Törvényszéki Végrehajtói Irattár megbízott irattárvezető tisztviselője

A látogatás előzetes regisztrációhoz kötött! Jelentkezni a kferry001@freemail.hu címen, 2014. november 26.-án, szerdán 11 óráig, személyi igazolványszám megadása mellett lehetséges.

Találkozó az épület Markó utcai bejárata előtt 15 óra 50 perckor. Utána a főlépcső megtekintése, mely – többek között – A tanú című magyar kultfilmben is szerepelt.

Az épület 18 órai elhagyása után átvonulunk a kArton Galériába (Budapest, V. ker. Alkotmány u.24.), ahol továbbfolytatódik a beszélgetés, illetve a Képregények a tárgyalótermek világából című előadás kerül megtartásra.

Bár nem minden idei kiadványáról tudtam csak jót írni, ahhoz nem férhet semmi kétség, hogy a Kingpin kiadó remek évet zárt – és ennek méltó megkoronázása a napokban megjelent „klasszikus” Pókember különszám. Egy olyan, közel 120 oldalas füzet, amelyben találkozik a rajongók kiszolgálása a legjobb Marvel-történetek bemutatásának a küldetésével.

Ha létezik a „kritikán aluli” fogalom, a Stan Lee által írt korai Amazing Spider-Man-történetekre a „kritikán felüli” illene. Pontosabban talán a „kritikán túli”, hiszen éppenséggel lehetne boncolgatni mindenféle szempontból az eredetileg közel ötven éve, 1966-ban megjelent kalandokat, de nem érdemes, hiszen ennyi idő alatt ikonikus státuszra tettek szert, minden sutaságukkal együtt.

És ha már ikonikus státusz: míg maga Pókember figurája már első rajzolójánál, Steve Ditkónál elnyerte máig ismert külsejét, alteregója, Peter Parker az éppen az ebben a füzetben Ditkót váltó John Romitának köszönheti végleges kinézetét. Ditko sosem volt „realista” rajzoló, az ő figurái enyhén groteszkek, a hősök izomzata alig látszik, a lányok nem igazán „szépek” – Romita viszont számos romantikus képregényen szerzett hatalmas rutinnal érkezett a laphoz. A korábbi „geek” Peterből egycsapásra hősszerelmes lett, és jobbnál jobb csajok adták egymásnak nála a képzeletbeli kilincset.

Az Anne Frank életrajzzal gyakorlatilag egyszerre jelent meg egy másik képregény, a Családi titok. Sok köztük a hasonlóság: mindkettőnek kiadója/támogatója az Anne Frank Ház alapítvány, mindkettő Hollandiában játszódik a második világháború idején, mindkettő ismeretterjesztő-oktató szándékkal készült, mindkettőnek az alkotói ismert, rutinos képregényalkotók. Ha valaki azonban a sok hasonlóság miatt úgy gondolná, elég az előbbit elolvasnia, szeretném lebeszélni erről – a Családi titok megér egy kitérőt.

Eric Heuvel holland képregényalkotó a főként Hergé, a Tintin szerzője nevéhez kötött „ligne claire”, avagy finom kontúrvonalas iskola képviselőjeként huszonéves korától foglalkozik képregényrajzolással. Első kötete, a January Jones kalandsorozat első része 1987-ben jelent meg, majd 1995-ben indult egy másik sorozata, a Bud Broadway. Eleinte csak szabadidejében készített képregényeket, miközben a holland vámhivatalnál dolgozott. 2000 óta szabadúszó grafikus, képregényrajzoló, illusztrátor.

Éppen 2000 környékén szembesült meglepetten azzal a ténnyel, hogy a mai gyerekek milyen keveset tudnak a második világháborúról – egyeseknek az sem világos, hogy Hitler élt-e korábban, vagy Napóleon. Korábban volt már munkakapcsolata az Anne Frank alapítvánnyal, ezért őket kereste meg egy oktató jellegű képregény ötletével. Ez lett a Családi titok (amelyet egy másik intézmény, a Frieslandi Ellenállási Múzeum is támogatott).

A november 15-i 6. Szegedi Képregényfesztivál programja megtekinthető a rendező Somogyi-könyvtár honlapján.

A rendezvényre az alábbi újdonságok jelennek meg:

Halmi Zsolt: Látszólagos horizont; Megváltás

A 120 oldalas Látszólagos horizont Halmi Zsoltnak a fesztiválon bemutatott kiállításához kapcsolódó kiadvány, amely a rajzoló eddigi munkásságán kívül néhány eddig kiadatlan képregényt is tartalmaz. A Megváltás az eredetileg az októberi börzére tervezett, és immár valóban elkészült legújabb képregénye.

Nero Blanco Comix 9: Szeged Független Városállam

A Nero Blanco Comix új kiadványa kifejezetten szegedi témájú, 24 oldalas antológia. Szerzők: Bayer Antal, Brazil, Dudás Győző, Madarász Gergely, Marabu, Németh Gyula, Stark Attila, Zorro de Bianco, Zsoldos Péter és a szegedi X-Embörök csapat. Az előzetes itt tekinthető meg.

