Amikor kiderült, hogy a jogtulajdonos a magyar piachoz képest irreális magasságba emelte a belépési küszöböt (értsd: az előlegként, egy összegben kifizetendő összeget), és így a Képes Kiadó tíz önálló és két Supermannel társbérletes kötet után kénytelen volt leállni a Batman hazai kiadásával, bizton állíthatom, hogy kevesen sajnálták jobban ezt a kedvezőtlen fordulatot, mint én – hiszen fordítója és szerkesztője voltam valamennyinek, és nagyon szerettem is csinálni. Aztán eltelt pár év, és a Kingpin kiadó gondolt egy nagyot, és újságos terjesztésben hozta vissza a Denevérembert. Úgyhogy most az irigység beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy…

Dehogy mondom. Örülök Batman visszatérésének, felhőtlenül örülök, és megtisztelő, hogy legalább „szakértőként” bekerültem az impresszumba, néhány ponton olyan tanácsot tudtam adni Benes Attila egyébként kiváló fordításához, amely bekerült a végső szövegbe. Úgyhogy most az elfogultság beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy…

Szóval eddig egy-egy: lenne okom a kiadvány leszólására és felmagasztalására egyaránt. Úgyhogy nem teszem egyiket sem, hanem maradok inkább a szokásos, amennyire csak lehetséges, tárgyilagos hangvételnél.

A kéthavi lap első története nagyjából egyidős az utolsó magyar nyelvű kötettel (Hush szíve), ami különösen jó hír, hiszen ezúttal nem kell hosszú „ez történt közben” magyarázatokkal élni. A valódi életben 2006-ban járunk, amikor a DC Comics egy bátor húzással Grant Morrisonra bízta Batmant. A lépés bátor volt, de akkor már nem teljesen váratlan, hiszen a korábban leginkább a saját ötleteivel tündöklő Morrison ezt megelőzően éveken át írta a JLA-t és az X-Ment, méghozzá az igényes rajongók általános megelégedésére. Míg az 1990-es évek elején csak olyan szuperhőst volt szabad Morrisonra bízni, akinek a sorsáról nem volt különösebb elképzelése a kiadónak, így nem is kapott szívbajt, ha egészen elképesztő irányokba fordult a történet (lásd Animal Man, Doom Patrol), vagy csak egyetlen, utólag gond nélkül „alternatívnak” minősíthető sztorikat írhatott (Batmanről az Arkham Elmegyógyintézetet), tíz-tizenöt évvel későbbre megváltozott az író – de az olvasó is.

Morrison időközben vérprofi íróvá vált, méghozzá abból a kivételes fajtából, aki képes egyszerre tiszteletet mutatni az előzmények iránt és egészen új elemekkel és gazdagítani a hagyományokat. Nézőpontjai szokatlanok, kiszámíthatatlanok, ugyanakkor mindig a kötelező keretek között tud maradni. De a páratlan sikerhez – hét évig maradhatott Batman kalandjainak a krónikása, amihez hasonlót kevesen mondhatnak el magukról – szükség volt arra is, hogy megváltozzanak a rajongói elvárások. A Batman olvasói ugyanis megöregedtek, a mai történetek jóval idősebb, jellemzően huszon- és harmincéves férfiak érdeklődésére számíthatnak.

A Rácskertet ezentúl Hegedűs Mártonnak, a Slusszkulcs Klán c. Alfabéta-díjas képregény szerzőjének a festménye díszíti. Ünnepélyes avatás június 21-én este 6-kor, a művet méltatja Cserkuti Dávid illusztrátor.

Egy pécsi képregényes témájú program ajánlóját kaptuk a Szemem Fénye Alapítványtól.

A „Képregény és akciójátékok” napját június 16-án, hétfőn, a Szemem Fénye Alapítvány klubhelyiségében rendezzük meg. Mindenkit szeretettel várunk, aki érdeklődik a képregények iránt, esetleg saját gyűjteménnyel is rendelkezik, hiszen a program keretein belül lehetőséget biztosítunk a csereberére is. Szervezetünk már egy jelentős készlettel rendelkezik, amiket adományok fejében bárki megvásárolhat. X-Men babákkal és klasszikus kiadványokkal várjuk a látogatókat.

A kreatívabbak elkészíthetik saját képregényüket is, amiben hozzáértő kezek segítik majd. Találd ki a történetet, tervezd meg a figurákat és vesd papírra, a program végén pedig bemutathatod művedet!

Az esemény részét képezi még egy képregényes előadás, amiben megismerhetjük a műfaj sajátosságait, a leghíresebb készítők munkáit, és a nagy klasszikusokba is belelapozhatunk!

Helyszín: a Dóri Ház klubhelyisége (Pécs, Rácvárosi út 37.)

Időpont: június 16., hétfő, 14.00 – 17.00

Az előző magyar nyelvű Lucky Luke-epizód John Ford vadnyugati történetei előtt tisztelgett, a legutóbbi viszont a spaghetti westernnek piszkál oda egyet, de olyan finoman, ahogy arra csak René Goscinny volt képes. A két rész eredeti megjelenése között nyolc év telt el (1964, 1972), és pont erre az időszakra esnek Sergio Leone munkásságának legemlékezetesebb filmjei, amelyeknek a főszereplői, Clint Eastwood és Lee Van Cleef ikonná válásukat köszönhetik.

Hihetetlen népszerűsége ellenére az új alzsánernek nem csak rajongói voltak, és főként a klasszikus western rajongói aggodalmaskodtak azon, hogy a leginkább John Wayne által alakított, modorukban kissé pokróc, de velejéig becsületes, morális iránytűként alkalmazott hősök helyét átveszik az olyan figurák, akik csak akkor használják a közjót, amikor az egybeesik saját érdekükkel, legyen az anyagi haszonszerzés vagy személyes bosszúállás.

A Dupuis kiadó Aire Libre sorozatában jelent meg az Omaha Beach, 6 juin 1944 című képregényalbum, amely a normandiai partraszállást dokumentáló magyar származású fotóművész, Robet Capa felvételei alapján készült.

A kiadvány társkiadója a négy társával együtt Capa által alapított Magnum fotóügynökség. Az 52 oldalnyi képregény 40 oldal archív fotóanyag egészíti ki. A 70 évvel ezelőtti eseményt felelevenítő képregényt Jean-David Morvan írta, Dominque Bertail rajzolta.

A kiadó honlapján a címlap melletti + jelre kattintva bele lehet lapozni a képregénybe.

"A 2008-ban a Moholy-Nagy Művészeti egyetem grafika szakán legjobb diploma díját elnyert grafikus, Vidák Zsolt munkáit Magyarországon kívül már több európai és afrikai(!) országban bemutatták. Számos csoportos kiállításon szerepelt már, de nagyobb lélegzetű önálló kiállítására még nem került sor. A kArton galériában ezt a hiányt kívánjuk pótolni, és bemutatni az elmúlt években készült alkotásait.

Először is itt lesz Pipien Molestus… az a Pipien Molestus, aki a Symposion Sínbusz című különkiadásaként megjelent szürreális nyelvjátékokból felépített történeteinek főhőse (nota bene: nem csak illusztrálta, írta is Vidák Zsolt).

Lesz több (két-vagy többoldalas) képregény a Last Trip és a vendégszeretős-hentesbárdos Greetings from Hungary. Lesz itt békebeli bélyeg(portré)sorozat híres emberekről (Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli 1913 c. kötetéből) és Zsolt kedvtelésből készített portrésorozata kedvenc híres kultúr-személyeiről (Bulgakov, Kafka, Georg Grosz…) készült portréi. Lesz sűrű kompozíciójú, mindigvalamiújatfelfedezős fekete-fehér giga-grafika, meg Budapest, szabadkézzel. Ilyesvalamik. Ave Pipien Molestus!"

Vidák Zsolt honlapja. Vidák Zsolt képregényei megjelentek a Roham magazinban és a Népszabadság hétvégi mellékletében is.

Megnyitó: 2014.június 12. 19 óra
Megnyitja: Pálfi György grafikusművész
Megtekinthető: 2014. június 13-július 4.
Helyszín: kArton Galéria, 1054 Budapest, Alkotmány u. 18.