A vízisten menyasszonya 11

Ugyancsak a szegedi fesztiválon lesz először kapható a Vad Virágok Könyvműhely manhwa-sorozatának régen várt következő kötete.

„A Titkos Invázió egy olyan problémát jár körbe, amely a technológia fejlődéséből fakad. Az egyre tökéletesebb utánzatok korában hogyan lehet megállapítani, hogy ki az igazi, az egyre bonyolultabb információs rendszerek közepette lehet-e még tudni, hogy kiben bízhatunk meg? A Marvel legtermékenyebb és mindig nagy ívű, egymással is összefüggő történetekben gondolkodó írója, Brian Michael Bendis mesterien húzogatja a szálakat, és megint egyszer meg tudja vetetni velünk a másikat űrbéli gonosz Skrullnak látó, ezért aztán önfeledten egymást püfölő szuperhősök toposzát.”

Ezt írtam jó fél évvel ezelőtt a Filmvilág Papírmozi rovatában a Titkos Invázió első kötetéről, gondolván, hogy részletesebb kritikát majd a második, befejező kötet után fogalmazok meg. Most viszont úgy érzem, talán jobb lenne, ha ezt egyszerűen passzolnám.

Bendis iránti tiszteletem eddig sem volt mentes a vegyes érzésektől, ezentúl pedig minden korábbinál nagyobb körültekintéssel fogok viszonyulni szuperhősös munkásságához.

Az adaptációkról szóló tanulmányomban az irodalmi műveket feldolgozó képregényeket szándék szerint kategorizáltam, de hasonlóképpen lehet vizsgálni az eredeti képregényeket, illetve azokat is, amelyek nem egy konkrét irodalmi művön alapulnak. Vessük össze a „képregényt” a „filmmel”. A „film” szó egyrészt (sokak számára) egyenlő az „egészestés játékfilm” kategóriával, másrészt viszont „film” minden, ami ebben a médiumban készült, legyen az dokumentumfilm, filmetűd, videóklip, reklámfilm, propagandafilm vagy akár a saját hangalámondásos beszámolónk a családi nyaralásról.

Ha ennek a logikának a mentén választanánk a szimpla „képregény” mellé egy másodlagos címkét az „Anne Frank: Az Anne Frank Ház által elfogadott hivatalos életrajz képregényben” című kiadványhoz, az leginkább a „dramatizált dokumentum-képregény” lehetne. Hosszú illusztrált narrációs részek, amelyeket dialogizált jelenetek tesznek elevenebbé. Film formájában sok ilyet látni a History Channel nevű tévécsatornán.

Az Anne Frank-képregény elsődleges szándéka bevallottan is az ismeretterjesztés, sőt tanítás. Lényegében oktatóanyagként rendelték meg két képregényes veterántól, az amerikai típusú szórakoztató képregényeken edződött, majd az utóbbi időben az életrajzi jellegű munkákra váltott Sid Jacobson írótól és Ernie Colón rajzolótól.

Ha mindezt tudjuk és tudomásul vesszük, az alkotópáros minden bizonnyal tökéletes munkát végzett. Mind a megrendelő, mind a számos fórumon megszólaló olvasók többsége meg van elégedve a kellőképpen tiszteletteljes eredménnyel.

Gáspár Tamás magyar képregényrajzolót kérte fel a Bild egy féloldalas történet elkészítésére arról, hogy mit csinált Angela Merkel német kancellár 25 évvel ezelőtt a fal ledöntése idején. A képregény címe "Wie Angela Merkel den Mauerfall verschwitzte", vagy hogyan izzadta át Angela Merkel a fal ledöntését.

A teljes Bild-melléklet itt tekinthető meg. A képregény olvasható méretben ezen az oldalon, képről képre tekinthető meg.

A hetedik Akárki/Elckerlijc estén 2014. november 7-én az Írók Boltjában az Anne Frankkal kapcsolatos legújabb kiadványokról beszélget Réthelyi Orsolya (ELTE) vezetésével Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténész, Hédi Fanni, az amszterdami Anne Frank Ház programkoordinátora, Gács Anna irodalomtudós (ELTE) és Gera Judit (ELTE) műfordító.

A beszélgetés Anne Frank Mesék és történetek a Hátsó traktusból (Park kiadó, ford. Gera Judit) című könyvéről, valamint Sid Jacobson–Ernie Colón Anne Frank - Az Anne Frank Ház által elfogadott hivatalos életrajz – képregényben (Ulpius kiadó, ford. Juhász Viktor) és Eric Heuvel Családi titok (Luther kiadó, ford. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjai) című képregényeiről szól.

Időpont: 2014. november 7. 16.00
Helyszín: Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)

"A holland művész, Typex három évet töltött Rembrandttal. Nagyszabású képregénye több életrajznál: a festő koráról, műveinek titkairól és hatásáról rajzolt színes-szagos, érzéki élményekben tobzódó albumot."

Kránicz Bence kritikája Typex Rembrandt-képregényéről a Vs.hu portálon olvasható.

Frissítés: a portál megszűnése miatt kimentettük ide a cikk teljes szövegét.