"Habár a kilencedik művészet a mozgóképnél legalább egy fél évszázaddal idősebb, kanonizálása és kiemelkedése a lenézett szórakozási formák közül csupán a huszadik század utolsó évtizedeiben kezdődött meg. Az arányaiban máig kisszámú magyar nyelvű kiadások változatosak ugyan és egyaránt találunk köztük nagykiadós klasszikusokat (Sandman, Batman: Arkham Asylum), mint szerzői és személyes graphic novelt (Maus, Persepolis) vagy formabontó elméleti munkát (A képregény felfedezése), egyelőre csupán a médium egy szűk szegmensét tették itthon láthatóvá. Így a comiXconnection nemzetközi vándorkiállítása (ami Budapesten május 8. és június 5. között látható a kArton galériában és a Müsziben) úttörő kezdeményezés: nem csupán bemutatja a kortárs kelet-európai alkotókat, de ezzel együtt a kiállított hazai művészek munkáit is nemzetközi kontextusban értelmezi.

A PopJak és a comiXconnection által közösen szervezett záróeseményen a meghívott művészekkel és esztétákkal beszélgetünk a különböző intézményi keretek (mainstream, indie, underground), a képregényen belüli formák és műfajok (graphic novel, comic strip) sajátosságairól, a társművészetekkel való viszonyáról és egy hibrid médium lehetőségeiről kortárs európai kultúrában.

Résztvevők: Maksa Gyula (PTE, kutatási területei a médiaelmélet és kultúraköziség), Jakatics-Szabó Veronika (képzőművész), Rónai-Balázs Zoltán (költő, író), Szöllősi Géza (képzőművész, a Roham magazin művészeti vezetője). Moderál: Sepsi László."

Helyszín: Roham (Budapest VII. Dohány utca 22), idő: 2014. június 5, 19 óra

Rekordösszegért, nettó 2,5, bruttó 3,4 millió euróért kelt el egy eredeti képregényoldal egy párizsi árverésen. Az Hergé által 1937-ben készített rajzot eredetileg 700-900 ezer euróra becsülte az Arcturial aukciósház. Valójában nem is képregényoldalról, hanem egy úgynevezett előzékről (a kötetek belső borítóját díszítő rajzokról) van szó, amely húsz éven keresztül szerepelt a Tintin-albumokban, és a száguldó riporterfiú egyes kalandjaira utaló részleteket mutatott be. Forrás: Libération.

A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik fő eseménye a francia vendég, Boulet interaktív rajzolása volt. Az alábbi két óriásméretű rajz kb. 1-1 óra alatt készült el, miközben az alkotó elbeszélgetett a közönséggel.

(A képek a jobb egérgomb lenyomásával nagyíthatók.)

Háromnapos irodalmi rendezvényre kerül sor 2014. május 29. és 31. között a Brody Studios-ban (Budapest 1064, Vörösmarty utca 38), a Holland Irodalmi Alapítvány szervezésében.

A Café Amsterdam három egymást követő estén fogadja az érdeklődőket neves vendégekkel. A holland, német, angol és magyar írók mellett helyet kapott a képregény is: Ben Katchor amerikai, Barbara Stok holland és Csordás Dániel magyar képregényalkotók előadásait, beszélgetéseit hallhatjuk.

A képregényes program részletesen:

Május 29, csütörtök, 19.15-19.45: Ben Katchorral beszélget Hand-Drying in America and other stories című kötetéről Scott Alexander Young az 1. emeleti kávézóban

Május 30, péntek, 19.25-19.45: Hogyan lehet képregényt készíteni Vincent van Gogh életéről? Barbara Stok képregényrajzoló előadása az 1. emeleti kávézóban

Május 30, péntek, 21.30-22.00: A skicctől a képregényig: Ben Katchor előadása alkotói folyamatáról a pincehelyiségben

Május 31, szombat, 19.30-21.00: Érzelmek képekben, a képregényalbum mint irodalmi kifejezésforma. Beszélgetés Csordás Dániel, Ben Katchor és Barbara Stok részvételével. Moderátor: Scott Alexander Young. A beszélgetés helyszíne az 1. emeleti kávézó.

Teljes program a Litera.hu oldalán.

Jegyár: 1200 forint, diákoknak 700 forint.

Újabb képregényes témájú előadásnak ad otthont 2014. június 5-én a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az adaptáció kísértése: irodalom és képregény címen Bayer Antal képregénykritikus, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője tart számos képpel illusztrált előadást.

A szerzőnek 2013. végén megjelent azonos című tanulmánykötete irodalom és képregény viszonyát vizsgálva arra a kérdésre keres választ, hogy a két médium különbözőségei dacára milyen szándékok vezérelhetik azokat az alkotókat, akik saját történet megírása helyett irodalmi művek átdolgozására vállalkoznak, milyen eszközöket használnak fel erre, és jellemzően milyen eredményre jutnak.

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)

Időpont: 2014. június 5, csütörtök 17 óra.

A belépés díjtalan.

A kapcsolódó kiadvány helyben megvásárolható.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MKSZ közös rendezvénye.

A Képregény Kedvelők Klubjának májusi összejövetele 2014. május 29-én, csütörtökön, 18 órától kerül sor a kArton Galériában (1054. Bp. Alkotmány u. 18.), ahol a 75 éves Lőrincz L. Lászlót köszöntjük.

A Windom Kiadó jóvoltából erre az alkalomra jelent meg az író fantasztikus művei nyomán készült képregényválogatás: A föld alatti piramis. A kiadvány rajzolói közül Vass Mihály és Matheika Gábor lesz a vendégünk. A beszélgetést Kiss Ferenc, a képregények forgatókönyveinek írója vezeti.

Május 20-án este 7 órakor kis kiállítás nyílik a Pizzica étteremben (Budapest 1065, Nagymező utca 21) "Dylan Dog, a rémálmok nyomozója - Magyarországon" címen. A kiállítást megnyitja a gyűjtemény két tulajdonosa, Giovanni Gallotta és Antonio Di Carlo, valamint a magyar nyelvű kiadás szerkesztője, Bayer Antal.

A megnyitón Sir Weirdo keveri a zenéket. A megnyitó Facebook-eseménye.

A képregénykészítés roppant egyszerű dolog, csak két képességgel kell rendelkezni hozzá, ami az alábbi három: az illető tudjon rajzolni, tudjon írni, és tudjon történetet mesélni. Hiszen a képregény nem egyszerűen képek és szövegek sajátos elegye, ahogy azt néha emlegetni szokták: a két összetevő szerves egészként tolmácsolja azt a történetet, amit a szerzője el akar mesélni. És pont azért választja ehhez a képregényt, mint médiumot, mert ez erre a legalkalmasabb.

Tálosi András a képregényt választotta, amikor 2008-ban, éppen egy képregényfesztivál alkalmából megjelentette első munkáját, a Charax első fejezetét. Akkoriban ébredezett az úgynevezett szerzői szcéna, amely a hazai képregénypiac sajátosságaiból kifolyólag nálunk nem feltétlenül alternatív, önreflektív vagy éppen kísérleti képregényt jelent, hanem minden olyan művet, amelynek a szélesebb körű kiadását túl nagy kockázatnak tekintették a kiadók, így alkotójuk kénytelen volt saját kezébe venni a dolgokat. És valóban, Spurinak – ezt a becenevet is azonnal megtanultuk – már ebben az első megismert képregényében jelen voltak a szélesebb közönségnek szóló képregények legfontosabb elemei, a rajztudás, az írástudás és a mesélni tudás.

A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon tartott prezentációk alapján a zsűri A Hegy című képregényprojektet szavazta meg a Libri kiadó és az MKSZ közösen meghirdetett pályázata nyertesének. Gratulálunk!

A HEGY - író: Varga Bánk Bálint, rajzoló: Pintér Márk

"A Hegy egy tudományos fantasztikus, poszt apokaliptikus történet, mely ötvözni készül a politikai dráma, a családregény, a noir és a krimi elemeit. Három fő szál, és több mellékszál építkezik a történetben, hol találkoznak, hol pedig elválnak egymástól. A három történetszálhoz három kulcsfontosságú szereplő társul, akik által az olvasó betekintést nyer a Hegy legkülönbözőbb rétegeibe, a legfelsőbb szinteken lezajló politikai csatározásoktól egészen a családi fészekben, vagy az emberi elmében lezajlódó háborúkig…"