Végéhez érkezett a lengyelországi vándorkiállításra készült 11 magyar képregény online közlése. Az utolsó helyszíne Stary Sącz (Ószandec). Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Csordás Dániel rajzolta meg.

(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)

Egyszerre több helyen nem tudunk lenni, de aki nem jut el a Szegedi Képregényfesztiválra, egy kis képregényes vonatkozással rendelkező eseményben részesülhet Budapesten is.

A Port.hu-nak az Uránia moziban tartott Sci-Fi napján 12.30-kor Vass Róbert képregényalkotó, az MKSZ ügyvivője tart előadást "Párhuzamos univerzumok rajzban és filmen: a képregények és filmadaptációik hatása egymásra" címen.

"Az óriási képregényfilm készítési hullám népszerűvé tette a korábban sokkal szűkebb körben ismert képregényfigurákat, szuperhősöket. A karakterek rajongói közül sokan nem is találkoztak még azokkal eredeti médiumukban. Mindez visszahat magukra a képregénysorozatokra is. Hogyan jelennek meg ezek a hatások, illetve előfordult-e hasonló jelenség korábban, a jelenlegi mozifilmes korszakot megelőző időkben?"

A rendezvény teljes programja itt tekinthető meg.

Ha azt mondjuk valakire, hogy képregényrajzoló, nagy valószínűséggel arra gondolunk, hogy az illető képregényeket rajzol, képregényeket szokott rajzolni, többnyire képregényeket rajzol, képregényrajzolásból él, tudja, hogy kell képregényeket rajzolni. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy Typex egy holland képregényrajzoló, de ezzel távolról sem határoztuk meg. Márpedig a Rembrandt című, 238 oldalas, színes, megrendelésre készült, mégis szerzői képregénynek az elhelyezéséhez nem árt legalább valamennyire megismernünk alkotóját.

Az 1962-ben született Raymond Kootnak – még polgári nevén – 20 éves korában jelentek meg az első képregényei alternatív magazinokban. Ezt követően készített képregényeket gyerekújságoknak is, majd egyre inkább az illusztrációs munkák felé fordult. A Typex művésznevet 1996-ban kezdte következetesen használni, 2000 és 2003 között saját képregénymagazint is kiadott Chorizo címen. Kiterjedt munkássága ellenére a Rembrandt az első könyvhosszúságú képregényre, amelyre a holland Irodalmi Alapítványtól kapott megbízást, az amszterdami Rijksmuseum támogatásával. Typex munkája egy nagyobb szabású, a festészet több holland mesterének a képregényes életrajzára irányuló projekt része.

Nem lehet eléggé dicsérni az alapítványt azért a bátorságért, amellyel kiválasztotta a képregényes életrajzok elkészítőit, legyen az Barbara Stok (Van Gogh), Marcel Ruijters (Bosch) vagy éppen Typex. Hollandiát nem szoktuk ugyan a képregényes világhatalmak közé sorolni, hiszen a populáris műfajokban kevés ismert szerzőt tudnak felmutatni, még a talán leghíresebb Joost Swarte neve hallatán is csak a mainstreamen kívül is tájékozódó rajongóknak csillan meg a szeme. Ám a holland képregénykultúra ennek ellenére jó egészségnek örvend, és számos egyedi hangú képregényalkotónak biztosít teret, a projekthez ezek közül válogattak.

Ami Typexet illeti, a nyelvi korlátok és a hozzáférhetőség nehézségei miatt korábbi képregényeiből csak címlapokat és néhány képkockát sikerült megismernem, illusztrációs tevékenységéből már jóval többet. A minták különleges sokoldalúságról tanúskodnak, az alkotó minden egyes alkalomhoz egyedi stílust választ, amelyben csak a pop art vonal felőli közelítés a közös.

A november 15-i 6. Szegedi Képregényfesztivál programja immár megtekinthető a rendező Somogyi-könyvtár honlapján. Az idei fesztivál három kiállítást mutat be: Varga "Zerge" Zoltán és Halmi Zsolt alkotók egyéni tárlatát, valamint a Nagy Háború Blog és a Magyar Képregény Szövetség által közösen lebonyolított pályázat nyerteseinek az anyagát.

Elhangzanak előadások az amerikai, a japán és a hazai képregény témájában, szó esik a szuperhős-identitásról, a diktatúrák illetve az első világháború képregényes ábrázolásáról, valamint klasszikus magyar alkotók munkamódszereiről.

A rendezvényen több képregénykiadó standot állít, és számos alkotó is jelezte részvételét.

A plakát ezúttal is Pilcz Roland szegedi képregényrajzoló munkája.

Folytatjuk a lengyelországi vándorkiállításra készült 11 magyar képregény online közlését. A tizedik helyszíne Przemyśl. A történet Przemyśl harmadik ostroma után játszódik, amikor négy napig tartó harcok után az egyesült osztrák-magyar és német csapatok visszafoglalták a várost az oroszoktól. Mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett. Molnár Ferenc haditudósítása alapján a forgatókönyvet Bayer Antal írta, a képregényt Pintér Márk rajzolta meg.

(Képek nagyításához: jobb egérgombbal kattintás, Kép megjelenítése menüparancs, nagyító)